A cafeteria-juttatások szabályozása 2025-ben a munkavállalók és munkáltatók számára egyaránt számos új lehetőséget hozott. A lehetőségek a SZÉP Kártya lakásfelújítási opciótól az adómentes állatkerti belépőn át a távmunka-támogatásig számos megfontolásra érdemes opciót tartalmaznak. A legfontosabb tudnivalókat Honyek Péter, a PwC Magyarország igazgatója foglalta össze.
Érdemes újra átnézni, mit tudnak a cafeteria-elemek, mert a változások rugalmasabb és vonzóbb csomagokat kínálnak. A cafeteria lényege, hogy a munkáltatók a jogszabály adta összeghatárokat figyelembe véve egy olyan keretösszeget biztosítanak, amelyből a munkavállalók maguk válogathatják össze a számukra legkedvezőbb, kedvezményes adózású juttatásokat. A 2025-ös szabályok tovább bővítik a választási lehetőségeket, miközben a hangsúly az adóhatékonyságon és a praktikumon van – írja friss cikkében Honyek Péter, a PwC Magyarország igazgatója.
A cafeteria megtervezésekor három szempontot érdemes figyelembe venni: a juttatás legyen hasznos, adómentes vagy kedvező adózású, és ne jelentsen felesleges adminisztrációt a dolgozóknak.
A munkáltatók általában bruttó keretet adnak, tehát a cafeteria összegéből az adóterheket is fedezni kell. Például egy 400 ezer forintos keretből bérként adózva körülbelül 235 ezer forint, SZÉP Kártyára utalva 312 ezer forint, adómentes elemként pedig a teljes 400 ezer forint hasznosítható. Nem véletlen, hogy a munkavállalók egyre inkább az adómentes vagy alacsony adózású opciókat keresik.
A cafeteria egyik erőssége, hogy alkalmazkodik a dolgozók eltérő igényeihez. A kisgyerekes szülők, a pályakezdők vagy éppen a kényelmet keresők más-más csomagot állítanak össze. A gyerekesek számára például adómentes bölcsődei és óvodai térítési díj-támogatás áll rendelkezésre, de 2025-től újdonságként az állatkerti belépőjegy is bekerült a kínálatba.
A pályakezdők körében a diákhitel-visszafizetéshez nyújtott adómentes támogatás, a kulturális belépők – például egy Sziget Fesztivál jegy – vagy a 35 év alattiaknak szóló lakáscélú juttatás lehet vonzó. Utóbbi évi 1,8 millió forintig béren kívüli juttatásként adható, 28%-os adóteherrel, így egy 400 ezer forintos keretből 312 ezer forint nettó támogatás érhető el. Fontos, hogy a munkáltató nem tehet különbséget életkor alapján, tehát ha a fiatalok megkapják ezt, a 35 év felettiek is jogosultak lehetnek hasonló értékű juttatásra, például SZÉP Kártyára.
A SZÉP Kártya népszerűsége töretlen, és 2025-ben új lehetőségekkel bővült. Az idei évtől a kártyára utalt összeg fele lakásfelújításra is költhető, ami sokak számára praktikus alternatíva. Emellett megjelent az Aktív Magyarok alszámla, amely sportolási szolgáltatásokra használható fel. A kártyára éves szinten 450 ezer forint utalható 28%-os adóval, de efölött is csak 33%-os teherrel kell számolni, ami jóval kedvezőbb a bér közterheinél.
A cafeteria-rendszerbe olyan különleges opciók is bekerültek, mint a csekély értékű ajándék – például élelmiszer-utalvány vagy ajándékcsomag –, amely a minimálbér 10%-áig 33%-os adóval adható. Ha a munkáltató magyar termelőtől vásárol bort vagy pezsgőt, azt évente háromszor, 29 080 forintig adómentesen kínálhatja.
A home office támogatása szintén izgalmas újdonság. Teljes távmunka esetén havi 29 080 forint adómentes költségtérítés járhat, kevesebb távmunka esetén arányosan csökken, de tételes költségek – például lakásbérlés vagy eszközvásárlás – esetén ennél több is adható. Ez az elem minimális adminisztrációval jár, így mindkét fél számára előnyös.
Végül a cafeteria akár plusz szabadnapot is kínálhat. Ennek nincs adózási vonzata, hiszen a munkavállaló a szabadnapján is megkapja a bérét. A munkáltató szabadon eldöntheti, hogy ezt mekkora keret terhére biztosítja.
A 2019-es szigorítások után az elmúlt években folyamatosan bővültek a kedvező adózású cafeteria-elemek. 2025-ben a választék és a rugalmasság egyértelműen a munkavállalók javát szolgálja. A kérdés már csak az, hogy a cégek és a dolgozók mennyire élnek ezekkel az új lehetőségekkel.
A közel 94 millió euró értékű zöldmezős beruházással a vállalat 150 új munkahelyet teremt.
A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.