Erősödő versenyképesség – Átadták a bárándi ipari park második ütemét

Erősödő versenyképesség – Átadták a bárándi ipari park második ütemét
2025. 01. 25., 10:05

Teljesen mindegy, hogy kistelepülésről és kisvállalkozásokról vagy nagyvárosról és multinacionális óriásvállalatokról van szó, a gazdaságfejlesztés és a befektetésösztönzés alapelvei minden szinten ugyanúgy érvényesek – emelte ki beszédében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója a bárándi ipari park második ütemének átadóján.

A Nemzeti Befektetési Ügynökség több mint tíz éves fennállása óta nagy energiát fordít a keleti országrész fejlesztésére, melynek eredményeként már komoly sikereket ért el Hajdú-Bihar régióban. A 2014 és 2024 közötti időszakban 129 esetben ítéltek meg támogatást befektetésekhez a vármegyében. Ezek a beruházások mintegy 4000 milliárd forint volument képviselnek, a 22 000 új munkahely megteremtése mellett a Versenyképesség Növelő Támogatási Program és a Gyármentő Program keretében támogatott beruházásoknak köszönhetően pedig közel 16 000 munkahely kerül megőrzésre.

Az Ügynökség közreműködésével megvalósuló beruházásoknak komoly szerepük van abban, hogy a munkanélküliség a 2014-es 12,6 százalékról 5,5 százalékra süllyedt Hajdú-Biharban, az ipari termelés volumene pedig a tavalyi január–szeptemberi időszakot tekintve 1240 milliárd forint volt, szemben a 2014-ben egész évben elért 721 milliárd forinttal.

A térség szempontjából újabb fontos mérföldkő, hogy 1,4 hektáron átadták a bárándi ipari parkban épült 2 új üzemcsarnokot és a közművekkel ellátott 6 ipari parcellát. A valamivel több mint 2 ezer főt számláló település életében ennek komoly jelentősége van, többek között erről is szó esett az átadó ünnepségen.

Joó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztosa, a HIPA vezérigazgatója az átadó ünnepségen elmondta, hogy a bárándi ipari park bizonyíték arra, hogy minden közösség a saját kezébe veheti a sorsát és esélyt formálhat a kihívásokból: „Báránd egy jól átgondolt, kitartó és sikeres gazdaságösztönző munkával példát mutat akár a jóval kedvezőbb helyzetű és nagyobb falvaknak, városoknak is.”

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz program keretében elindult fejlesztés eredményeként olyan csarnokok kerültek kialakításra, melyek alkalmasak arra, hogy a szolgáltató-, gyártó gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások betelepülhessenek és új telephelyüket itt hozhassák létre. A vezérigazgató aláhúzta, hogy a projekttel egy olyan befektetés ösztönző beruházás került megvalósításra, amely hosszú távon helyet biztosít új és bővülő vállalkozások számára, így új munkalehetőséget is jelent a helyi és környékbeli lakosoknak.

„Hatalmas fejlesztések valósulnak meg a térségben, de ez nem azt jelenti, hogy véget ér a munka. A következő időszakban arra kell koncentrálnunk, hogy az ide betelepülő nagy vállalatok érkezésének a kisebb települések is haszonélvezői legyenek, ehhez fejleszteni kell az ipari parkokat, az infrastruktúrát, a szakképzést is” – húzta alá Joó István.

Mint mondta: „teljesen mindegy, hogy kistelepülésről és kivállalkozásokról, vagy nagyvárosról és olyan multinacionális óriásvállalatokról van szó, mint a BYD vagy a BMW, a gazdaságfejlesztés és a befektetésösztönzés alapelvei minden szinten ugyanúgy érvényesek. Az ügynökség legfontosabb feladata, hogy a legmodernebb technológiákat hozza be az országba, de feladatunk az is, hogy támogassuk a magyar kis-, közepes és nagy vállalkozásokat, amelyek szeretnének bővülni.”

A vezérigazgató beszédéből kiderült, hogy 2024 ebből a szempontból kiemelkedő év volt, hiszen soha ennyi magyar tulajdonú beruházást nem támogattak a magyar befektetésösztönzési rendszeren keresztül, ezek a projektek összesen 251 milliárd forintnyi beruházási volument jelentenek, amihez a kormány 48 milliárd forintnyi támogatást biztosít. Kiemelte, hogy Bárándon és a környéken is készen állnak arra, hogy támogassuk azokat a magyar kkv-kat és nagyvállalatokat, amelyek szeretnének bővülni.

Az ipari park második ütemében egy méhészeti termékek forgalmazásával foglalkozó vállalkozás otthonra is talált.

A cikk megírásában az Üzletem.hu együttműködő partnere a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség volt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 19., 09:05
1762 új traktort helyeztek forgalomba 2025-ben Magyarországon, 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A számok ugyanakkor azt jelzik, hogy a piac továbbra is óvatos, a gazdák beruházási döntései megfontoltabbá váltak – írják az Agroinform.hu szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS