Újabb adóváltozás: már a sérelemdíj sem mindig adómentes

Mi a sérelemdíj, és mi változott?

A Polgári Törvénykönyv alapján bárki, akit személyiségi jogában megsértenek vagy nem vagyoni kárt szenved el – például testi épségét vagy egészségét, személyes szabadságát vagy akár a becsületét, jó hírnevét megsértik, illetve hátrányos megkülönböztetés éri – sérelemdíjat követelhet.

A sérelemdíjról korábban az Szja tv. úgy rendelkezett, hogy a károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes a kártalanításként, kárpótlásként, kártérítésként, sérelemdíjként, vagyoni elégtételként, kivéve a jövedelmet pótló kártalanítást, kárpótlást és kártérítést.

Sok esetben egy vita vagy jogviszony „költséghatékony” lezárása érdekében sérelemdíjat alkalmaztak a felek, ha magánszemély az érintett. Ez leginkább munkaügyi viták, illetve kártérítési igények esetén releváns gyakorlat, ugyanakkor feltételezi, hogy a másik fél elismeri a jogsértést – emelte ki dr. Szemán Péter ügyvéd, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda munkajogi ügyekért felelős vezető ügyvédje.

A módosított szabályozás azonban szigorít ezen: amennyiben a felek peren kívül állapodnak meg sérelemdíj fizetéséről, az már nem lesz adómentes, így azután a magánszemélynek úgy kell adóznia, mintha jövedelmet kapott volna. A módosító jogszabályhoz fűzött miniszteri indokolás szerint: „A rendelkezés rögzíti, hogy a bíróság által peres eljárás keretében megállapított sérelemdíjjal ellentétben nem minősülhet adómentesnek az ezen a jogcímen teljesített kifizetés, ha arról a felek peren kívül, bírósági jóváhagyás nélkül állapodnak meg.”

Mindezek alapján, amennyiben továbbra is adómentes sérelemdíj a felek érdeke, akkor azt perben, legalább bíróság által jóváhagyott egyezség alapján, vagy annak hiányában bíróság ítéletében megállapított mértékben lehet elérni.

Milyen hatásai lesznek a jogszabályváltozásnak?

A változás célja, hogy megakadályozza a sérelemdíjjal történő visszaéléseket, és biztosítsa, hogy az valóban céljának megfelelően, ne pedig adóoptimalizálási szándékkal kerüljön kifizetésre.

Számos munkáltató, illetve jogsértéssel vádolt – főleg a közép- és nagyvállalat – cég gyakorlatában eddig sem szerepelt a sérelemdíj. Ez azért van így, mivel az adott cégek számára már a jogsértés elismerése is hátrányos precedenst, komoly presztízs veszteséget jelentene és eleve nem értelmezhető a vállalati kultúrájukban az, hogy a sértetti, munkavállalói nyomásra tekintettel a magánszemély adóoptimalizálásában segítsenek. Ugyanakkor sokszor, főleg mikro- és kisvállalkozások esetében a sértett magánszemély azzal helyezi nyomás alá az adott céget, hogy ha nem sérelemdíjat kap, akkor „bruttósítja” a követelését és még az adót is a cégnek kell majd pluszban fizetnie, ami természetesen abszolút jogellenes gyakorlat – hangsúlyozta dr. Szabó Gergely Gábor ügyvéd, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda szabályozási ügyekért felelős vezető ügyvédje.

Ez utóbbi esetekben nehezíti meg az adóoptimalizálást az új szabályozás. Ugyanakkor elképzelhető, hogy bizonyos ügyekben akkora igényekről van szó, hogy a felek élni fognak a jogszabály adta lehetőségekkel perben kérve az egyezség jóváhagyását. Ezzel azonban nemcsak elhúzzák az adott jogvita lezárását és további költségeket okoznak maguknak, hanem a bírósági rendszert is leterhelik – vélik a szakértők.