Könnyítések jöhetnek a CBAM-szabályozásban

2025. 03. 11., 21:15

Az Európai Bizottság 2025. február 26-án az Omnibus javaslatcsomag részeként bejelentette, hogy egyszerűsítéseket tervez az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) szabályozása kapcsán. A javaslatcsomag célja, hogy – az EU klímavédelmi törekvéseit továbbra is szem előtt tartva – egyszerűsítsék a kötelezettségeket és csökkentsék az adminisztratív terheket.

A legfontosabb CBAM vonatkozású javaslatokat a PwC Magyarország szakértői foglalták össze.

Új küszöbérték bevezetése

Az új javaslat szerint azok a vállalatok, amelyek évente kevesebb mint 50 tonna CBAM-köteles árut importálnak az Európai Unióba, mentesülhetnek a CBAM-kötelezettségek alól (ez a szabály a jelenlegi 150 eurós szállítmányonként vizsgálandó értékhatárt váltaná fel).

Az Európai Bizottság szerint ezzel az intézkedéssel az importőrök kb. 90%-a mentesülhetne a CBAM-kötelezettségek alól, amíg a CBAM-köteles áruk importjához kapcsolódó károsanyag kibocsátások 99%-át továbbra is lefedné a szabályozás. Az új küszöbérték a kis- és középvállalkozások terheinek csökkentését jelentheti anélkül, hogy a CBAM hatékonysága csorbulna.

Egyszerűsítések

A javasolt változtatások érintik az engedélyezett CBAM nyilatkozattevői státusz megszerzésének feltételeit, a beágyazott kibocsátások számítását, a jelentéstételi követelményeket, illetve a CBAM-tanúsítványok vásárlásának szabályait is.

Több idő a felkészülésre

A javaslatcsomag több határidő-módosítást is tartalmaz, többek közt javasolják, hogy
– a CBAM-tanúsítványok értékesítése 2026 helyett 2027 februárjában kezdődjön, 
– az éves CBAM-bevallások benyújtásának határideje május 31-ről augusztus 31-re módosuljon,
 – a CBAM tanúsítványok visszaadásának határideje május 31-ről augusztus 31-re módosuljon,
– a CBAM-tanúsítványok visszavásárlási kérelmének benyújtási határideje június 30-ról november 30-ra módosuljon.

Hatékonyabb fellépés a szándékos szabálysértők ellen

Az Európai Bizottság szigorú intézkedéseket tervez a szabálysértések, visszaélések megakadályozása érdekében, melynek keretében szoros együttműködést terveznek a nemzeti hatóságokkal, és külön stratégiát dolgoznak ki a CBAM-szabályok kijátszása elleni hatékony fellépésre. A szándékos kötelezettségelkerülés eseteire szigorúbb szankciók alkalmazását javasolják.

Az új szabályrendszer alkalmazása

Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy bár az Európai Bizottság a hivatalos honlapján publikálta az említett módosítási javaslatokat, azok jelenleg még nem tekinthetők irányadónak a CBAM-rendeletek alkalmazására nézve. A gazdálkodóknak a hatályos jogszabályok által meghatározott kötelezettségeket kell teljesíteniük.

Az Omnibus javaslatcsomagban szereplő új szabályok akkor válnak alkalmazhatóvá, ha az EU hivatalos jogalkotási folyamatának eredményeként megtörténik a CBAM-rendeletek módosítása.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 25., 11:15
A hazai ingatlanpiaci drágulás a nyaralókra is hatott, egy év alatt 11,5 százalékkal emelkedtek az átlagos hirdetési négyzetméterárak. A Balaton népszerű települései a budapesti árakkal versenyeznek – derül ki a zenga.hu ingatlankeresési és hirdetési oldal adataiból. De ilyen árak mellett nem éri meg jobban tengerparti nyaralót venni?
2025-03-25 17:10:00
A Közös Agrárpolitika keretében, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló, a feldolgozó üzemek fejlesztését segítő pályázati felhívás keretében 94 beruházási projekt összesen 5,1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült; ezekkel a döntésekkel a megítélt támogatások összege 12,2 milliárd forint – tájékoztatott az Agrárminisztérium.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS