Erősödő versenyképesség – Átadták a bárándi ipari park második ütemét

Erősödő versenyképesség – Átadták a bárándi ipari park második ütemét
2025. 01. 25., 10:05

Teljesen mindegy, hogy kistelepülésről és kisvállalkozásokról vagy nagyvárosról és multinacionális óriásvállalatokról van szó, a gazdaságfejlesztés és a befektetésösztönzés alapelvei minden szinten ugyanúgy érvényesek – emelte ki beszédében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója a bárándi ipari park második ütemének átadóján.

A Nemzeti Befektetési Ügynökség több mint tíz éves fennállása óta nagy energiát fordít a keleti országrész fejlesztésére, melynek eredményeként már komoly sikereket ért el Hajdú-Bihar régióban. A 2014 és 2024 közötti időszakban 129 esetben ítéltek meg támogatást befektetésekhez a vármegyében. Ezek a beruházások mintegy 4000 milliárd forint volument képviselnek, a 22 000 új munkahely megteremtése mellett a Versenyképesség Növelő Támogatási Program és a Gyármentő Program keretében támogatott beruházásoknak köszönhetően pedig közel 16 000 munkahely kerül megőrzésre.

Az Ügynökség közreműködésével megvalósuló beruházásoknak komoly szerepük van abban, hogy a munkanélküliség a 2014-es 12,6 százalékról 5,5 százalékra süllyedt Hajdú-Biharban, az ipari termelés volumene pedig a tavalyi január–szeptemberi időszakot tekintve 1240 milliárd forint volt, szemben a 2014-ben egész évben elért 721 milliárd forinttal.

A térség szempontjából újabb fontos mérföldkő, hogy 1,4 hektáron átadták a bárándi ipari parkban épült 2 új üzemcsarnokot és a közművekkel ellátott 6 ipari parcellát. A valamivel több mint 2 ezer főt számláló település életében ennek komoly jelentősége van, többek között erről is szó esett az átadó ünnepségen.

Joó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztosa, a HIPA vezérigazgatója az átadó ünnepségen elmondta, hogy a bárándi ipari park bizonyíték arra, hogy minden közösség a saját kezébe veheti a sorsát és esélyt formálhat a kihívásokból: „Báránd egy jól átgondolt, kitartó és sikeres gazdaságösztönző munkával példát mutat akár a jóval kedvezőbb helyzetű és nagyobb falvaknak, városoknak is.”

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz program keretében elindult fejlesztés eredményeként olyan csarnokok kerültek kialakításra, melyek alkalmasak arra, hogy a szolgáltató-, gyártó gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások betelepülhessenek és új telephelyüket itt hozhassák létre. A vezérigazgató aláhúzta, hogy a projekttel egy olyan befektetés ösztönző beruházás került megvalósításra, amely hosszú távon helyet biztosít új és bővülő vállalkozások számára, így új munkalehetőséget is jelent a helyi és környékbeli lakosoknak.

„Hatalmas fejlesztések valósulnak meg a térségben, de ez nem azt jelenti, hogy véget ér a munka. A következő időszakban arra kell koncentrálnunk, hogy az ide betelepülő nagy vállalatok érkezésének a kisebb települések is haszonélvezői legyenek, ehhez fejleszteni kell az ipari parkokat, az infrastruktúrát, a szakképzést is” – húzta alá Joó István.

Mint mondta: „teljesen mindegy, hogy kistelepülésről és kivállalkozásokról, vagy nagyvárosról és olyan multinacionális óriásvállalatokról van szó, mint a BYD vagy a BMW, a gazdaságfejlesztés és a befektetésösztönzés alapelvei minden szinten ugyanúgy érvényesek. Az ügynökség legfontosabb feladata, hogy a legmodernebb technológiákat hozza be az országba, de feladatunk az is, hogy támogassuk a magyar kis-, közepes és nagy vállalkozásokat, amelyek szeretnének bővülni.”

A vezérigazgató beszédéből kiderült, hogy 2024 ebből a szempontból kiemelkedő év volt, hiszen soha ennyi magyar tulajdonú beruházást nem támogattak a magyar befektetésösztönzési rendszeren keresztül, ezek a projektek összesen 251 milliárd forintnyi beruházási volument jelentenek, amihez a kormány 48 milliárd forintnyi támogatást biztosít. Kiemelte, hogy Bárándon és a környéken is készen állnak arra, hogy támogassuk azokat a magyar kkv-kat és nagyvállalatokat, amelyek szeretnének bővülni.

Az ipari park második ütemében egy méhészeti termékek forgalmazásával foglalkozó vállalkozás otthonra is talált.

A cikk megírásában az Üzletem.hu együttműködő partnere a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség volt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 20., 15:20
Meghaladta a 10 milliárd forintot a sikeresen pályázók számára átutalt támogatások összege a gazdasági társaságok járműflottáinak zöldítését ösztönző kiíráson. Több mint 2300 cég kapott eddig átlagosan 3,8 millió forintot mintegy 2600 tisztán elektromos személyautó, kisteherautó vagy kisbusz megvásárlásához – tájékoztatott az Energiaügyi Minisztérium.
2025-03-20 13:15:50
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az Építési és Közlekedési Minisztérium és a Hungexpo Zrt. partnerségével szakmai konferenciát rendez a CONSTRUMA Nemzetközi építőipari szakkiállítás nyitó napján.
2025-03-20 10:05:00
Az EKD rendelet módosításának célja a magas hozzáadott értékű beruházások megvalósításának támogatása, a helyi beszállítókkal való együttműködés és a környezetterhelés csökkentése. Ezzel összhangban beruházási támogatás esetében bővül a támogatási döntés során figyelembe veendő szempontok köre, és átalakul a kötelezettségvállalások rendszere is – hívják fel a figyelmet a PwC Magyarország szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS