Közel 80 millió forint a különbség az ország legdrágább és legolcsóbb panellakása között

2024. 12. 31., 11:15

„Szélsőértékek” a 2024-es hazai ingatlanpiacról: a Duna House összefoglalója.

Kétéves csúcsra tört 2024-ben az ingatlanpiac kereslet, ami a tranzakciószámok terén is az előzetes elvárásoknak megfelelő eredményeket hozott. Az év utolsó napjaiban a Duna House országos ingatlanközvetítő hálózata összegyűjtötte a legérdekesebb ingatlanpiaci tranzakciókat.

Lendületet hoztak az újítások, visszatértek a befektetők

„A megújult CSOK Plusz a gyermeket tervező családok otthonteremtési kedvét fokozta, míg a csökkenő állampapírhozamok a befektetői érdeklődést irányították ismét az ingatlanpiac felé 2024-ben. Ennek eredményeként kétéves csúcsra jutott a vevői kereslet, a lezárult adásvételek számát illetően pedig 120–125 ezerrel is zárhat majd az év” – mondta el Máté Ferenc, a Duna House vezérigazgató-helyettese. Az év második felében már érezhető volt, hogy a családok mellett a befektetők is újra aktív szereplői lettek a szegmensnek, az ország teljes területén zárult adásvételek több, mint 27 százaléka befektetési célú vásárlás volt az ingatlanközvetítő adatai alapján, októberben és novemberben pedig a fővárosi adásvételek 38–40 százaléka befektetési céllal köttetett.

Négyzetméterenként és ingatlanonként is többe került az otthonteremtés

Az országos értékesítési adatok alapján a panelek 635, a téglalakások 807, a házak pedig 422 ezer forintos átlag négyzetméteráron keltek el idén. A teljes hazai ingatlanpiacot vizsgálva az újépítésű ingatlanok átlagosan 830 ezer forint/m2 összegért cseréltek tulajdonost, a fővárosban azonban ennél jóval költségesebb az újlakás-vásárlás, 1,5 millió forint körül alakul a korszerű, új projektek lakásaiért kért átlagos négyzetméterár. „A 2023-as év átlagánál 13 százalékkal magasabb összeget, 45,2 millió forintot fordítottak ingatlanvásárlásra a vevők az idei évben országosan, csak a vidéki területeket vizsgálva pedig 5 millió forinttal, 39,1 millió forintra emelkedett az átlagos ingatlanérték, míg a fővárosban 6 százalékkal, 60,4 millió forintra nőtt ez az összeg tavalyhoz képest” – sorolta az adatokat Máté Ferenc.

Szélsőségekből idén sem volt hiány

A Duna House tranzakciós adatai alapján végső vételár szempontjából a csúcstartó egy, a főváros budai oldalán található, természetesen energiahatékony, modern, magas minőséget képviselő, újépítésű luxusvilla, amelyért 1 milliárdot meghaladó összeget fizetett az új tulajdonosa. Vidéken a két legmagasabb, 430–440 millió forintos vételár pedig egy győri és egy szentendrei tranzakció során került a szerződésbe. A lokáció merőben eltérő, azonban a két ingatlanban közös pont a 330–350 négyzetméteres alapterület, valamint a mai igényeknek megfelelő kifogástalan esztétikai és műszaki állapot. Vételár tekintetében a sor másik végén ezúttal az ország keleti felében elhelyezkedő kistelepülések bontásra váró, vagy felújítandó házai szerepeltek, amelyek közül a legolcsóbb egy 1,2 millió forintért értékesített, 35 négyzetméteres ingatlan volt Tolna vármegyében.

A használt ingatlanok között négyzetméterárban rekordernek egy 2,6 millió feletti egységáron értékesített, XI. kerületi, nagyon jó állapotú, 80 négyzetméteres lakás számított, de volt, aki a 2,3 millió forintot sem sajnálta négyzetméterenként egy balatonlellei, 36 négyzetméteres, lakható állapotú ház vásárlása során.

Az ingatlanpiacon igenis számít a méret

A 2024-ben értékesített, legcsekélyebb méretű ingatlan egy 7 négyzetméteres, XX. kerületi lakás volt, amely 10,8 millió forintért talált gazdára, a legjelentősebb alapterületű ingatlan címért folytatott verseny során, az idei évben egy, a Szentendrei-szigeten megbúvó, XVIII. század első felében épült ház érdemelte ki a maga 867 négyzetméterével. Ennél valamivel korosabb otthon, egy Zala vármegyei, 1711-ben épült kastély is szerepelt a tranzakciók között, ráadásul a különleges ingatlan alku nélkül, irányáron került új tulajdonosához.

