Milyen hatással lesz az elektronikus ingatlan-nyilvántartás a mindennapi életünkre?

2025. 02. 05., 15:05

Bár az e-Ing rendszer jelenleg még nem működik, és nincs lehetőség az eljárások elektronikus kezdeményezésére, 2025-ben ez meg fog változni. A rendszer fokozatosan elérhetővé válik felhasználók, ügyvédek, közjegyzők és hatóságok számára. A földhivatali rendszerek vármegyénként állnak majd át az új elektronikus rendszerre. De milyen változások várhatóak, és vajon megkönnyíti-e az elektronikus ingatlan-nyilvántartás az állampolgárok életét? A legfontosabb újításokat dr. Szűcs Bence Zsolt, a Lajos Law Firm partnere segített áttekinteni.

Automatikus döntéshozatal – Gyorsabb ügyintézés

Az egyik legjelentősebb újítás az automatikus döntéshozatal szélesebb körű bevezetése lesz. Ez azt jelenti, hogy bizonyos eljárások:
– ügyintéző közreműködése nélkül fognak lezajlani;
– a kérelmező által benyújtott kérelem alapján történnek;
– az eljárások 24 órán belül, de akár néhány percen belül lezárulhatnak.

A jogszabály ezt a döntési formát már 2017 óta ismeri és alkalmazza például gyorshajtási bírságok kiszabására vagy tulajdoni lapok kiadására, de az ingatlan-nyilvántartási eljárásokban most válik elérhetővé szélesebb körben.

Milyen eljárásokra terjed ki az automatikus döntéshozatal?

Az automatikus döntéshozatal lehetősége többek között az alábbi esetekben áll fenn:
– ingatlan teljes tulajdonjogának átruházása (1/1 tulajdoni hányad) amennyiben az ingatlan tehermentes;
– hitelintézeti jelzálogjog bejegyzése és törlése;
– végrehajtási jog törlése.

Nem alkalmazható automatikus döntéshozatal, ha:
– az ingatlan több tulajdonossal rendelkezik;
– az érintett felek között külföldi vagy kiskorú személy is van;
– az ingatlan tulajdoni lapján bármilyen teher szerepel.

Az ügyvéd és közjegyző felelőssége

Automatikus döntéshozatal esetén az ügyletet ügyintéző nem vizsgálja meg, így a felelősség a kérelmet benyújtó ügyvédre, közjegyzőre, végrehajtóra stb. hárul, növelve ezzel a felelősségüket. A jogszabály azonban biztosít egy garanciális szabályt, amely szerint az ügyfél kérheti, hogy az eljárást teljes eljárásban bírálják el. Ebben az esetben egy ügyintéző fog döntést hozni a benyújtott kérelem vonatkozásában.

Haszonélvezeti jogok és egyéb bejegyzések törlése

Fontos változás, hogy hivatalból, automatikusan törlésre kerülnek azok a jogok, amelyek megszűntek, így például:
– haszonélvezeti, özvegyi, tartás- és életjáradéki jogok;
– használati jogok;
– határozott időre alapított jogok, ha a határozott időtartam lejárt.

A törlés automatikusan történik a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján, amennyiben a jogosult elhunyt. A rendszer továbbá észlelni fogja azt is, hogy a határozott időtartam lejárt.

Tulajdoni lapon szereplő adatok: mindig naprakészen

A rendszer biztosítja, hogy a tulajdoni lap automatikusan frissüljön a központi nyilvántartásokból. Ez azt jelenti, hogy a fenti jogok automatikus törlésén túl, nem kell külön kérni a lakcímadatok, céges adatok módosítását. Eddig ezek a problémák gyakran csak az ingatlan eladása során derültek ki, most azonban azonnali módosításokkal az ingatlan-nyilvántartás mindig naprakész lesz.

Milyen előnyei lesznek az e-Ing rendszernek?

– Gyorsabb ingatlanügyintézés: az eljárások néhány perc alatt lezárulhatnak.
– Kevesebb adminisztráció: automatikus adatfrissítések, kevesebb manuális beavatkozás.
– Kevesebb jogi akadály: az elhunytak jogainak automatikus törlése.
– Egyszerűbb, átláthatóbb rendszer: naprakész és pontos tulajdoni lap adatok.

„A változások nemcsak a jogbiztonságot növelik, hanem gyorsabbá és egyszerűbbé teszik az ingatlan-nyilvántartási eljárásokat is”

– mondja dr. Szűcs Bence Zsolt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-21 19:10:00
Az Agroinform.hu legfrissebb felmérése szerint a legtöbben továbbra is elsősorban rekreációs tevékenységként tekintenek a kiskert gondozására, azonban a zöldség- és gyümölcsárak újbóli emelkedése miatt a hobbikertészek 70 százaléka számára anyagilag is fontos szerepe van a saját célra történő termelésnek.
2025-03-21 17:10:00
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami 6 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál. A munkavállalók kétharmada azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 62 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder március elején végzett munkaerőpiaci kutatásából.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS