Jelentős változások lépnek életbe 2025. január 1-jétől a vendéglátásban: maximalizálták a felszolgálási díjat, továbbá az szja-mentességet is kiterjesztették a bankkártyás és átutalással fizetett borravalókra. A legfontosabb tudnivalókat az RSM Hungary szakértője foglalta össze.
2025. január 1-jétől a felszolgálási díj mértékét maximalizálták – emlékeztet friss bejegyzésében Sztankó Dániel, az RSM Hungary Adóüzletágának igazgatója.
– Magánszemélyek számára kiállított nyugták vagy számlák esetében legfeljebb az elfogyasztott termékek bruttó értékének 15 százaléka lehet.
– Jogi személyek vagy nem adóalanyok részére kiállított számlák esetén az elfogyasztott termékek bruttó értékének 20 százalékban lett meghatározva.
Az új NGM rendelet nemcsak a felszolgálási díj mértékét rögzíti, hanem pontos definíciókat ad:
– meghatározza a „felszolgáló” és a „közreműködő” fogalmát;
– kizárja a felszolgálási díj alkalmazását az önkiszolgáló rendszerekben;
– kimondja, hogy a díj alapja kizárólag az elfogyasztott termékek bruttó ára lehet; valamint azt is, hogy
– a felszolgálási díj az általános forgalmi adót is tartalmazza.
Amennyiben egy számlán különböző áfakulcsú tételek szerepelnek, a felszolgálási díj áfáját az adott tételek áfakulcsaihoz igazítva kell feltüntetni. Érdemes tehát a számlázási gyakorlatot ehhez igazítani, hogy az előírásoknak megfelelően készüljenek a bizonylatok.
– Felszolgálási díj: Jogszabályban rögzített, kötelezően fizetendő összeg, amelyet a vendéglátóhely a kiszolgálásért számít fel. Ez áfa köteles.
– Borravaló: Önkéntesen adott, a vendég megelégedettségét kifejező összeg, amely nem áfa köteles.
Az Európai Bíróság több ítéletében is kimondta, hogy a borravaló nem tekinthető ellenértéknek, mivel az nem kötelező és nem kapcsolódik közvetlenül semmilyen szolgáltatáshoz. A felszolgálási díjat azonban előre meghatározzák, és kötelezően fizetendő, ezért az áfa hatálya alá tartozik.
A borravaló esetében nem született olyan jogszabályi rendelkezés, amely egyértelműen meghatározná, hogy áfa köteles-e vagy sem. Azonban az Áfa törvény rendelkezései, valamint az Európai Bíróság (EUB) vonatkozó ítéletei alapján egyértelműen megállapítható, hogy a borravaló nem tartozik az áfa hatálya alá.
Az áfa alapja az ellenérték, amelyet az eladó a termékértékesítésért vagy szolgáltatásnyújtásért kap a vevőtől. Az ellenérték fogalmát az EUB több ügyben pontosította. Például a C-102/86. számú Apple and Pear ügy kapcsán az EUB kimondta, hogy ellenértékről csak akkor beszélhetünk, ha a pénzbeli ellenérték és a nyújtott szolgáltatás között közvetlen kapcsolat áll fenn. Ennek hiányában az adott összeg nem tartozik a közös hozzáadott értékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv tárgyi hatálya alá, azaz nem áfa köteles.
Hasonló következtetésre jutott az EUB a C-16/93. számú Tolsma-ügyben, ahol az utcazenész által kapott adományok kapcsán vizsgálták az áfa-kötelezettséget. Az ítélet megállapította, hogy mivel az adományok önkéntesek, és a zenész nem válik teljesítési kötelezetté azok átvétele által, nem tekinthetők ellenértéknek, és így nem áfa kötelesek. Ez az elv teljes mértékben alkalmazható a borravalóra is: a vendég szabad döntése alapján ad borravalót, amelynek nincs közvetlen kapcsolata
A személyi jövedelemadó törvény 2025. január 1-től kiterjesztette az adómentességet a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravalóról a vendéglátó üzlet üzemeltetője által vezetett nyilvántartással igazolható módon a vendéglátó üzlet munkavállalója számára juttatott borravalóra is.
Vagyis a nem készpénzben, hanem bankkártyával, illetve azonnali átutalással fizetett borravalót is megkaphatja a vendéglátó üzlet munkavállalója, ha ezekről az összegekről a vendéglátóhely üzemeltetője egyértelmű nyilvántartást vezet.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.