Felszolgálási díj és borravaló 2025-ben: új szabályok és adómentességi lehetőségek

2025. 02. 17., 20:15

Jelentős változások lépnek életbe 2025. január 1-jétől a vendéglátásban: maximalizálták a felszolgálási díjat, továbbá az szja-mentességet is kiterjesztették a bankkártyás és átutalással fizetett borravalókra. A legfontosabb tudnivalókat az RSM Hungary szakértője foglalta össze.

Maximalizálták a felszolgálási díjat

2025. január 1-jétől a felszolgálási díj mértékét maximalizálták – emlékeztet friss bejegyzésében Sztankó Dániel, az RSM Hungary Adóüzletágának igazgatója.
– Magánszemélyek számára kiállított nyugták vagy számlák esetében legfeljebb az elfogyasztott termékek bruttó értékének 15 százaléka lehet.
– Jogi személyek vagy nem adóalanyok részére kiállított számlák esetén az elfogyasztott termékek bruttó értékének 20 százalékban lett meghatározva.

Az új NGM rendelet nemcsak a felszolgálási díj mértékét rögzíti, hanem pontos definíciókat ad:
– meghatározza a „felszolgáló” és a „közreműködő” fogalmát;
– kizárja a felszolgálási díj alkalmazását az önkiszolgáló rendszerekben;
– kimondja, hogy a díj alapja kizárólag az elfogyasztott termékek bruttó ára lehet; valamint azt is, hogy
– a felszolgálási díj az általános forgalmi adót is tartalmazza. 

A felszolgálási díj áfa tartalma: figyelni kell az eltérő adókulcsokra

Amennyiben egy számlán különböző áfakulcsú tételek szerepelnek, a felszolgálási díj áfáját az adott tételek áfakulcsaihoz igazítva kell feltüntetni. Érdemes tehát a számlázási gyakorlatot ehhez igazítani, hogy az előírásoknak megfelelően készüljenek a bizonylatok.

Felszolgálási díj vs. borravaló

– Felszolgálási díj: Jogszabályban rögzített, kötelezően fizetendő összeg, amelyet a vendéglátóhely a kiszolgálásért számít fel. Ez áfa köteles.
– Borravaló: Önkéntesen adott, a vendég megelégedettségét kifejező összeg, amely nem áfa köteles.
Az Európai Bíróság több ítéletében is kimondta, hogy a borravaló nem tekinthető ellenértéknek, mivel az nem kötelező és nem kapcsolódik közvetlenül semmilyen szolgáltatáshoz. A felszolgálási díjat azonban előre meghatározzák, és kötelezően fizetendő, ezért az áfa hatálya alá tartozik.

Kell-e áfát fizetni a borravaló után?

A borravaló esetében nem született olyan jogszabályi rendelkezés, amely egyértelműen meghatározná, hogy áfa köteles-e vagy sem. Azonban az Áfa törvény rendelkezései, valamint az Európai Bíróság (EUB) vonatkozó ítéletei alapján egyértelműen megállapítható, hogy a borravaló nem tartozik az áfa hatálya alá.

Az áfa alapja az ellenérték, amelyet az eladó a termékértékesítésért vagy szolgáltatásnyújtásért kap a vevőtől. Az ellenérték fogalmát az EUB több ügyben pontosította. Például a C-102/86. számú Apple and Pear ügy kapcsán az EUB kimondta, hogy ellenértékről csak akkor beszélhetünk, ha a pénzbeli ellenérték és a nyújtott szolgáltatás között közvetlen kapcsolat áll fenn. Ennek hiányában az adott összeg nem tartozik a közös hozzáadott értékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv tárgyi hatálya alá, azaz nem áfa köteles.

Hasonló következtetésre jutott az EUB a C-16/93. számú Tolsma-ügyben, ahol az utcazenész által kapott adományok kapcsán vizsgálták az áfa-kötelezettséget. Az ítélet megállapította, hogy mivel az adományok önkéntesek, és a zenész nem válik teljesítési kötelezetté azok átvétele által, nem tekinthetők ellenértéknek, és így nem áfa kötelesek. Ez az elv teljes mértékben alkalmazható a borravalóra is: a vendég szabad döntése alapján ad borravalót, amelynek nincs közvetlen kapcsolata

Felszolgálási díj és a borravaló: új szja-mentességi szabályok

A személyi jövedelemadó törvény 2025. január 1-től kiterjesztette az adómentességet a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravalóról a vendéglátó üzlet üzemeltetője által vezetett nyilvántartással igazolható módon a vendéglátó üzlet munkavállalója számára juttatott borravalóra is.

