MTÜ: 2024 a hazai turizmus rekordéve

2025. 01. 13., 14:40

A tavalyi a hazai turizmus új rekordéve, soha ennyien nem utaztak Magyarországra külföldről, soha nem pihent ennyi hazai vendég az országhatáron belül és soha nem keletkezett ennyi bevétel a szálláshelyeken – mondta Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) elnöke a turizmus 2024. évi előzetes eredményeit értékelő sajtótájékoztatón.

2024-ben minden korábbinál több, 18 millió turistát fogadtak a magyarországi szálláshelyek, ez 11 százalékos növekedés 2023-hoz képest, ezen belül 9,3 millió belföldi és 8,7 millió külföldi vendég érkezett. A turisták által eltöltött 44,2 millió vendégéjszakán belül nagyjából 50–50 százalékos a belföldiek és külföldiek aránya – sorolta az adatokat az MTÜ elnöke.

A kiemelkedő eredmények okaként Guller az adatvezérelt turisztikai döntéshozatalt, az influenszer-kampányokat, és a budapesti repülőtér magyar tulajdonba kerülését emelte ki. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren tavaly nagyjából 17 millió utas fordult meg az előzetes adatok alapján, ami több mint 17 százalékos növekedést jelent.

A 2024-es új rekordév eredményeiben jelentős része volt a főváros kirobbanó teljesítményének – hangsúlyozta Guller. Tavaly Budapest minden korábbit meghaladó, 24 százalékos növekedéssel csaknem 6 millió külföldi turistát vonzott. Budapesten a szolgáltatók bevétele 20 százalékkal nőtt, ami azért fontos, mert a fővárosban keletkezik a külföldiek által eltöltött magyarországi vendégéjszakák 60 százaléka.

A szálláshelyek bevétele országosan 2023-ban 906 milliárd forint volt, tavaly 1050 milliárd, ami 16 százalékos növekedés. A vendéglátóhelyek bevételei 11 százalékos növekedéssel elérték a 2005 milliárd forintot.

A rekordévből a vidéki szolgáltatók is profitálhattak, a hazai térségek forgalmát tavaly is látványosan húzták a fürdővárosok, az 5 legtöbb vendégéjszakát elért település Siófok, Hajdúszoboszló, Hévíz, Balatonfüred, és Zalakaros.

A Balaton töretlen népszerűségét mutatja, hogy a térségbe 7 százalékkal több, 3 milliót meghaladó számú vendég érkezett, az ottani szálláshelyek adták a vidéki vendégforgalom egyötödét.

A SZÉP-kártya továbbra is a belföldi turizmus motorja maradt. Közlése szerint 454 milliárd forint feltöltés érkezett, és 432 milliárd forint költést regisztráltak, a turisztikai célú költések értéke 9 százalékkal nőtt.

A magyar gazdaság motorja a turizmus, az ágazat teljesítménye minden negyedévben felfelé húzta a GDP-t, nemzetgazdasági hozzájárulása csaknem 13 százalékot tesz ki. A folyó fizetési mérleg tavalyi 5 milliárd eurós többletének 80 százalékát adja várhatóan a turizmus – prognosztizálta az MTÜ elnöke, aki szerint ha ilyen ütemben erősödik szektor, akkor akár már 2030 előtt elérhető lesz a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiában kitűzött 20 milliós vendégszám és 50 millió vendégéjszaka, valamint 16 százalékos GDP-hozzájárulás. (MTI)

Fotó: MTI/Hegedüs Róbert

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 12., 17:10
A 2024-es turisztikai rekord az idén már 11 hónap alatt teljesült, a szálláshelyeken regisztrált vendégek száma idén december 2-án elérte a 18 226 413-at, megdöntve ezzel a tavalyi egész éves vendégszámot, ami szintén rekord volt – tájékoztatott a Visit Hungary.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS