Adategyeztetési eljárás: a jogkövetésre és adatminőségre fókuszál a NAV

2025. 03. 10., 15:20

A NAV adategyeztetési eljárása jelentős változásokat hoz, amelyek nemcsak a vállalkozások jogkövetését támogatják, de a NAV működését is hatékonyabbá teszik. Az idei év egyik újdonsága az adatalapú rendszerek fejlődése, valamint a mesterséges intelligencia által vezérelt kockázatelemzés alkalmazása az adóellenőrzések célszerű kiválasztásához. Az adategyeztetési eljárás kifejezetten az adatminőségre fókuszál, mivel a pontos és konzisztens adatok nélkülözhetetlenek a megfelelő elemzésekhez – hívja fel a figyelmet az RSM Hungary.

Miért van szükség az adategyeztetési eljárásra?

A NAV Pénzügyminisztériummal közösen dolgozta ki az újításokat, célja az adatminőség javítás, gazdaság fehérítő intézkedés és adminisztráció egyszerűsítés, az adóhivatali adatbázis elemzések javítása, valamint a kellő körültekintés teljesítésére irányuló egyszerűsítés – kezdi friss bejegyzését Budai Mátyás, az RSM Hungary adóosztályának menedzsere. Az elmúlt években a NAV adatvagyona jelentősen megnőtt, és az elemzések során egyre több adateltérés kerül felszínre. Ezek tisztázása eddig gyakran idő- és élő munkaigényes adóellenőrzéseken keresztül valósult meg, ami nem minden esetben bizonyult hatékonynak. Az új eljárás célja, hogy a vállalkozások időben értesüljenek az adateltérésekről, és lehetőségük legyen azokat korrigálni, még az esetleges jogkövetési vizsgálat vagy adóellenőrzés előtt.

Az adategyeztetési eljárásban való részvétel kötelező, a NAV értesítésére minden érintettnek reagálnia kell. A határidő elmulasztása esetén a NAV automatikusan mulasztási bírságot szab ki, és további adóigazgatási eljárás is elkerülhetetlenné válik.

Hogyan működik az adategyeztetési eljárás?

Az eljárás során a NAV értesítést küld az érintett vállalkozásoknak az általuk és szerződéses partnereik által szolgáltatott adatokban talált eltérésekről az ügyfélkapus tárhelyükre. A cégeknek 15 nap áll rendelkezésükre az eltérések tisztázására. A folyamat az alábbi két eredménnyel zárulhat:

1. Adatkorrekcióval rendezhető eltérések: Az eltérések hátterének tisztázása után, ha azok hibák vagy hiányosságok következményei, a problémát adatszolgáltatási korrekcióval kell rendezni. A megoldás attól függ, hogy a hiba a számlakiállító vagy a számlabefogadó oldalán történt. Számlakiállítói oldalon az online számla adatszolgáltatási korrekcióra van szükség, befogadói oldalon pedig az áfa bevallás belföldi összesítő jelentéseinek (M-lapok) korrekciójára.
2. Reakció elmulasztása vagy korrekció hiánya: Ha a vállalkozás nem reagál időben a NAV értesítésére, automatikusan 300 ezer forintos mulasztási bírságot szabnak ki. Ha a korrekció továbbra sem történik meg, adóigazgatási eljárás indul, amely jellemzően jogkövetési vizsgálatot jelent, és további bírságok kiszabásával járhat.

Miért fontos az adatminőség?

A NAV célja az adatvezérelt működés biztosítása, amelyhez elengedhetetlen a tartalmilag helyes, konzisztens adattömeg. Ez nemcsak az adóhatóság, hanem az adózók számára is előnyös. Az átlátható és pontos adatszolgáltatás csökkenti az adminisztrációs terheket, és lehetővé teszi, hogy a vállalkozások az eÁFA és az online számla rendszerben is megfelelő adatokat láthassanak, kérdezhessenek le. Az időben végrehajtott adategyeztetés megelőzi a hosszadalmas adóellenőrzéseket, és növeli a szerződéses partnerek közötti számlaadatok egységességét.

Hogyan készülhetnek fel a vállalkozások az adategyeztetési eljárásra?

Az adategyeztetési eljárás számának minimalizálása érdekében kulcsfontosságú a cégek részéről az alábbi lépések megtétele:

1. Adatszolgáltatás rendszeres áttekintése: Biztosítani kell az adóhatóságnak benyújtott online számla adatok pontosságát és teljességét. A szállítói számlák esetében pedig különösen fontos az áfa levonással érintett számlák pontos adatainak ellenőrzése a belföldi összesítő jelentésekben (M-lapok).
2. Partnerek adatainak ellenőrzése: Mivel az adategyeztetés nemcsak a saját, hanem a szerződéses partnerek adataira is kiterjed, kiemelten fontos a partnerek online számla adatainak hitelességének átvizsgálása a számlabefogadói oldalon.
3. Gyors reagálás: adategyeztetési eljárás esetén 15 napos határidő betartása kulcsfontosságú a bírság és az ellenőrzés elkerülése érdekében.

Az ellenőrzési és megelőzési folyamatok hatékonyan ellenőrizhetők automatizált megoldásokkal. Különösen ajánlott olyan megoldás alkalmazása, amely képes kezelni a számlaszám elgépeléseit és rövidítéseit, ezáltal biztosítva a nyilvántartásunk és az online számla adatszolgáltatások egyeztetését. Mivel NAV is mesterséges intelligenciát használ, így az adózóknak is szükségessé válik olyan AI megoldások használata, mellyel biztosítani tudják a rövid reagálási határidőt, ezáltal  elkerülhetik a bírságot, illetve a további ellenőrzési kockázatot.

Az adategyeztetés hatása a vállalkozások működésére

Az adategyeztetési eljárás 2025-től nemcsak kihívás, hanem lehetőség is a vállalkozások számára. Az adatok pontossága és átláthatósága növeli a cégek hitelességét és hozzájárul a NAV hatékonyabb, adatvezérelt működéséhez. Felkészüléssel és proaktív adózási stratégiával nemcsak elkerülhetők a szankciók, hanem további adminisztratív terhek is csökkenthetők – zárja összefoglalóját Budai Mátyás.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.
A magyarok először idén tehetik meg, hogy ingatlan célra fordítsák a nyugdíjpénztári megtakarításaikat. Herman Bernadett, a Bank360 vezető szakértője ennek a lehetőségnek az előnyeiről és hátulütőiről, valamint a pénztárakra gyakorolt jelenlegi és távlati következményeiről is beszélt a BizniszPlusznak. Szóba került az is, hogy milyen hatással volt a nyugdíjvagyonokra a részvénypiacok tavalyi sikere, illetve hogy milyen tényezőktől függ a gyarapodás az idei évben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS