100 éves volt a legidősebb belföldi turista 2024-ben

2025. 03. 24., 19:15

Minden korábbinál több, közel 18 millió turista érkezett a hazai szálláshelyekre tavaly, közülük pedig mintegy 9,3 milliónyian magyarországi utazók voltak. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai szerint a legmesszebbre a Békés és Nógrád vármegyeiek hajlandók utazni, ha pihenésről van szó. A 4–5 csillagos hoteleket Győr-Moson-Sopron vármegye turistái választották a legnagyobb arányban – tájékoztatott a Visit Hungary.

Csúcsot döntött a belföldi vendégforgalom 2024-ben, a vármegyék nyertese pedig Veszprém volt, amelynek szálláshelyei több mint egymillió hazai vendéget fogadtak.

Az NTAK adatai szerint a legtöbb hazai turista Budapestet követően Pest, Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékből kelt útra az elmúlt évben. Körükben a legnépszerűbb úti célok Siófok, Balatonfüred, Zalakaros, Hajdúszoboszló, Hévíz és Eger voltak.

Saját vármegyéjüktől legmesszebbre − a három legkedveltebb úti cél összesített távolsága alapján − Békés és Nógrád turistái utaztak. Érdekesség, hogy mindkét vármegyéből főként Hajdúszoboszlót, Siófokot és Egert választották. A harmadik helyezett Bács-Kiskun lakosai elsősorban Siófokot, Gyulát és Balatonfüredet célozták tavaly.

Más vármegyékbe leginkább Pest, Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar utazói járnak kikapcsolódni, míg a legkevésbé a Veszprém vármegyeiek szeretik átlépni a megyehatárt: belföldön legszívesebben Balatonfüreden, Zánkán és Tapolcán töltik szabadságukat.

Az NTAK adatai alapján látható az is, miként változnak az úti célok korosztályonként. Míg Pest vármegye mintegy 77 ezer fiatal turistájának legnépszerűbb desztinációja 2024-ben Siófok, Eger és Szeged volt, addig az ugyaninnen induló 65 év feletti korosztály mintegy 131 ezer tagja már inkább Hajdúszoboszlót, Hévízt és Cserkeszőlőt részesítette előnyben. A legidősebb hazai vendég pedig egy több mint 100 éves hölgy volt, aki Fejér vármegyéből látogatott Hévízre, ahol 24 éjszakát töltött.

A szálláshelyek megoszlása alapján a 4–5 csillagos hotelfoglalások aránya Győr-Moson-Sopron turistái körében volt a legmagasabb (63 százalék), amelyek főként Bükre, Zalakarosra és Hévízre koncentrálódtak az elmúlt évben. A kempingek pedig a Pest vármegyei utazók körében voltak a legnépszerűbbek, ők leginkább Siófokon, Zamárdiban és Balatonfüreden keresték ezeket a szálláshelyeket.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 25., 11:15
A hazai ingatlanpiaci drágulás a nyaralókra is hatott, egy év alatt 11,5 százalékkal emelkedtek az átlagos hirdetési négyzetméterárak. A Balaton népszerű települései a budapesti árakkal versenyeznek – derül ki a zenga.hu ingatlankeresési és hirdetési oldal adataiból. De ilyen árak mellett nem éri meg jobban tengerparti nyaralót venni?
2025-03-25 17:10:00
A Közös Agrárpolitika keretében, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló, a feldolgozó üzemek fejlesztését segítő pályázati felhívás keretében 94 beruházási projekt összesen 5,1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült; ezekkel a döntésekkel a megítélt támogatások összege 12,2 milliárd forint – tájékoztatott az Agrárminisztérium.
2025-03-25 12:10:00
A kapcsolt vállalkozások transzferárainak vizsgálata évek óta kiemelt terület, azonban a NAV az idei évtől kezdve minden eddiginél több erőforrást mozgósít ennek ellenőrzésére. Márciustól új szakértői szervezeti egységek jöttek létre a terület ellenőrzésére, sőt ezek az osztályok fogják végezni a globális minimumadóval összefüggő vizsgálatokat is, amely új elemként jelenik meg a NAV idei ellenőrzési tervében – hívta fel a figyelmet Kiss Tamás, a SALDO Zrt. Tanácsadó üzletágának vezetője.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS