Már 11 ezer milliárd forinttal tartozik a lakosság a bankoknak

2025. 01. 06., 15:45

A háztartásoknak már több mint 11 milliárd forintnyi banki hiteltartozásuk van, zsinórban 21 hónapja vesznek fel több kölcsönt, mint amennyit törlesztenek – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

November végére átlépte a 11 ezer milliárd forintos lélektani határt a háztartások banki hiteltartozása a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint. (A lakosság teljes hiteltartozása ennél magasabb, szeptember végén megközelítette a 13,5 ezer milliárd forintot, ebben a nem pénzügyi vállalatoktól, külföldön vagy az államtól felvett hitelek is benne vannak.) A rekord mértékű banki hiteltartozás oka az, hogy a lakosság tavaly novemberben is több hitelt vett fel, mint amennyit törlesztett. Zsinórban 21. hónapja nettó hitelfelvevők a háztartások, novemberben csaknem 64 milliárd forinttal haladta meg az új hitelek összege a meglévők tőketörlesztését.

Bár a lakáshitelek átlagos kamata kissé mérséklődött, a kereslet valamelyest csökkent a nyári hónapokhoz képest, amelyek hagyományosan a legerősebbek a lakáspiac szezonalitása miatt. Novemberben ennek ellenére is erős maradt a lakáshitelpiac, 113,3 milliárd forint volt a szerződések összege, ez csaknem 70 százalékkal haladja meg a 2023-asat. Ez azt jelenti, hogy tavaly 11 hónap alatt már 1234,6 milliárd forintnyi lakáshitelt értékesítettek a bankok, így biztosan rekordot döntött 2024-ben a lakáshitelezés. A nagyon erős 2022-es és a rekord 2021-es években sem érte ezt a szintet a szerződések összege.

Folyamatosan nő az átlagos hitelösszeg

A hitelfelvevők számában nem lesz rekord, tavaly havonta átlagosan 6290 lakáshitel-szerződést kötöttek, 2021-ben pedig 9 ezernél is jóval többet. Az átlagos lakáshitelek összege azonban megugrott időközben, és három év alatt 11,5 millió forint körüli összegről 19 millió forint fölé emelkedett. A felvett lakáshitelek mintegy negyede volt államilag támogatott kölcsön, döntő részben falusi CSOK vagy CSOK Plusz. A statisztikából az is látszik, hogy egyre gyakrabban használják a hitelt építkezésre, felújításra.

A személyi kölcsön is jól fogyott

Novemberben valamivel kevesebb személyi kölcsönt folyósítottak a bankok az októberi, 80,6 milliárd forintot meghaladó rekordhoz képest, de a 73,2 milliárdos szerződéses összeg is hatalmasnak számít, 58 százalékkal haladta meg a 2023-asat. Az év utolsó előtti hónapjában több mint 25 ezren vettek fel személyi kölcsönt, 20 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A kamatok is csökkentek, átlagosan 16,42 százalékosra, ami 2022 júliusa óta a legalacsonyabb szint.

A személyi kölcsönöknél is rekord esztendőt zárhatott a bankszektor. 11 hónap alatt 755 milliárd forintnyi folyósítás történt, és összesen 301 ezren vettek fel ilyen hitelt. Érdekesség, hogy a szerződések száma alig nő, az első kilenc hónapban például alig 876 ezer szerződést tartottak nyilván, ez 26,8 ezerrel több, mint 2023 végén, holott ez idő alatt csaknem 248 ezer új szerződést írtak alá. A háttérben részben a régi hitelek kifutása, részben pedig a kiváltása állhat. Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője szerint a régi személyi kölcsönt fizetők közül sokan úgy vesznek fel új kölcsönt, hogy annak egy részéből a meglévő hitelt visszafizetik, a maradékot pedig felhasználják.

Stabil a kereslet a babaváró támogatásra

A babaváró hitelt novemberben 1907 házaspár vette fel, ez megfelel a korábbi hónapokban megszokottnak. Novemberben 20,8 milliárd forintnyi babaváró hitelszerződést írtak alá, ami azt jelenti egyúttal, hogy szinte minden igénylő a maximális 11 millió forintos hitelt kérte.

Az idén nőhetnek ezek a számok, miután az igénylők maximális életkorát felemelték. Olyan házaspárok vehetik fel januártól a kamattámogatásos hitelt, amelyeknél a feleség 35 évesnél fiatalabb. Tavaly még 30 év volt a korhatár, és csak speciális esetekben lehetett ennél magasabb – emlékeztet a Bank360.hu.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-15 08:45:26
2026. szeptember 11-én Nyíregyházán olyan rendezvényre várják az érdeklődőket, ahol a fenntarthatóságot több oldalról is megközelítik – a hagyományőrzéstől és a helyi termelőktől a vállalkozások számára fontos jogi és üzleti kérdésekig.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS