18 millió forintra emelkedik az alanyi adómentesség értékhatára

Néhány napja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) azt javasolta, hogy az emelés két lépcsőben valósuljon meg. Első lépésként visszamenőleges hatállyal, 2025. január 1-től emelkedjen 15 millió forintra, majd 2026. január 1-től 18 millió forintra az új bevételi határ. Az azonnali visszamenőleges hatályú intézkedés az MKIK szerint azért fontos, mert az elmúlt évek magas inflációja miatt a főállású vállalkozók jelentős része idén várhatóan már október körül el fogja érni a 12 milliós határt. Valószínűsíthető volt, hogy a kormány is hasonló lépésre készül, Nagy Márton ugyanis az MKIK javaslatát „előremutatónak” nevezte.

Bagdi Lajos, a Niveus partnere szerint az egyetlen technikai problémát azoknak az esete jelentheti, akik tavaly átlépték a 12 millió forintos bevételi határt, de a 18 millió forintot nem. Az általános szabályok szerint ők idén áfakötelesek, tehát minden idén kiállított számlájuk áfát kell, hogy tartalmazzon, ráadásul az értékhatár átlépését követő két évig nem is választhatnak újra alanyi áfamentességet. Éppen ezért amikor a múltban emelték meg az alanyi áfamentesség értékhatárát, akkor gondolva az ilyen vállalkozókra, egy rendkívüli alanyi áfamentesség választási lehetőséget is biztosítottak azoknak, akik a korábbi értékhatárt átlépték, de a megemeltet nem. Így 2019-ben, amikor az alanyi áfamentesség értékhatárát 12 millió forintra emelték, akkor kivételesen azok is választhattak áfamentességet, akiknek 2018-ban az árbevételük több, mint 8, de kevesebb, mint 12 millió forint volt – emlékeztet Bagdi Lajos. „Kérdés, hogy ezt a mostani esetben hogyan tervezik megvalósítani. Ugyanis azok, akiknek az árbevétele korábban 12-18 millió forint között volt, idén értelemszerűen áfás nyugtát vagy számlát kellett, hogy kiállítsanak. Vajon nekik is lesz lehetőségük az áfamentesség választására? És akkor ők mit csináljanak a korábban kiállított nyugtákkal, számlákkal? Az összeset módosítaniuk kell és visszakapják az áfát? Ráadásul az áfát beszedték a vevőiktől, tehát úgy lenne igazságos, ha azt vissza is kellene fizetniük. Ez nagyjából lehetetlennek tűnik. Végső soron azt is elképzelhetőnek tartjuk, hogy valamilyen szokatlan átmeneti rendelkezéssel kezelik ezt a helyzetet. Kíváncsian várjuk a jogszabály pontos szövegének megjelenését.”