77,7 millió forint a különbség az ország legdrágább és legolcsóbb panellakása között

Országszerte 128 ezer és 1,2 millió forintos négyzetméterár között szerződtek a vevők házgyári lakásokra hazánkban. A legmagasabb négyzetméterárat, 1,2 millió forintot egy óbudai lakótelepen található, 27 négyzetméteres, jó állapotú ingatlanra költöttek, de 128 ezer forint/m2-ért egy 59 négyzetméteres, felújítandó, komlói lakást is lehetett vásárolni.

A legmagasabb összeget, 83,7 millió forintot szintén Budapesten, a III. kerületben, egy 73 négyzetméteres, erkélyes, ízlésesen felújított panelért adott a vásárló, aki pedig Salgótarjánban keresett kisebb méretű panellakást, az 6 millió forintért is szerződhetett egy 28 négyzetméteres alapterületű otthonra.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 01. 21., 16:10
„Nem, éppen ellenkezőleg. A piaci tapasztalatok azt mutatják, hogy a vendégmunkások alkalmazásával több beruházás valósul meg és ezzel több (és jobb) munkahely jön létre a magyar munkavállalók számára! Ha viszont adminisztratív korlátozó intézkedésekkel tovább szűkül a vendégmunkások alkalmazásának a lehetősége, akkor magyar munkahelyek tömege veszhet el!” – A VOSZ szakértőinek cikke.
2025. 01. 23., 13:05
Idén havi 14 535 forint személyi kedvezmény jár a személyi jövedelemadóból azoknak, akik az igénybevétel időpontjában rendelkeznek a súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló orvosi igazolással, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 01. 17., 08:20
epizód: 2025 / 2   |   hossz: 24:49
A kiskorú gyermeket nevelő szülők adóalapját csökkentő családi kedvezmény mértéke 2025. július 1-jétől 50 százalékkal nő, így a kétgyerekes családok az év második felében már nem havi 40 ezer, hanem 60 ezer forint adót és járulékot takarítanak meg. Nem mindegy azonban, hogy mikor és hogyan nyilatkoznak erről a dolgozók, miközben a munkáltatóknak is érdemes odafigyelni az ezzel kapcsolatos változásokra. A legfontosabb tudnivalókról Honyek Pétert, a PwC Magyarország személyi jövedelemadóval foglalkozó területének igazgatóját kérdeztük.
Az amerikai vállalat éppen Budapesten nyitott irodát, hogy a magyar fővárosból kiindulva Európában és Ázsiában is terjessze a forradalmi alumínium-újrahasznosító technológiáját. Az Austin AI Europe a kontinens klímacéljai felé lökdösi mindazokat a gyártókat, akik nem csak a szén-dioxid-kibocsátást, hanem a költségeket is visszafognák – közvetlenül hulladékból származó, azonnal feldolgozható alumínium újrahasznosításával. A részben vagy egészben a timföldgyártást is kiváltó megoldást a cég hazai munkatársai, Demmer Dóra és Cholnoky Miklós mutatták be a BizniszPlusznak. Ismerje meg közelebbről a fenntartható alumíniumgyártás úttörő rendszerét, amely Magyarországról folytatja útját a világhír felé!
2024. 12. 17., 10:35
epizód: 2024 / 24   |   hossz: 27:58
A 2025-ös évre vonatkozó adócsomag változásai minden vállalkozást érintenek, és komoly átalakulás küszöbén állnak a NAV digitális megoldásai is, amelyekben már szerepet kap a mesterséges intelligencia. Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője részletesen beszélt a BizniszPlusznak az adórendszert érintő új szabályokról, az áfabevallások digitális jövőjéről és az adótanácsadás fejlődési irányairól. Ezek a nagyvállalatok és a kkv-k mellett a könyvelői és adótanácsadói szakmára is hatással lesznek, érdemes tehát meghallgatni a szakértő értékelését és tanácsait.

  Rovathírek: GUSTO

A SALT Budapest alapvető filozófiája a hagyományos magyar konyha újragondolása. Tóth Szilárd séf és csapata olyan régi recepteket és technikákat elevenít fel, amelyek évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt jellemezték a magyar vidéki konyhát.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.