Mire figyeljünk a cafeteriánál adózási szempontból?

2025. 03. 23., 16:10

A cafeteria-juttatások szabályozása 2025-ben a munkavállalók és munkáltatók számára egyaránt számos új lehetőséget hozott. A lehetőségek a SZÉP Kártya lakásfelújítási opciótól az adómentes állatkerti belépőn át a távmunka-támogatásig számos megfontolásra érdemes opciót tartalmaznak. A legfontosabb tudnivalókat Honyek Péter, a PwC Magyarország igazgatója foglalta össze.

Érdemes újra átnézni, mit tudnak a cafeteria-elemek, mert a változások rugalmasabb és vonzóbb csomagokat kínálnak. A cafeteria lényege, hogy a munkáltatók a jogszabály adta összeghatárokat figyelembe véve egy olyan keretösszeget biztosítanak, amelyből a munkavállalók maguk válogathatják össze a számukra legkedvezőbb, kedvezményes adózású juttatásokat. A 2025-ös szabályok tovább bővítik a választási lehetőségeket, miközben a hangsúly az adóhatékonyságon és a praktikumon van – írja friss cikkében Honyek Péter, a PwC Magyarország igazgatója.

A cafeteria megtervezésekor három szempontot érdemes figyelembe venni: a juttatás legyen hasznos, adómentes vagy kedvező adózású, és ne jelentsen felesleges adminisztrációt a dolgozóknak.

A munkáltatók általában bruttó keretet adnak, tehát a cafeteria összegéből az adóterheket is fedezni kell. Például egy 400 ezer forintos keretből bérként adózva körülbelül 235 ezer forint, SZÉP Kártyára utalva 312 ezer forint, adómentes elemként pedig a teljes 400 ezer forint hasznosítható. Nem véletlen, hogy a munkavállalók egyre inkább az adómentes vagy alacsony adózású opciókat keresik.

Élethelyzetre szabott juttatások

A cafeteria egyik erőssége, hogy alkalmazkodik a dolgozók eltérő igényeihez. A kisgyerekes szülők, a pályakezdők vagy éppen a kényelmet keresők más-más csomagot állítanak össze. A gyerekesek számára például adómentes bölcsődei és óvodai térítési díj-támogatás áll rendelkezésre, de 2025-től újdonságként az állatkerti belépőjegy is bekerült a kínálatba. 

A pályakezdők körében a diákhitel-visszafizetéshez nyújtott adómentes támogatás, a kulturális belépők – például egy Sziget Fesztivál jegy – vagy a 35 év alattiaknak szóló lakáscélú juttatás lehet vonzó. Utóbbi évi 1,8 millió forintig béren kívüli juttatásként adható, 28%-os adóteherrel, így egy 400 ezer forintos keretből 312 ezer forint nettó támogatás érhető el. Fontos, hogy a munkáltató nem tehet különbséget életkor alapján, tehát ha a fiatalok megkapják ezt, a 35 év felettiek is jogosultak lehetnek hasonló értékű juttatásra, például SZÉP Kártyára.

SZÉP Kártya új dimenziókban

A SZÉP Kártya népszerűsége töretlen, és 2025-ben új lehetőségekkel bővült. Az idei évtől a kártyára utalt összeg fele lakásfelújításra is költhető, ami sokak számára praktikus alternatíva. Emellett megjelent az Aktív Magyarok alszámla, amely sportolási szolgáltatásokra használható fel. A kártyára éves szinten 450 ezer forint utalható 28%-os adóval, de efölött is csak 33%-os teherrel kell számolni, ami jóval kedvezőbb a bér közterheinél.

Kreatív elemek: bortól a szabadnapig

A cafeteria-rendszerbe olyan különleges opciók is bekerültek, mint a csekély értékű ajándék – például élelmiszer-utalvány vagy ajándékcsomag –, amely a minimálbér 10%-áig 33%-os adóval adható. Ha a munkáltató magyar termelőtől vásárol bort vagy pezsgőt, azt évente háromszor, 29 080 forintig adómentesen kínálhatja.

A home office támogatása szintén izgalmas újdonság. Teljes távmunka esetén havi 29 080 forint adómentes költségtérítés járhat, kevesebb távmunka esetén arányosan csökken, de tételes költségek – például lakásbérlés vagy eszközvásárlás – esetén ennél több is adható. Ez az elem minimális adminisztrációval jár, így mindkét fél számára előnyös.

Végül a cafeteria akár plusz szabadnapot is kínálhat. Ennek nincs adózási vonzata, hiszen a munkavállaló a szabadnapján is megkapja a bérét. A munkáltató szabadon eldöntheti, hogy ezt mekkora keret terhére biztosítja.

Újra fókuszban a rugalmasság

A 2019-es szigorítások után az elmúlt években folyamatosan bővültek a kedvező adózású cafeteria-elemek. 2025-ben a választék és a rugalmasság egyértelműen a munkavállalók javát szolgálja. A kérdés már csak az, hogy a cégek és a dolgozók mennyire élnek ezekkel az új lehetőségekkel.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 25., 11:15
A hazai ingatlanpiaci drágulás a nyaralókra is hatott, egy év alatt 11,5 százalékkal emelkedtek az átlagos hirdetési négyzetméterárak. A Balaton népszerű települései a budapesti árakkal versenyeznek – derül ki a zenga.hu ingatlankeresési és hirdetési oldal adataiból. De ilyen árak mellett nem éri meg jobban tengerparti nyaralót venni?
2025. 03. 21., 13:45
A Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetsége, valamint a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. együttműködésének köszönhetően a biztosítási ügynöki és brókeri tevékenységet folytató vállalkozások számára is megnyílt a lehetőség, hogy részt vegyenek a Széchenyi Kártya Programban. A változás lehetővé teszi számukra, hogy kedvezményes, államilag támogatott hitelekhez jussanak – amire korábban nem volt lehetőségük.
2025-03-24 19:15:00
Minden korábbinál több, közel 18 millió turista érkezett a hazai szálláshelyekre tavaly, közülük pedig mintegy 9,3 milliónyian magyarországi utazók voltak. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai szerint a legmesszebbre a Békés és Nógrád vármegyeiek hajlandók utazni, ha pihenésről van szó. A 4–5 csillagos hoteleket Győr-Moson-Sopron vármegye turistái választották a legnagyobb arányban – tájékoztatott a Visit Hungary.
2025-03-24 09:05:00
Egy hete maradt a hazai lakástulajdonosoknak arra, hogy eldöntsék, váltanak-e lakásbiztosítást a márciusi lakásbiztosítási kampány során. Az Insura.hu biztosításközvetítő adatai szerint az ügyfelek 96 százaléka, vagyis szinte mindenki találhat a jelenleginél kedvezőbb feltételű biztosítást. A legtöbbet azok takaríthatnak meg, akik legalább három éve nem változtattak a szerződésükön: ők a mostani kampányban a jelenlegi biztosításukénál 35–40 százalékkal alacsonyabb díj mellett tudnak váltani.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS