Jobtain: a cégek 40 százaléka emeli 2025-ben a cafeteria összegét a fizikai dolgozók körében

2025. 02. 19., 10:25

2025-ben jelentős változások történtek a béren kívüli juttatások terén Magyarországon: bővült az adható támogatások köre és új elemek is bekerültek a rendszerbe. „Felmérésünk szerint a fizikai dolgozók cafeteria összegében a magyarországi cégek 40 százaléka emelt vagy tervez emelést idén. A SZÉP-kártyát érinti az egyik legfontosabb változás 2025-től: a számlákra feltöltött összeg 50 százaléka már lakásfelújítási célú kiadásokra is elkölthető, valamint bevezette a kormány az Aktív Magyarok zsebet is. Ennek ellenére az általunk megkérdezett cégek mintegy 5 százaléka tervezi csak emelni egyelőre a SZÉP kártya keretösszegét” – hangsúlyozza Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

A SZÉP-kártya a legnépszerűbb juttatási forma a kékgalléros munkakörökben

Szakértői előrejelzések szerint a béren kívüli juttatások éves összege 2025-ben átlagosan 8–13 százalékkal nőhet. A SZÉP-kártya keretösszege 2025-ben 560 ezer forintra emelkedett. 2025-től a SZÉP-kártya új felhasználási lehetőségeket kínál, például lakásfelújításra is fordítható a feltöltött összeg 50 százaléka. Emellett bevezették az Aktív Magyarok zsebet, amely rekreációs, szabadidős és sportcélokra használható, havi legfeljebb 10 ezer forint értékben. Egyes juttatások, mint például a kulturális belépők és sportrendezvények, a minimálbér értékéig adómentesen adhatók. „Kutatásunk megerősítette, hogy a kékgalléros munkakörökben az egyik legnépszerűbb béren kívüli juttatási elem a SZÉP kártya, a megkérdezett cégek 80 százaléka nyújtja a fizikai dolgozóinak. Ezt követi az utazási hozzájárulás (55 százalék), valamint a bölcsődei, óvodai, gyermekgondozási, oktatási támogatás (65 százalék)” – emeli ki Mihályi Magdolna. Hozzáteszi: kulturális belépőket, jegyeket a felmérésben résztvevő vállalatok 30 százaléka kínál a kékgalléros munkavállalóinak a béren felül, de szabadidős és sportesemények látogatását is több cég támogatja (15 százalék). A juttatási csomagok részét képezi még néhány vállalatnál az egészségügyi hozzájárulás, az étkezési támogatás, valamint a jelenléti bónusz.

Fontos a munkavállalók visszajelzése: a cégek száz százaléka méri az elégedettséget

A megkérdezett vállalatok 100 százaléka nyomon követi és méri a juttatási csomagok hatékonyságát, valamint a munkavállalói elégedettséget. A legnépszerűbb mérési forma az elégedettségi kérdőív: a kutatásban résztvevő cégek több mint fele alkalmazza a fizikai dolgozók körében. A vállalatok közel fele a kilépési interjúk során is vizsgálja a cafeteriával való elégedettséget. Fókuszcsoportos és egyéb interjúkat a cégek negyede folytat mérés céljából. Munkavállalói fórumokon és anonim visszajelzési lehetőségek biztosításával a megkérdezett vállalatok ötöde végez méréseket. Költséghatékonysági elemzéseket a cafeteria kapcsán a felmérésben résztvevők 35 százaléka rendszeresen futtat.

„A dolgozók visszajelzései rendkívül fontosak és ezt mára a vállalatok is felismerték. A cafeteria-rendszer jelenlegi bővítése több választási lehetőséget biztosít a munkavállalóknak, így jobban igazíthatják a juttatásokat saját igényeikhez. A béren kívüli juttatások növekedése és diverzifikálása növeli a munkavállalók elégedettségét és motivációját. Az elégedett munkavállalók pedig produktívabbak és lojálisabbak a munkahelyükhöz” – hangsúlyozza a szakértő.

