366 000 forintos nettó kereset állt az októberi „országos bérlista” közepén

2024. 12. 20., 09:05

2024 októberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 637 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 438 900 forint, a nettó kereset mediánértéke 366 000 forint volt.

A statisztikai hivatal tájékoztatása szerint 2024. októberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 637 200 forint volt, 12,9 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 613 100 forintra becsülhető, 13,5 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 615 100, a költségvetésben 597 000, a nonprofit szektorban 638 100 forintot tett ki, 12,9, 15,4, illetve 14,7 százalékkal emelkedett egy év alatt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 423 800, a kedvezményeket figyelembe véve 438 900 forintot ért el, 12,9, illetve 12,7 százalékkal magasabb volt, mint 2023 októberében.

A bruttó mediánkereset 529 000 forint volt, 15,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 366 000 forintot ért el, 15,0 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.

Októberben az „információ, kommunikáció” nemzetgazdasági ágban volt a legmagasabb a bruttó átlagkereset (1,07 millió forint), a legalacsonyabb pedig a „szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás” területén (419 ezer forint).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-04 15:20:00
Folyamatosan csökken a hazai ingatlanállomány hőveszteségi mutatója, ami az energetikai jellemzők javulását, a lakásállomány lassú megújulását mutatja – emelte ki Tóth Csaba, az Otthon Centrum Holding Investment Solutions üzletág-igazgatója az V. Energetikai Iránytű legfontosabb megállapítását.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS