Háztartási alkalmazottak munkaidő-nyilvántartása: nem kerülhető meg az uniós irányelv

2024. 12. 23., 14:05

A háztartási alkalmazottak munkáltatóinak létre kell hozniuk egy olyan rendszert, amely lehetővé teszi az egyes háztartási alkalmazottak napi munkaidejének mérését – mondta ki friss ítéletében az Európai Unió Bírósága.

Az ügy

Egy teljes munkaidőben foglalkoztatott háztartási alkalmazott munkaviszonyának megszüntetését vitatta a spanyol bíróság előtt. E bíróság megállapította, hogy az elbocsátás jogszerűtlen volt, és a munkáltatókat a fel nem használt szabadság megváltására és rendkívüli pótlékok megfizetésére kötelezte. Ezzel szemben úgy ítélte meg, hogy a munkavállaló nem bizonyította sem a ledolgozott munkaórák számát, sem a követelés szerinti munkabért. Úgy ítélte meg ugyanis, hogy a munkavállaló kérelmét nem alapíthatja kizárólag arra, hogy munkáltatói nem nyújtották be az általa teljesített munkaidőre vonatkozó napi nyilvántartásokat, mivel a spanyol szabályozás bizonyos munkáltatókat – köztük a háztartásokat – mentesít a munkavállalóik által teljesített tényleges munkaidő nyilvántartásának kötelezettsége alól.

A munkavállaló által e határozat ellen benyújtott jogorvoslati kérelem alapján eljáró spanyol bíróságnak kétségei vannak a nemzeti szabályozás uniós joggal való összeegyeztethetőségét illetően. Ezért ezzel kapcsolatban kérdést intézett a Bírósághoz.

Az ítélet

A Bíróság emlékeztet arra, hogy a CCOO-ítéletben a munkaidő-szervezésről szóló irányelvvel ellentétesnek ítélte az akkor hatályos spanyol szabályozást és annak a nemzeti bíróságok általi értelmezését, amely szerint a munkáltatók nem voltak kötelesek az egyes munkavállalók által teljesített napi munkaidő mérését lehetővé tévő rendszert létrehozni. Ezen ítéletet követően a spanyol jogalkotó a munkáltatókat ilyen rendszer létrehozására kötelezte.

A Bíróság arra is emlékeztet, hogy a tagállamok valamennyi hatósága köteles hozzájárulni az irányelvekben előírt eredmény eléréséhez, ideértve a bíróságokat is. Egy nemzeti rendelkezés olyan bírósági értelmezése vagy egy olyan közigazgatási gyakorlat, amely alapján a munkáltatók a háztartási alkalmazottak tekintetében mentesülnek az említett rendszer bevezetése alól, nyilvánvalóan nem felel meg az irányelvnek. Így ugyanis e munkavállalók meg vannak fosztva attól a lehetőségtől, hogy objektív és megbízható módon megállapítsák a teljesített munkaórák számát és azok időbeni eloszlását.

Ezzel szemben lehetőség van különös szabályok megállapítására az érintett tevékenységi ágazat vagy bizonyos munkáltatók sajátosságai miatt, például méretükre tekintettel, amennyiben e szabályozás ténylegesen garantálja a maximális heti munkaidő betartását. Így a háztartási munka ágazatának sajátosságai miatt eltérések engedhetők a túlórák és a részmunkaidős foglalkoztatás tekintetében, amennyiben ezek nem üresítik ki a szóban forgó szabályozást, aminek a vizsgálata a spanyol bíróság feladata.

Mivel a háztartási alkalmazottak egyértelműen elnőiesedett munkavállalói csoportot alkotnak, nem kizárt, hogy a jelen ügyben nemen alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetésről van szó, kivéve ha ez a helyzet objektív módon igazolható, amit a spanyol bíróságnak szintén meg kell vizsgálnia – zárul a Bíróság közleménye.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS