2023 után 2024-ben is meghaladta a 10 milliárd eurót a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség támogatásával elért működőtőke-beáramlás Magyarországon, a támogatott magyar tulajdonosi hátterű cégek száma pedig történelmi csúcsot ért el.
A HIPA támogatásával egy év alatt 77 projekt elindításáról döntöttek a Magyarországnak bizalmat szavazó befektetők, ami csaknem 10,3 milliárd euró friss tőkét és 18 500 új munkahelyet jelent a hazai gazdaságnak. 2024 így minden idők második legsikeresebb éve a HIPA történetében, egyedül 2023 előzi meg, amikor a pozitív döntésben érintett működőtőke-beruházások összesített értéke meghaladta a 13 milliárd eurót – sorolta az adatokat Joó István, a HIPA vezérigazgatója.
Európa egyik legversenyképesebb adózási rendszere, a képzett munkaerő és a kedvező támogatási lehetőségek Svédországtól Thaiföldig és Hollandiától Japánig a világ számos pontjáról, három földrész 20 országából vonzottak befektetőket 2024-ben – hangsúlyozta a vezérigazgató. A legtöbb külföldi projekt – tíz beruházás – Magyarország első számú partnerétől, Németországból érkezett, a második helyen Kína és az Egyesült Államok áll holtversenyben, 7–7 befektetéssel.
A beruházási volumen alapján Kína áll az első helyen, az összesített érték közel 51 százalékának megfelelő 5,2 milliárd euróval. A második Dél-Korea 2,6 milliárd euróval. A keleti nyitás politikájának megvalósításában közreműködő partnerek – döntően ázsiai országok – együtt az összesített volumen 80 százalékát, 8,2 milliárd eurót kitevő részt vállaltak.
A projektek száma szerinti rangsor első tíz helyét Kína, Dél-Korea, Japán és India mellett Németország, az Egyesült Államok, Svájc, Franciaország és Svédország foglalja el. „Magyarország tehát híd szerepet tölt be a nyugati autógyártók és az ázsiai akkumulátorgyártók között, ami összhangban van a gazdasági konnektivitás és a gazdasági semlegesség politikájával” – kommentálta az adatokat Joó István.
Kiugró a magyar tulajdonosi hátterű cégek teljesítménye is, hiszen a 2024-es év pozitív döntései alapján a legtöbb projektet – 23 beruházást – magyar vállalatok hajtják végbe. Ez a 23 projekt nem csupán közel 30 százalékos részarány, hanem történelmi csúcs is, jelentősen meghaladva a 18 projekttel felállított előző, 2017-es rekordot. A beruházási volumen alapján Magyarország a harmadik helyet foglalja el az országok szerinti rangsorban. A magyar hátterű vállalatok egyedi kormánydöntésen (EKD) alapuló támogatással megvalósítani tervezett beruházásai csaknem 680 millió euró értéket képviselnek és 1300 munkahelyet hoznak létre.
A nemzetközi befektetők az innováció és a kutatás-fejlesztés területén is egyre inkább támaszkodnak Magyarországra, ami a tavalyi év során 10 új beruházást eredményezett a HIPA közreműködésével.
Ágazatok szerinti bontásban a járműipar hagyományos ereje bontakozik ki az adatokból. Ez a szektor fogadja a beruházási volumen csaknem 40 százalékát – 4,09 milliárd eurót –, utána az elektronika következik 38,7 százalékot jelentő 3,98 milliárd euróval, majd az élelmiszeripar 7,8 százalékos részaránnyal, 807 millió euróval. A létrejövő munkahelyek számát tekintve is a járműipar az első – 10 511 új állással –, míg a második helyen álló elektronikában 3 368 munkahely, a harmadik helyet elfoglaló ICT/IT szektorban 1 606 munkahely jöhet létre a HIPA által kezelt 2024-es projektekkel.
A projektek 82 százaléka Budapesten kívül helyszínt céloz meg, jelentős a déli régiók szerepe is. Erős évet zárt például Csongrád-Csanád vármegye, amely 12 hónap alatt hat projektet szerzett meg.
Budapesten alakítja ki új üzleti szolgáltató központját a Janus Henderson globális alapkezelő vállalat.
Gyorsabban haladnak a tervezettnél a paksi atomerőmű bővítésének munkálatai, így már a december 15-én kezdődő héten el tudják kezdeni a szakemberek az első beton öntését közvetlenül megelőző műszaki feladatok végrehajtását – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter december 9-én Moszkvában.