Erősödő versenyképesség – Átadták a bárándi ipari park második ütemét

Erősödő versenyképesség – Átadták a bárándi ipari park második ütemét
2025. 01. 25., 10:05

Teljesen mindegy, hogy kistelepülésről és kisvállalkozásokról vagy nagyvárosról és multinacionális óriásvállalatokról van szó, a gazdaságfejlesztés és a befektetésösztönzés alapelvei minden szinten ugyanúgy érvényesek – emelte ki beszédében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója a bárándi ipari park második ütemének átadóján.

A Nemzeti Befektetési Ügynökség több mint tíz éves fennállása óta nagy energiát fordít a keleti országrész fejlesztésére, melynek eredményeként már komoly sikereket ért el Hajdú-Bihar régióban. A 2014 és 2024 közötti időszakban 129 esetben ítéltek meg támogatást befektetésekhez a vármegyében. Ezek a beruházások mintegy 4000 milliárd forint volument képviselnek, a 22 000 új munkahely megteremtése mellett a Versenyképesség Növelő Támogatási Program és a Gyármentő Program keretében támogatott beruházásoknak köszönhetően pedig közel 16 000 munkahely kerül megőrzésre.

Az Ügynökség közreműködésével megvalósuló beruházásoknak komoly szerepük van abban, hogy a munkanélküliség a 2014-es 12,6 százalékról 5,5 százalékra süllyedt Hajdú-Biharban, az ipari termelés volumene pedig a tavalyi január–szeptemberi időszakot tekintve 1240 milliárd forint volt, szemben a 2014-ben egész évben elért 721 milliárd forinttal.

A térség szempontjából újabb fontos mérföldkő, hogy 1,4 hektáron átadták a bárándi ipari parkban épült 2 új üzemcsarnokot és a közművekkel ellátott 6 ipari parcellát. A valamivel több mint 2 ezer főt számláló település életében ennek komoly jelentősége van, többek között erről is szó esett az átadó ünnepségen.

Joó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztosa, a HIPA vezérigazgatója az átadó ünnepségen elmondta, hogy a bárándi ipari park bizonyíték arra, hogy minden közösség a saját kezébe veheti a sorsát és esélyt formálhat a kihívásokból: „Báránd egy jól átgondolt, kitartó és sikeres gazdaságösztönző munkával példát mutat akár a jóval kedvezőbb helyzetű és nagyobb falvaknak, városoknak is.”

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz program keretében elindult fejlesztés eredményeként olyan csarnokok kerültek kialakításra, melyek alkalmasak arra, hogy a szolgáltató-, gyártó gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások betelepülhessenek és új telephelyüket itt hozhassák létre. A vezérigazgató aláhúzta, hogy a projekttel egy olyan befektetés ösztönző beruházás került megvalósításra, amely hosszú távon helyet biztosít új és bővülő vállalkozások számára, így új munkalehetőséget is jelent a helyi és környékbeli lakosoknak.

„Hatalmas fejlesztések valósulnak meg a térségben, de ez nem azt jelenti, hogy véget ér a munka. A következő időszakban arra kell koncentrálnunk, hogy az ide betelepülő nagy vállalatok érkezésének a kisebb települések is haszonélvezői legyenek, ehhez fejleszteni kell az ipari parkokat, az infrastruktúrát, a szakképzést is” – húzta alá Joó István.

Mint mondta: „teljesen mindegy, hogy kistelepülésről és kivállalkozásokról, vagy nagyvárosról és olyan multinacionális óriásvállalatokról van szó, mint a BYD vagy a BMW, a gazdaságfejlesztés és a befektetésösztönzés alapelvei minden szinten ugyanúgy érvényesek. Az ügynökség legfontosabb feladata, hogy a legmodernebb technológiákat hozza be az országba, de feladatunk az is, hogy támogassuk a magyar kis-, közepes és nagy vállalkozásokat, amelyek szeretnének bővülni.”

A vezérigazgató beszédéből kiderült, hogy 2024 ebből a szempontból kiemelkedő év volt, hiszen soha ennyi magyar tulajdonú beruházást nem támogattak a magyar befektetésösztönzési rendszeren keresztül, ezek a projektek összesen 251 milliárd forintnyi beruházási volument jelentenek, amihez a kormány 48 milliárd forintnyi támogatást biztosít. Kiemelte, hogy Bárándon és a környéken is készen állnak arra, hogy támogassuk azokat a magyar kkv-kat és nagyvállalatokat, amelyek szeretnének bővülni.

Az ipari park második ütemében egy méhészeti termékek forgalmazásával foglalkozó vállalkozás otthonra is talált.

A cikk megírásában az Üzletem.hu együttműködő partnere a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség volt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 17., 11:05
A második negyedévben javuló és bizakodó hangulat jellemezte a kis- és középvállalkozásokat – mondta Kozák Ákos, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége társelnöke, az Egyensúly Intézet Gazdaságkutató és Tanácsadó társalapítója, gazdaságkutatási igazgatója csütörtökön a VOSZ Barométer második negyedévi jelentését bemutató sajtótájékoztatón.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS