Nyolc- illetve kilencéves mélypontra esett 2024-ben a magyar lakáspiac két legfontosabb mutatója, az épített lakások és a kiadott építési engedélyek száma. Vagyis a KSH adataiból még nem látszik az élénkülés, viszont a piaci szereplők érzik azt. A lakásépítések hosszú átfutási ideje miatt ez a hatás a statisztikában csak késve jelenik meg, de a kereslet növekedése előbb-utóbb hat a kínálatra is.
2024-ben 13 295 lakás épült Magyarországon, 29 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, ha pedig még messzebbről nézzük, akkor az adat felét sem érte el a 2020-as rekordév 28 ezer feletti adatának. Ennél kevesebb új lakást legutóbb 2016-ban építettek az országban a KSH statisztikája szerint, akkor a tízezret sem érte el ez a szám. Ha az éven belüli lefutást nézzük, akkor az első negyedév kifejezetten gyenge volt, kevesebb mint 2800 épített lakással, a negyedik negyedévben viszont már közel 4600 volt ez a szám. „A negyedik negyedév adata hagyományosan a legnagyobb a magyar piacon minden évben, ám a tavalyi volumen így is kilencéves negatív rekordot jelent. Bár a lakossági állampapírok jelentős kamatfizetésére és az újabb kormányzati ösztönzőkre készülve a fejlesztők egy éve sorra jelentik be új projektjeiket, a növekvő keresletre a kínálat csak hosszú átfutással reagál" – mutatott rá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Ha nem csak az átadott lakásokat nézzük, akkor egyelőre a kiadott építési engedélyek számában sem látszik a fordulat. A KSH összesítése szerint a mintegy 20 500 engedély 4,7 százalékkal maradt el a 2023-as adattól, ennél is rosszabbul fest, hogy utoljára 2015-ben regisztráltak ennél kevesebbet. A negyedéves adatok alapján egyedül a harmadik negyedévben haladta meg a kiadott engedélyek száma az egy évvel korábbit, a három másik negyedévben alatta maradt.
Van tehát némi ellentmondás a hivatalos statisztikák és a piaci szereplők beszámolói között, hiszen hónapok óta arról hallani, hogy még az egyébként is felfokozott várakozásokhoz képest is erősen indult a 2025-ös év a lakáspiacon. A kereslet élénkülését támogatja a lakossági állampapírok már említett kamatfizetése, emellett a kormány is egy sor újabb intézkedéssel igyekszik segíteni a lakáspiacot. De akkor miért láthatunk majdnem évtizedes mélypontot a számokban?
„Erre a kérdésre a válasz röviden a piac tehetetlensége. Az építkezések hosszú átfutási ideje miatt a kínálat jellemzően csak jókora, nem ritkán több éves késéssel tud alkalmazkodni a kereslet változásához" – magyarázza Valkó Dávid. Vagyis azok a lakások, melyeken a fejlesztők tavaly a kereslet növekedését várva elkezdtek dolgozni, még jó esetben is építés alatt vannak.
A lakáspiac tehetetlensége nem új jelenség, az elmúlt években is volt rá példa. A koronavírus-járvány kitörésekor például 2020-ban a kiadott építési engedélyek száma már befékezett (-36 százalék), viszont az épített lakások száma még jelentősen, 34 százalékkal emelkedett 2019-hez képest. Ezt követően 2021-22-ben egyre több építési engedélyt adtak ki, ám a lakásépítések száma érdemben nem tudott nőni. A 2008-as pénzügyi válság idején pedig egészen 2013-ig tartott, mire ez a két mutató elérte a mélypontot, ahonnan aztán 2015-től láttunk dinamikus emelkedést, itt is előbb a lakásépítési engedélyek számában. Vagyis a lakásépítési piacon nem egy-egy év adata mérvadó, hanem hosszabb, többéves ciklusokban gondolkodnak a befektetők a telekvásárlás, a tervezés, majd az engedélyek beszerzésétől a kivitelezésen át az értékesítésig.
A mostani helyzetben ugyan a múltbeli statisztikák nem néznek ki jól, de a piac egyöntetűen élénkülésre számít, 2026-ig biztosan. Ezt támogatja az is, hogy a kormány egészen 2030-ig meghosszabbította az újépítésű lakások kedvezményes, 5 százalékos áfakulcsát. Emellett a rozsdaövezetekben még ezt az áfát is vissza lehet igényelni, vagyis gyakorlatilag forgalmi adómentesen épülhetnek új lakások, ami egyre több beruházó fantáziáját megmozgatja. Közben kereslet is van a modern, energiahatékony újépítésű ingatlanokra, melyek vásárlását egyre több támogatási elem és kedvezőbb hitelkonstrukció támogatja. Ebben a környezetben minden adott lenne az új lakások árának tartós emelkedéséhez, ezt viszont – több év alatt tízezres nagyságrendű új kínálatot generálva – mérsékelheti például a kormány új lakásépítési tőkeprogramja.
Érdekes lehet megvizsgálni azt is, hol tart a magyar lakásépítés európai összehasonlításban. Az Eurostat az építési engedélyeket tekintve egyelőre a tagállamok kevesebb mint felére közölte a tavalyi negyedik negyedéves adatokat. Ennek alapján a 2021-es bázisévhez viszonyítva Magyarországon még mindig majdnem 20 százalékos volt a visszaesés az év utolsó három hónapjában, ezzel a kontinensen eddig a középmezőnyben vagyunk. Észtországban vagy Németországban például majdnem csak fele annyi építési engedélyt adtak ki, mint 2021-ben, a horvát és a portugál lakáspiac viszont száguld 30 százalék körüli növekedéssel. Ha a harmadik negyedéves adatokat nézzük, akkor Magyarországon 23 százalékos volt a visszaesés az építési engedélyek számában, ami szintén átlagosnak mondható Európában a spanyol, a görög és a portugál piac robbanásszerű növekedése és a finn, valamint a svéd lakáspiac szenvedése mellett.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.