A tavalyi a hazai turizmus új rekordéve, soha ennyien nem utaztak Magyarországra külföldről, soha nem pihent ennyi hazai vendég az országhatáron belül és soha nem keletkezett ennyi bevétel a szálláshelyeken – mondta Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) elnöke a turizmus 2024. évi előzetes eredményeit értékelő sajtótájékoztatón.
2024-ben minden korábbinál több, 18 millió turistát fogadtak a magyarországi szálláshelyek, ez 11 százalékos növekedés 2023-hoz képest, ezen belül 9,3 millió belföldi és 8,7 millió külföldi vendég érkezett. A turisták által eltöltött 44,2 millió vendégéjszakán belül nagyjából 50–50 százalékos a belföldiek és külföldiek aránya – sorolta az adatokat az MTÜ elnöke.
A kiemelkedő eredmények okaként Guller az adatvezérelt turisztikai döntéshozatalt, az influenszer-kampányokat, és a budapesti repülőtér magyar tulajdonba kerülését emelte ki. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren tavaly nagyjából 17 millió utas fordult meg az előzetes adatok alapján, ami több mint 17 százalékos növekedést jelent.
A 2024-es új rekordév eredményeiben jelentős része volt a főváros kirobbanó teljesítményének – hangsúlyozta Guller. Tavaly Budapest minden korábbit meghaladó, 24 százalékos növekedéssel csaknem 6 millió külföldi turistát vonzott. Budapesten a szolgáltatók bevétele 20 százalékkal nőtt, ami azért fontos, mert a fővárosban keletkezik a külföldiek által eltöltött magyarországi vendégéjszakák 60 százaléka.
A szálláshelyek bevétele országosan 2023-ban 906 milliárd forint volt, tavaly 1050 milliárd, ami 16 százalékos növekedés. A vendéglátóhelyek bevételei 11 százalékos növekedéssel elérték a 2005 milliárd forintot.
A rekordévből a vidéki szolgáltatók is profitálhattak, a hazai térségek forgalmát tavaly is látványosan húzták a fürdővárosok, az 5 legtöbb vendégéjszakát elért település Siófok, Hajdúszoboszló, Hévíz, Balatonfüred, és Zalakaros.
A Balaton töretlen népszerűségét mutatja, hogy a térségbe 7 százalékkal több, 3 milliót meghaladó számú vendég érkezett, az ottani szálláshelyek adták a vidéki vendégforgalom egyötödét.
A SZÉP-kártya továbbra is a belföldi turizmus motorja maradt. Közlése szerint 454 milliárd forint feltöltés érkezett, és 432 milliárd forint költést regisztráltak, a turisztikai célú költések értéke 9 százalékkal nőtt.
A magyar gazdaság motorja a turizmus, az ágazat teljesítménye minden negyedévben felfelé húzta a GDP-t, nemzetgazdasági hozzájárulása csaknem 13 százalékot tesz ki. A folyó fizetési mérleg tavalyi 5 milliárd eurós többletének 80 százalékát adja várhatóan a turizmus – prognosztizálta az MTÜ elnöke, aki szerint ha ilyen ütemben erősödik szektor, akkor akár már 2030 előtt elérhető lesz a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiában kitűzött 20 milliós vendégszám és 50 millió vendégéjszaka, valamint 16 százalékos GDP-hozzájárulás. (MTI)
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”