A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa idei utolsó, december 17-i kamatdöntésén nem változtatott a 6,5 százalékos jegybanki alapkamaton. Az alapkamat alakulása azért fontos a hitelfelvételt tervezők számára, mert hatással van a banki hiteltermékek kamatára azáltal, hogy a kereskedelmi bankok árazásának alapjául szolgáló külső referenciakamatokat is befolyásolja. A money.hu szakértői utánajártak, mire számíthatunk 2025-ben lakáshitelkamatok terén.
A hitelintézetek a lakáshitelek kamatát referenciakamatok alapján határozzák meg. Ez a referenciakamat piaci kamatozású lakáshitelek esetén a BIRS (Budapest Interest Rate Swap). A BIRS azt a kamatlábat jelenti, amely mellett a kereskedelmi bankok egymásnak hosszú távú, vagyis 1 éven túli hiteleket nyújtanak.
Az ügyfelek által fizetendő kamat pedig két részből, a BIRS értékéből és a banki kamatfelár mértékéből áll össze.
„A lakáshitelek árazását több pénzpiaci mutató is befolyásolja, amelyek együttesen alakítják a kölcsönök végső kamatát. Azonban ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a pénzintézetek közötti verseny is hat a kamatok alakulására. Ezért elengedhetetlen a különböző banki konstrukciók objektív összehasonlítása, hiszen például egy 20 évre felvett 20 milliós lakáshitel esetében a mostani kamatkörnyezetben is 4–5 millió forintos különbség lehet a futamidő végére visszafizetendő összegben” – hangsúlyozta Korponai Levente, a money.hu vezetője.
November elején a 20 éves BIRS 7 százalék fölé kúszott, december elején pedig a 10 és 20 éves BIRS értéke is 6,4–6,7 százalék között mozgott. Ez a változás pedig már megjelent néhány bank árazásában is.
– November közepén a K&H Bank minden hitelösszeg- és jóváírás kategória esetén 30 bázisponttal emelte a kamatokat.
– December elején a Raiffeisen Bank árazási korrekcióval 20 bázisponttal növelte lakáshiteleinek kamatát.
– December 4-től az MBH Duna Bank 30–50 bázisponttal emelte lakáshitelei kamatát, míg az MBH Bank december 9-től 10 éves kamatperiódusú jelzáloghiteleinek kamatait 20, a végig fix jelzáloghitelek kamatait pedig 50 bázisponttal növelte.
Ennek következtében a legkedvezőbb kamatok enyhén emelkedtek, de az átlagos lakáshitelkamatok továbbra is a 6–7 százalék közötti sávban maradtak.
Egyes elemzői vélemények szerint a BIRS értéke 2025 első félévében is 6 százalék felett marad, majd a második félévben mérséklődni kezd, de az 5 százalékos szintet várhatóan nem éri el. Ezek alapján jövőre sem lesz nagyobb tér a kamatcsökkentésre. Minimális árazási korrekció ugyanakkor elképzelhető a bankok részéről, ami a BIRS értékének tartós növekedése esetén akár kamatemelést is jelenthet.
Az viszont szinte biztosra vehető, hogy továbbra is nagy szerepe lesz a bankok egyedi árazásának. Azok az ügyfelek, akik magasabb igazolható jövedelemmel rendelkeznek és jelentősebb havi jóváírást vállalnak, kedvezőbb kamatokat érhetnek el. Több pénzintézet már jelenleg is 800 ezer forintos jóváírást vár el a maximális kamatkedvezmény érvényesítéséhez.
Habár 2025 áprilisától 7 hónapon át elérhető lesz az 5 százalékos zöld lakáshitel is, ez csak azon szűk szegmens számára jelent majd pénzügyi előnyt, akik megfelelnek az alábbi, meglehetősen szigorú feltételeknek:
– 35 év alatti igénylők;
– első lakásszerzés;
– zöld, energiahatékony lakás finanszírozása (minimum A+ energetikai besorolás, legfeljebb 68 kWh/m2/év);
– maximum 60 m2 alapterület;
–legfeljebb 1 200 000 Ft/m2 bruttó ár.
Megjelent az egyik legfontosabb hazai gazdaságfejlesztési eszköz, az egyedi kormánydöntéssel nyújtható támogatások módosított feltételrendszere, amely ismét számos könnyítéssel segíti a vállalkozásokat, és minden korábbinál több lehetőséget biztosít a hagyományos magyar újító szellemnek és az ötletből értéket teremtő kutatás-fejlesztési tevékenység kibontakozásának – hívja fel a figyelmet a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.
A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.