A 2023 eleje óta tapasztalt élénk munkavállalói aktivitás 2024 utolsó negyedévére mérséklődött, 5 százalék alatti növekedés volt a meghirdetett állásokra leadott pályázatok számában az előző év utolsó három hónapjában mérthez képest. Néhány vármegyében azonban továbbra is magas volt a munkakeresés intenzitása, a legnagyobb arányban Fejér, Bács-Kiskun és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében – derül ki a Profession.hu legújabb negyedéves jelentéséből.
Elkészítette 2024 utolsó negyedévére vonatkozó munkaerőpiaci elemzését a Profession.hu. A vizsgált időszakban az egy évvel korábbihoz hasonló munkakeresői aktivitást mértek: 4,84 százalékkal több munkavállalói jelentkezés történt, mint 2023 utolsó három hónapja alatt.
Öt vármegye kivételével az ország egész területén több pályázatot adtak le a felhasználók a portálon keresztül elérhető álláshelyek betöltésére, mint tavaly ilyenkor, a legnagyobb arányban Fejér (+33,7 százalék), Bács-Kiskun (+24 százalék), valamint Borsod-Abaúj-Zemplén (+18,3 százalék) vármegyékben. Ezzel szemben csökkenést mértek Békés (mínusz 16,6 százalék), Szabolcs-Szatmár-Bereg (mínusz 12 százalék), Hajdú-Bihar (mínusz 4,2 százalék), Nógrád (mínusz 3,6 százalék) és Heves (mínusz 1 százalék) vármegyékben.
A munkakeresők jelentkezései a legnagyobb mértékben az üzleti támogató központok (+34,9 százalék) kategóriában meghirdetett pozícióknál gyarapodtak ebben az időszakban a tavalyihoz képest, amelyet a jog, jogi tanácsadás (+22,9 százalék) és az építőipar, ingatlan (+20,4 százalék) követ. Egy év alatt azonban csökkent a munkavállalói érdeklődés az ügyfélszolgálat, vevőszolgálat (mínusz 7,6 százalék), az IT programozás, fejlesztés (mínusz 5,4 százalék) és az IT üzemeltetés, telekommunikáció (mínusz 3,8 százalék) kategóriákban elérhető lehetőségek iránt.
2024 utolsó negyedében a vármegyék többségében a meghirdetett állások száma alulmúlta az előző év azonos időszakában aktivált hirdetésekét, ami országos átlagban 0,3 százalékos csökkenést jelent.
„2025 első felében nem várható jelentős átrendeződés a munkaerőpiacon a kereslet-kínálat dinamikákat illetően. Az év végi felmérésünk rámutat arra, hogy a megkérdezett munkaadók közül kicsit kevesebben gondolkodnak leépítésben, mint 2024-ben (13 százalékról 11 százalékra csökkent az arányuk) és 35 százalékról 40 százalékra nőtt azok aránya, akik változatlan foglalkoztatotti létszámmal fordulnak rá az idei évre. Ezek a prognózisok nem vetítenek előre jelentős trendfordulást, de figyelembe véve a feszes makrogazdasági körülményeket, ennek a mérsékelt optimizmusnak is lehet örülni – mondta Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója. – Ugyan az elmúlt két évet jellemző inflációs nyomás már mérséklődni látszik, a cégek ennek ellenére is hasonló bérfejlesztési tervekkel számolnak, mint amit 2024-ben megvalósítottak. Ez alapján elmondható, hogy idén minden második cég tervez béremeléssel, amelynek átlagos mértéke 9,5 százalék. Munkaadóként nagyon fontos odafigyelni a jelölt oldali bérigényekre és a foglalkoztatói tervekre, mert a bér továbbra is az a faktor, amely az egyik leghatékonyabban tudja megmozgatni a munkavállalói oldalt. Az idei évtől a Profession.hu egyes termékeihez ingyenesen biztosítja a Job report nevű szolgáltatást, amely részletes képet ad a munkaadóknak az egyes pozíciók keresleti/kínálati trendjeiről és a jellemző bérekről.”
A munkaerőigényt szakmai területenként vizsgálva látható, hogy a bank, biztosítás, bróker, a vendéglátás és a jogi kategóriák volumene nőtt a legnagyobb arányban, míg a mérnök, az IT programozás és a gyártás, termelés esetében csökkent.
Nógrád vármegyében jelentősen lelassult a munkaerő-felvétel, ahol 30,1 százalékkal kevesebb betöltésre váró pozíciót hirdettek meg a vizsgált időszakban. A térségben leginkább a fizikai, segéd, betanított munka (mínusz 66,7 százalék), valamint a szakmunka (mínusz 46,4 százalék), illetve a gyártás és termelés (mínusz 35 százalék) területén kínált lehetőségek szűkültek be év-év összehasonlításban. Nógrádot Heves vármegye követi hirdetésszám csökkenésben (mínusz 22,7 százalék), majd Vas (mínusz 14,1 százalék), Komárom-Esztergom (mínusz 13,2 százalék), Győr-Moson-Sopron (mínusz 12,4 százalék) és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye (mínusz 11,8 százalék).
A munkaerőigény Somogy vármegyében erősödött leginkább (+12,7 százalék), ahol a szállítás, beszerzés, logisztika, a HR és munkaügy, a mérnöki területek, valamint az értékesítés és kereskedelem kategóriákban kerestek több embert az előző év végéhez képest. Az adminisztráció, asszisztens és irodai munka, a vendéglátás, hotel, idegenforgalom, illetve a gyártás, termelés terén pedig csökkent a toborzás intenzitása a térségben.
A feladott hirdetések számában a második legnagyobb gyarapodás 11,6 százalékkal Hajdú-Bihar vármegyében történt, ahol a gyártás, termelés, az IT programozás, fejlesztés és a bank, biztosítás, bróker számított a top három területnek, a leginkább csökkenőnek pedig a mezőgazdaság, környezet, az IT üzemeltetés, telekommunikáció és a szállítás, beszerzés, logisztika.
A fővárosban szintén több volt az új munkalehetőség a tavalyi év utolsó három hónapjához képest (+2,5 százalék). Elsősorban (az egy évvel korábbi állapothoz hasonlóan) a vendéglátás, hotel, idegenforgalom hirdetésszáma gyarapodott meg az előző év azonos időszakában aktiváltakhoz képest (+44,5 százalék), valamint a cégvezetés, menedzsment (+38,8 százalék) és a jogi (+37,2 százalék) pozíciókra pályázók lehetőségei bővültek. Közel 20 százalékkal kevesebb nyitott állás volt viszont a mérnökök számára Budapesten, és csökkentek az IT programozás, fejlesztés kategória hirdetései is (mínusz 12 százalék).
Magyarország sikeresen jelentette be a tisztaipar-megállapodáshoz kapcsolódó beruházásokhoz nyújtható támogatási programját.
A friss rendszerterhelési csúcs több mint 500 MW-tal haladta meg a 2025-ben regisztrált rekordigényt.