Vagyis a nem készpénzben, hanem bankkártyával, illetve azonnali átutalással fizetett borravalót is megkaphatja a vendéglátó üzlet munkavállalója, ha ezekről az összegekről a vendéglátóhely üzemeltetője egyértelmű nyilvántartást vezet.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 02. 19., 18:20
Az erős külföldi működőtőke-beáramlást támogató, jelentős ipari és logisztikai ingatlanfejlesztések bemutatására fókuszál Magyarország a világ elsőszámú ingatlanfejlesztési kiállításán, a MIPIM-en Cannes-ban március 11–14. között. A Magyarország-standon a bővülő ipari és logisztikai ingatlanpiac, valamint a lakóingatlan-, hotel- és irodaportfóliók kerülnek bemutatásra.
2025. 02. 19., 14:05
A 14. PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérésben megkérdezettek 1,8 százalékos GDP-növekedést és 415 forintos euróárfolyamot jósolnak 2025-re 4,8 százalékos infláció mellett. A mindenkori legalacsonyabb szintre esett azoknak az aránya, akik a saját bevételeik növekedésével kapcsolatban „nagyon vagy rendkívül bizakodónak” mondták magukat.
2025-02-20 19:10:00
Az Irányító Hatóság újabb tájékoztató napot szervez a DIMOP Plusz keretében meghirdetett „Kkv-k növekedési lehetőségeinek támogatása a digitális infrastruktúra és transzformáció elősegítésére” című felhíváshoz kapcsolódóan.
2025-02-20 16:40:00
A legdrágább továbbra is a Lágymányosi lakótelep a XI. kerületben, de a XIII. és a III. kerület egy-egy lakótelepén is közel van a hétszámjegyű lélektani határhoz az átlagár – derül ki a NAV friss, 2024-es adataiból. Ugyanakkor a külső kerületekben találni olyan lakótelepeket is, ahol még 650 ezer forint alatt van az átlagos négyzetméterár. Vidéken Budapest vonzáskörzete, Veszprém, Sopron és Debrecen panellakásai a legdrágábbak, a legolcsóbbak listáját pedig továbbra is az ózdi, komlói és salgótarjáni lakások vezetik – derül ki az OTP Ingatlanpont friss lakótelepi körképéből.
2025-02-20 16:05:00
A 2024 végén kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat. A változás amellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is – hívják fel a figyelmet a Deloitte szakértői.

  Rovathírek: HIPA

Az erős külföldi működőtőke-beáramlást támogató, jelentős ipari és logisztikai ingatlanfejlesztések bemutatására fókuszál Magyarország a világ elsőszámú ingatlanfejlesztési kiállításán, a MIPIM-en Cannes-ban március 11–14. között. A Magyarország-standon a bővülő ipari és logisztikai ingatlanpiac, valamint a lakóingatlan-, hotel- és irodaportfóliók kerülnek bemutatásra.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.
A magyarok először idén tehetik meg, hogy ingatlan célra fordítsák a nyugdíjpénztári megtakarításaikat. Herman Bernadett, a Bank360 vezető szakértője ennek a lehetőségnek az előnyeiről és hátulütőiről, valamint a pénztárakra gyakorolt jelenlegi és távlati következményeiről is beszélt a BizniszPlusznak. Szóba került az is, hogy milyen hatással volt a nyugdíjvagyonokra a részvénypiacok tavalyi sikere, illetve hogy milyen tényezőktől függ a gyarapodás az idei évben.
2025. 01. 17., 08:20
epizód: 2025 / 2   |   hossz: 24:49
A kiskorú gyermeket nevelő szülők adóalapját csökkentő családi kedvezmény mértéke 2025. július 1-jétől 50 százalékkal nő, így a kétgyerekes családok az év második felében már nem havi 40 ezer, hanem 60 ezer forint adót és járulékot takarítanak meg. Nem mindegy azonban, hogy mikor és hogyan nyilatkoznak erről a dolgozók, miközben a munkáltatóknak is érdemes odafigyelni az ezzel kapcsolatos változásokra. A legfontosabb tudnivalókról Honyek Pétert, a PwC Magyarország személyi jövedelemadóval foglalkozó területének igazgatóját kérdeztük.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS