Jobtain: a cégek 40 százaléka emeli 2025-ben a cafeteria összegét a fizikai dolgozók körében

2025. 02. 19., 10:25

2025-ben jelentős változások történtek a béren kívüli juttatások terén Magyarországon: bővült az adható támogatások köre és új elemek is bekerültek a rendszerbe. „Felmérésünk szerint a fizikai dolgozók cafeteria összegében a magyarországi cégek 40 százaléka emelt vagy tervez emelést idén. A SZÉP-kártyát érinti az egyik legfontosabb változás 2025-től: a számlákra feltöltött összeg 50 százaléka már lakásfelújítási célú kiadásokra is elkölthető, valamint bevezette a kormány az Aktív Magyarok zsebet is. Ennek ellenére az általunk megkérdezett cégek mintegy 5 százaléka tervezi csak emelni egyelőre a SZÉP kártya keretösszegét” – hangsúlyozza Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

A SZÉP-kártya a legnépszerűbb juttatási forma a kékgalléros munkakörökben

Szakértői előrejelzések szerint a béren kívüli juttatások éves összege 2025-ben átlagosan 8–13 százalékkal nőhet. A SZÉP-kártya keretösszege 2025-ben 560 ezer forintra emelkedett. 2025-től a SZÉP-kártya új felhasználási lehetőségeket kínál, például lakásfelújításra is fordítható a feltöltött összeg 50 százaléka. Emellett bevezették az Aktív Magyarok zsebet, amely rekreációs, szabadidős és sportcélokra használható, havi legfeljebb 10 ezer forint értékben. Egyes juttatások, mint például a kulturális belépők és sportrendezvények, a minimálbér értékéig adómentesen adhatók. „Kutatásunk megerősítette, hogy a kékgalléros munkakörökben az egyik legnépszerűbb béren kívüli juttatási elem a SZÉP kártya, a megkérdezett cégek 80 százaléka nyújtja a fizikai dolgozóinak. Ezt követi az utazási hozzájárulás (55 százalék), valamint a bölcsődei, óvodai, gyermekgondozási, oktatási támogatás (65 százalék)” – emeli ki Mihályi Magdolna. Hozzáteszi: kulturális belépőket, jegyeket a felmérésben résztvevő vállalatok 30 százaléka kínál a kékgalléros munkavállalóinak a béren felül, de szabadidős és sportesemények látogatását is több cég támogatja (15 százalék). A juttatási csomagok részét képezi még néhány vállalatnál az egészségügyi hozzájárulás, az étkezési támogatás, valamint a jelenléti bónusz.

Fontos a munkavállalók visszajelzése: a cégek száz százaléka méri az elégedettséget

A megkérdezett vállalatok 100 százaléka nyomon követi és méri a juttatási csomagok hatékonyságát, valamint a munkavállalói elégedettséget. A legnépszerűbb mérési forma az elégedettségi kérdőív: a kutatásban résztvevő cégek több mint fele alkalmazza a fizikai dolgozók körében. A vállalatok közel fele a kilépési interjúk során is vizsgálja a cafeteriával való elégedettséget. Fókuszcsoportos és egyéb interjúkat a cégek negyede folytat mérés céljából. Munkavállalói fórumokon és anonim visszajelzési lehetőségek biztosításával a megkérdezett vállalatok ötöde végez méréseket. Költséghatékonysági elemzéseket a cafeteria kapcsán a felmérésben résztvevők 35 százaléka rendszeresen futtat.

„A dolgozók visszajelzései rendkívül fontosak és ezt mára a vállalatok is felismerték. A cafeteria-rendszer jelenlegi bővítése több választási lehetőséget biztosít a munkavállalóknak, így jobban igazíthatják a juttatásokat saját igényeikhez. A béren kívüli juttatások növekedése és diverzifikálása növeli a munkavállalók elégedettségét és motivációját. Az elégedett munkavállalók pedig produktívabbak és lojálisabbak a munkahelyükhöz” – hangsúlyozza a szakértő.

Nem csak a cafeteria összege, a bérek is emelkednek

2025-ben a minimálbér havi összege 290 800 forintra, míg a garantált bérminimum havi összege 348 800 forintra emelkedett. Ezen felül béremelést a Jobtain által megkérdezett cégek negyede nem hajtott végre és nem is tervez emelést 2025-ben. 75 százalékuk már emelte vagy tervezi emelni kékgalléros dolgozói bérét idén. „A fizikai munkakörökben a cégek 60 százaléka 6–9 százalék közötti plusszal számol, de vannak olyan cégek (közel 14 százalék), akik 10 százalék fölött emelnek. 3–5 százalék közötti béremelést a felmérésben résztvevő cégek 20 százaléka hajt végre. 3 százalék alatt a vállalatok kicsivel több mint 5 százaléka növeli a kékgalléros munkavallói béreket” – összegez a Jobtain szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-11-12 20:55:00
Nominális értelemben az előző havihoz képest országosan 1,1, Budapesten 1,3 százalékkal mérséklődtek a lakbérek 2026 októberében. Az egy évvel korábbinál országosan 5,5, Budapesten 5,0 százalékkal voltak magasabbak a kínálati bérleti díjak a KSH-igatlan.com lakbérindex szerint.
2026-11-12 18:25:00
Több mint 3300 hazai mikro és kisvállalkozás részesül vissza nem térítendő támogatásban a DIMOP Plusz program két pályázatán, összesen 30,7 milliárd forintból. A nyertes cégek vállalkozásonként 3 és 12 millió forintot, akár 90 százalékos intenzitással fordíthatnak digitális fejlesztésekre – tájékoztatott a Tudományos és Technológiai Minisztérium.
2026-11-12 14:40:00
Októberben az Otthon Start megszűnése előtti hajrá élénkítette a lakáspiacot. A 3 százalékos fix kamatú hitelt csak az október 31-ig megkötött adásvételekhez lehetett igényelni, ezért sok vevő előre hozta a vásárlást. A nagyobb érdeklődés ellenére a lakások lassabban keltek el, mint egy éve, és az eladóknak többet kellett engedniük az árból – derül ki a Duna House Barométer októberi adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS