Minden eddiginél szigorúbban ellenőrzi a NAV a transzferárképzést

2025. 03. 25., 12:10

A kapcsolt vállalkozások transzferárainak vizsgálata évek óta kiemelt terület, azonban a NAV az idei évtől kezdve minden eddiginél több erőforrást mozgósít ennek ellenőrzésére. Márciustól új szakértői szervezeti egységek jöttek létre a terület ellenőrzésére, sőt ezek az osztályok fogják végezni a globális minimumadóval összefüggő vizsgálatokat is, amely új elemként jelenik meg a NAV idei ellenőrzési tervében – hívta fel a figyelmet Kiss Tamás, a SALDO Zrt. Tanácsadó üzletágának vezetője.

Tavalyhoz hasonlóan idén is kiemelt helyen szerepel a kapcsolt vállalkozások áralkalmazásának vizsgálata a NAV ellenőrzési tervében. Az adóhatóság hangsúlyos célként fogalmazta meg a transzferár-adatszolgáltatás alapján kockázatos ügyleteket bonyolító, valamint a veszteséges vagy alacsony nyereséget elérő adózók transzferár szempontú ellenőrzését. Az új irányok szerint elsősorban az élelmiszeripari vállalkozások kerülhetnek a vizsgálatok célkeresztjébe.

Nem elég szabályosan árazni, a megfelelő dokumentációra is szükség van

Az egymással kapcsolt viszonyban álló társaságok olyan szokásos piaci körülményektől eltérő struktúrákat képesek kialakítani, amelyek segítségével az adóalapjuk jelentősen csökkenthető. Ezek jellemzően a társasági adó, a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék adóbevételeket érintik, de hatással lehetnek a különadók, sőt az általános forgalmi adó alapjára is. A transzferárak ellenőrzésének elsődleges célja a határon átnyúló nyereségátcsoportosítás megakadályozása, de a vizsgálatok alól nem mentesülnek a tisztán hazai tulajdonú cégek sem, tekintettel arra, hogy a nem megfelelő árak alkalmazása pusztán hazai viszonylatban is visszaélésekhez vezethet.

„A transzferárak megfelelő alkalmazása számos optimalizációs lehetőséget rejthet magában, azonban ezeket összefüggéseiben kell vizsgálni. A piaci áraktól való eltérés viszont súlyos következményekkel járhat. A megfelelő szokásos piaci árak alkalmazása sokszor azonban nem elég, azokat a jogszabályoknak megfelelő transzferár dokumentációval alá kell támasztani” – emelte ki Kiss Tamás.

A transzferár dokumentáció készítésének elmulasztása 5 millió, ismételt jogsértés esetén pedig 10 millió forinttal szankcionálható. Ráadásul már nem adózóként szabják ki a bírságot, hanem kapcsolt (vagy összevont) ügyletenként – vagyis az 5 milliós összeg is megsokszorozódhat. Olyan megállapítások is ismertek, amikor a nem megfelelő összevonási szabályok alkalmazása miatt az adózó által elkészített dokumentum mellett az adóhatóság további ügyletek dokumentációját hiányolta.

A globális minimumadó ellenőrzését is megkezd a NAV

Korábban a transzferárak ellenőrzése volt szinte az egyetlen eszköz az adóhatóságok kezében a határon átnyúló nyereségátcsoportosítás és az adóalap-erózió megfékezésére. A közelmúltban azonban az OECD kidolgozta a Globális minimumadó (GloBE) keretrendszerét, amelynek a célja az országok közötti „egészségtelen” adóverseny megakadályozása azzal, hogy egy egységes 15% mértékű effektív adókulcs került bevezetésre.

A koncepció egyszerűnek hangzik, azonban alkalmazása rendkívül összetett és jelentős adminisztratív terhet ró az érintett vállalkozásokra. Ennek egyik fő oka, hogy az egyes országok számviteli és adózási rendszerei eltérőek, ami miatt számos kivétel és korrekció került beépítésre a jogszabályokba.

A NAV 2025. évi ellenőrzési terve különös figyelmet fordít a globális minimumadóval kapcsolatos vizsgálatokra is. Az idei tervben tematikus feladatként szerepel a 2024. évi lefedett adót befolyásoló adókötelezettségek (társasági adó, innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója) ellenőrzése. Ezen felül kiemelten vizsgálja az adózott eredményt és adókötelezettségeket érintő számviteli elszámolásokat, valamint az elhatárolt veszteségeket is.

Szakértői szervezeti egységek a mélyrehatóbb vizsgálatok érdekében

A GloBE szoros összefüggést mutat a transzferár szabályokkal is, ugyanis a globális minimumadó alapja a vállalkozás által megtermelt nyereség, a transzferárazás lefőbb célja pedig, hogy a kapcsolt vállalkozások nyeresége összhangban álljon az értékteremtéssel, vagyis arányos legyen az általuk ellátott funkciókkal, viselt kockázatokkal, felhasznált eszközökkel.

„Álláspontom szerint a transzferárazás a globális minimumadó bevezetése után is jelentős szerepet fog betölteni a multinacionális vállalkozások adótervezésében, ugyanis a transzferárazással befolyásolni lehet a GloBE számítás alapját is – hangsúlyozta Kiss Tamás – Azzal, hogy a transzferárakat a NAV-nál kizárólag szakértők fogják ellenőrizni az ellenőrzések darabszámának emelkedése mellett sokkal mélyrehatóbb vizsgálatokra számíthatunk, ezért a transzferár dokumentációk elkészítésére, vagy a bonyolultabb ügyek transzferárainak előzetes megítélésére mindenképpen szakértő igénybevételét ajánljuk.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 25., 11:15
A hazai ingatlanpiaci drágulás a nyaralókra is hatott, egy év alatt 11,5 százalékkal emelkedtek az átlagos hirdetési négyzetméterárak. A Balaton népszerű települései a budapesti árakkal versenyeznek – derül ki a zenga.hu ingatlankeresési és hirdetési oldal adataiból. De ilyen árak mellett nem éri meg jobban tengerparti nyaralót venni?
2025-03-25 17:10:00
A Közös Agrárpolitika keretében, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló, a feldolgozó üzemek fejlesztését segítő pályázati felhívás keretében 94 beruházási projekt összesen 5,1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült; ezekkel a döntésekkel a megítélt támogatások összege 12,2 milliárd forint – tájékoztatott az Agrárminisztérium.
2025-03-25 12:10:00
A kapcsolt vállalkozások transzferárainak vizsgálata évek óta kiemelt terület, azonban a NAV az idei évtől kezdve minden eddiginél több erőforrást mozgósít ennek ellenőrzésére. Márciustól új szakértői szervezeti egységek jöttek létre a terület ellenőrzésére, sőt ezek az osztályok fogják végezni a globális minimumadóval összefüggő vizsgálatokat is, amely új elemként jelenik meg a NAV idei ellenőrzési tervében – hívta fel a figyelmet Kiss Tamás, a SALDO Zrt. Tanácsadó üzletágának vezetője.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS