Hatmilliárd euró értékű könnyítést kaphatnak az uniós vállalkozások

2025. 03. 21., 14:15

Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.

A januárban publikált EU Competitiveness Compass három kulcsterületet (innováció, dekarbonizáció, biztonság) definiált és ezekhez öt intézkedést rendelt az Európai Unió versenyképességének növelésére. Az egyik ilyen intézkedés az egyszerűsítés, ennek kapcsán az Európai Bizottság célkitűzése, hogy 2029-ig a nagyvállalatok adminisztratív terheit 25 százalékkal csökkentsék, míg a kis- és közepes vállalkozások esetében ez a cél 35 százalék.

A nemrég közétett javaslatcsomag, az úgynevezett Omnibus csomag, az egyszerűsítést azzal támogatja, hogy olyan komplex, a releváns jogalkotási területekre kiterjedő intézkedéseket fogalmazott meg, amelyek eddig nem látott mértékben csökkenthetik a gazdasági társaságok adminisztratív kötelezettségeit és kiadásait.

Amennyiben a most közzétett formájában fogadják el az Omnibus javaslatcsomagot, úgy azzal – óvatos becslések szerint – éves szinten 6,3 milliárd euró értékű adminisztratív költségmegtakarítás érhető el és 50 milliárd euró értékben lesznek mobilizálhatóak addicionális állami és magánbefektetői források. Fontos azonban, hogy ez a módosítás ne kompromittálja az Uniós klímacélok elérést” – foglalta össze Szücs Réka, a Deloitte Magyarország Fenntarthatósági és Klímaváltozási Tanácsadásának Üzletágvezetője.

Az Omnibus csomagban javasolt változtatások öt területen, a CSRD (Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelv), CSDDD (Vállalati Fenntarthatósági Kötelezettségek Irányelv), szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmus (CBAM), EU taxonómia és a befektetési programok – például az InvestEU – körében egyszerűsítik a vállalatok megfelelését az Európai Unió előírásainak.

Tervezett főbb változások

A Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelv csak a legnagyobb vállalatokra vonatkozna, amelyek éves átlagos létszáma meghaladja az 1000 főt. A jelentési kötelezettség 2 évvel későbbre tolódik azon vállalatok számára, amik jelenleg az irányelv hatálya alá tartoznak és 2026 vagy 2027-től kezdődően kötelezettek a jelentéstételre (azaz ezen vállalatoknak először 2028-ban kell jelenteniük, a 2027-es év adatai alapján).

Az ágazatspecifikus standardokat nem fogadják el, és az ESRS első kiadásának egyszerűsítése is napirenden van.

A korlátozott biztosítási felülvizsgálat (limited assurance) feladatait a Bizottság 2026-ra kívánja egyszerűsíteni, és a reasonable assurance követelményt is eltörlik.

A Vállalati Fenntarthatósági Kötelezettségek Irányelv végrehajtási határidejét 2028-ra tolódik.

Az átvilágítás (due diligence) szűkebb körű lesz, főként az adott vállalat saját működésére, leányvállalataira és közvetlen üzleti partnereire koncentrál. Az uniós szintű polgári jogi felelősségi rendszert eltörlik, helyette a tagállami jog lesz az irányadó. A pénzügyi szektor downstream értékláncára való kiterjesztéstől eltekintenek, de továbbra is a hatály alá tartozik.

Az EU Taxonómia csak a legnagyobb cégek számára lesz kötelező, a többi vállalat önkéntesen dönthet a jelentéstételről. Egyszerűsített jelentési sablonokat vezetnek be, ennek következtében jelentősen csökkenhet az adatigényt. Módosul a bankok Zöld Eszköz Rátájának (Green Asset Ratio – GAR) számítását annak érdekében, hogy a CSRD hatálya alá tartozó vállalatok számának csökkenése ne vezessen automatikusan a GAR arányának csökkenéséhez.

A javaslatcsomag legnagyobb nyertesei azok a vállalatok, amelyek kikerülnének a CSRD és/vagy a kötelező Taxonómia-jelentési követelmények alól, de a legnagyobb cégek számára is jelentős könnyebbséget jelentene az egyszerűsített jelentési és átvilágítási kötelezettségek bevezetése” – összegezte Borek Flóra, a Deloitte Magyarország Fenntarthatósági és Klímaváltozási Tanácsadásának Szenior Menedzsere.

Az Omnibusban megfogalmazott intézkedések természetesen nem tekinthető véglegesnek. Az Európai Unió Tanácsának és az Európai Parlamentnek is meg kell tárgyalnia és el is fogadnia ezeket, így a teljes csomag véglegesítése akár 9–12 hónapot is igénybe vehet. Legkorábban a CSRD és CSDDD határidők módosítására vonatkozó döntések meghozatala valószínűsíthető, ezek várhatóan 2025 végéig léphetnek életbe, míg a többi változás 12 hónappal a véglegesítés után lép hatályba.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 25., 16:35
Üzletenként 3 millió forintos, vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak az 1001 és 2000 fő közötti hazai településeken működő, egész évben nyitva tartó, a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban regisztrált, lezárt üzleti évvel rendelkező italüzletei.
2025-04-25 15:55:00
Az április elején bekövetkezett tavaszi fagykárt vis maior eseménynek ismeri el az ország teljes területére Nagy István agrárminiszter. A rendkívüli helyzettel kapcsolatos kérelmeket az érintett gazdálkodók a káreseménytől számított 21 napon belül nyújthatják be a Magyar Államkincstárnak.
2025-04-24 20:05:00
A fenntarthatósági szempontok ma már nem csupán a környezetvédelemről és a szabályozási megfelelésről szólnak. A „Social” pillér ugyanolyan kulcsfontosságú: a vállalatok felelőssége nemcsak a környezeti hatások csökkentése, hanem az igazságos, befogadó és támogató munkahelyi kultúra megteremtése is. A sokszínűség és befogadás már nem csupán egy HR-trend – írja Bohács Bernadette, az RSM Hungary HR Üzletágának vezetője.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.
Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.