Nem csak a cafeteria összege, a bérek is emelkednek

2025-ben a minimálbér havi összege 290 800 forintra, míg a garantált bérminimum havi összege 348 800 forintra emelkedett. Ezen felül béremelést a Jobtain által megkérdezett cégek negyede nem hajtott végre és nem is tervez emelést 2025-ben. 75 százalékuk már emelte vagy tervezi emelni kékgalléros dolgozói bérét idén. „A fizikai munkakörökben a cégek 60 százaléka 6–9 százalék közötti plusszal számol, de vannak olyan cégek (közel 14 százalék), akik 10 százalék fölött emelnek. 3–5 százalék közötti béremelést a felmérésben résztvevő cégek 20 százaléka hajt végre. 3 százalék alatt a vállalatok kicsivel több mint 5 százaléka növeli a kékgalléros munkavallói béreket” – összegez a Jobtain szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 02. 19., 18:20
Az erős külföldi működőtőke-beáramlást támogató, jelentős ipari és logisztikai ingatlanfejlesztések bemutatására fókuszál Magyarország a világ elsőszámú ingatlanfejlesztési kiállításán, a MIPIM-en Cannes-ban március 11–14. között. A Magyarország-standon a bővülő ipari és logisztikai ingatlanpiac, valamint a lakóingatlan-, hotel- és irodaportfóliók kerülnek bemutatásra.
2025. 02. 19., 14:05
A 14. PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérésben megkérdezettek 1,8 százalékos GDP-növekedést és 415 forintos euróárfolyamot jósolnak 2025-re 4,8 százalékos infláció mellett. A mindenkori legalacsonyabb szintre esett azoknak az aránya, akik a saját bevételeik növekedésével kapcsolatban „nagyon vagy rendkívül bizakodónak” mondták magukat.
2025-02-20 19:10:00
Az Irányító Hatóság újabb tájékoztató napot szervez a DIMOP Plusz keretében meghirdetett „Kkv-k növekedési lehetőségeinek támogatása a digitális infrastruktúra és transzformáció elősegítésére” című felhíváshoz kapcsolódóan.
2025-02-20 16:40:00
A legdrágább továbbra is a Lágymányosi lakótelep a XI. kerületben, de a XIII. és a III. kerület egy-egy lakótelepén is közel van a hétszámjegyű lélektani határhoz az átlagár – derül ki a NAV friss, 2024-es adataiból. Ugyanakkor a külső kerületekben találni olyan lakótelepeket is, ahol még 650 ezer forint alatt van az átlagos négyzetméterár. Vidéken Budapest vonzáskörzete, Veszprém, Sopron és Debrecen panellakásai a legdrágábbak, a legolcsóbbak listáját pedig továbbra is az ózdi, komlói és salgótarjáni lakások vezetik – derül ki az OTP Ingatlanpont friss lakótelepi körképéből.
2025-02-20 16:05:00
A 2024 végén kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat. A változás amellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is – hívják fel a figyelmet a Deloitte szakértői.

  Rovathírek: HIPA

Az erős külföldi működőtőke-beáramlást támogató, jelentős ipari és logisztikai ingatlanfejlesztések bemutatására fókuszál Magyarország a világ elsőszámú ingatlanfejlesztési kiállításán, a MIPIM-en Cannes-ban március 11–14. között. A Magyarország-standon a bővülő ipari és logisztikai ingatlanpiac, valamint a lakóingatlan-, hotel- és irodaportfóliók kerülnek bemutatásra.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.
A magyarok először idén tehetik meg, hogy ingatlan célra fordítsák a nyugdíjpénztári megtakarításaikat. Herman Bernadett, a Bank360 vezető szakértője ennek a lehetőségnek az előnyeiről és hátulütőiről, valamint a pénztárakra gyakorolt jelenlegi és távlati következményeiről is beszélt a BizniszPlusznak. Szóba került az is, hogy milyen hatással volt a nyugdíjvagyonokra a részvénypiacok tavalyi sikere, illetve hogy milyen tényezőktől függ a gyarapodás az idei évben.
2025. 01. 17., 08:20
epizód: 2025 / 2   |   hossz: 24:49
A kiskorú gyermeket nevelő szülők adóalapját csökkentő családi kedvezmény mértéke 2025. július 1-jétől 50 százalékkal nő, így a kétgyerekes családok az év második felében már nem havi 40 ezer, hanem 60 ezer forint adót és járulékot takarítanak meg. Nem mindegy azonban, hogy mikor és hogyan nyilatkoznak erről a dolgozók, miközben a munkáltatóknak is érdemes odafigyelni az ezzel kapcsolatos változásokra. A legfontosabb tudnivalókról Honyek Pétert, a PwC Magyarország személyi jövedelemadóval foglalkozó területének igazgatóját kérdeztük.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS