A világ vezérigazgatóinak közel 60 százaléka arra számít a következő 12 hónapban, hogy a globális gazdasági növekedés felgyorsul, 42 százalék pedig a dolgozói létszám 5 százalékos növekedésével is kalkulál – áll a PwC 28. Globális Vezérigazgatói Felmérésében, amelynek eredményeit január 20-án hozták nyilvánosságra a davosi Világgazdasági Fórumon.
2024. október 1. és november 8. között 109 országban 4 701 vezérigazgató részvételével készült az idei kutatás, amiben a globális és regionális adatokat az adott ország nominális GDP-jével arányosan súlyozták. Az ágazati szintű és országos számok a 4 701 vezérigazgatót magában foglaló teljes mintából gyűjtött súlyozatlan adatokon alapulnak. A teljes anyag a pwc.com/ceosurvey oldalon érhető el.
A vezérigazgatók csaknem háromötöde (60 százalék) optimista rövidtávon a globális gazdasági kilátásokat illetően, ami jelentősen meghaladja a tavalyi 38, és a két évvel ezelőtti 18 százalékos arányt. A vállalatvezetők 42 százaléka a dolgozói létszám növelését is tervezi a következő 12 hónapban – a legmagasabb arány a technológia (61 százalék), ingatlan (61 százalék), magántőke (52 százalék), valamint gyógyszeripar és élettudomány (51 százalék) szektorokban figyelhető meg –, míg a létszám csökkentését kevesebb mint feleannyian (17 százalék). Úgy vélik, hogy a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) inkább a dolgozói létszám bővüléséhez, semmint fogyatkozásához vezetett.
A bizakodás ellenére nem enyhültek a kockázatok, hiszen a makrogazdasági volatilitás (29 százalék) és az infláció (27 százalék) továbbra is a vezérigazgatók által világszerte legtöbbször említett fenyegetések, ezt követik a kiberkockázatok (24 százalék) és a szakképzett munkaerő hiánya (23 százalék). Az egyes régiók között viszont szembetűnő különbségek vannak: a geopolitikai konfliktus miatt a Közel-Keleten (41 százalék), illetve Közép- és Kelet-Európában (34 százalék) aggódnak legtöbben, Afrikában pedig az infláció a fő probléma (39 százalék).
„Az idei felmérés megállapításai éles ellentétre mutatnak rá – hívta fel a figyelmet Mohamed Kande, a PwC globális vezetője. – Bár a vezérigazgatók világszerte optimisták az előttünk álló évet illetően, azt is tudják, hogy az értékteremtés megújulás nélkül nem megy. A feltörekvő technológiák, mint a GenAI, valamint a geopolitikai átrendeződések és az éghajlatváltozás által olyan új üzleti ökoszisztémák alakulnak ki, amelyek új versenyhelyzetet is teremtenek. Akik készek bátor döntéseket hozni a stratégiájukról – a munkavállalóktól kezdve az ökológiai lábnyomon és az ellátási láncon át egészen az üzleti modelljük újragondolásáig – azok lesznek sikeresek.”
Az elmúlt két évhez hasonlóan tízből négy vezérigazgató (42 százalék) úgy véli, hogy vállalata egy évtized múlva nem lesz életképes – mind enekelőtt a szabályozási környezet változásai miatt –, ha a jelenlegi úton halad tovább. A vezetők azonban nem tétlenek: az összes ágazatban csaknem kétharmaduk (63 százalék) legalább egy jelentős intézkedést tett az elmúlt öt évben annak érdekében, hogy átalakítsa vállalata értékteremtésének módját. Azok, akik több reformot is végrehajtottak, nagyobb nyereségnek örülhettek, hiszen 38 százalék legalább egy új ágazatban versenybe szállt, és egyharmaduk bevétele több mint 20 százalékkal bővült ebben az időszakban.
A megújulás üteme azonban lassú, és a vállalatok nagy többsége nem elég agilis. A megkérdezettek körülbelül fele mondta azt, hogy a pénzügyi és emberi erőforrásaik legfeljebb 10 százalékát csoportosítják át évente, és több mint kétharmaduk 20 százaléknál kevesebbet.
A vezérigazgatók a GenAI bevezetésének köszönhetően kézzelfogható előnyöket tapasztalnak: 56 százalékuk hatékonyságnövekedésről számolt be, míg egyharmaduk a jövedelmezőség (34 százalék) és a bevételek (32 százalék) emelkedését tapasztalta. A teljesítmény azonban némileg elmarad a tavalyi reményektől, amikor 46 százalék várt jövedelmezőség-javulást, de egy évvel később csak 34 százalék válaszolt úgy, hogy ezek valóra is váltak. A mesterséges intelligenciába vetett bizalom hiánya továbbra is akadályt jelent a szélesebb körű alkalmazás előtt, hiszen mindössze egyharmaduk van nagyfokú bizalommal aziránt, hogy a technológiát a vállalat kulcsfontosságú folyamataiba beépítsék.
Ennek ellenére a GenAI jövedelmezőségre gyakorolt hatásaival kapcsolatos optimizmus kissé magasabb a tavalyinál: 49 százalék vár növekedést a következő 12 hónapban. A megkérdezettek nagyjából fele (47 százalék) számít arra, hogy a következő három évben integrálja az MI-t (beleértve a GenAI-t is) a technológiai platformjaiba, 41 százalékuk tervezi az MI integrálását az alapvető üzleti folyamatokba, 30 százalékuk pedig új termékek és szolgáltatások fejlesztését tervezi.
Bár még a korai szakaszban járunk, semmilyen adat nem utal arra, hogy a GenAI a munkalehetőségek széles körű csökkenéséhez vezetne a globális gazdaságban. Több vezető állítja, hogy a GenAI inkább növelte, mint csökkentette a dolgozói létszámot (17 százalék szemben 13 százalékkal).
„Az idei felmérés érettebb képet mutat a generatív mesterséges intelligencia használatáról a vállalaton belül. A vezérigazgatók meg vannak győződve arról, hogy a GenAI képes új távlatokat teremteni, ugyanakkor jobban tisztában vannak azzal, hogy milyen kihívásokkal kell megbirkózniuk ahhoz, hogy realizálják ezeket a lehetőségeket” – mutatott rá Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa.
Az éghajlatváltozás szintén cselekvésre sarkallja a vezérigazgatókat. Az elmúlt öt év klímaberuházásainak pénzügyi hatásáról úgy nyilatkoztak, hogy ezek a lépések hatszor nagyobb valószínűséggel eredményeztek bevételnövekedést (33 százalék), mint -csökkenést (5 százalék). Emellett közel kétharmaduk arról számolt be, hogy az éghajlattal kapcsolatos beruházások - melyek elindítása igencsak nehézkes - csökkentették a költségeket, vagy legalábbis nem gyakoroltak jelentős hatást azokra.
Az ilyen befektetéseket végrehajtó vezérigazgatók a szabályozás összetettségére (24 százalék) hivatkoznak, mint a legfontosabb gátló tényezőre, szemben az alacsonyabb megtérüléssel (18 százalék) vagy a vezetőség támogatásának hiányával (6 százalék).
Kiemelt kép: PwC's 28th Annual Global CEO Survey
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Magyarország fontos nukleáris együttműködési megállapodást ír alá az Egyesült Államokkal, aminek az is különös jelentőséget ad, hogy az atomenergia a rezsicsökkentés hosszú távú fenntartásának eszköze Magyarországon – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
