Trágyává alakul a lebomló szenzor – Még táplálja is a talajt

Trágyává alakul a lebomló szenzor – Még táplálja is a talajt
ESGHírek  |  2025. 04. 02., 12:05

Egy nemrég kifejlesztett szenzor nemcsak figyeli a termőtalaj állapotát, hanem lebomlás után trágyaként is hasznosul. A gazdák pontosabb adatokat kapnak, miközben csökken az elektronikai hulladék.

Glasgow-i mérnökök a Łukasiewicz Mikroelektronikai és Fotonikai Intézet kutatóival együttműködve fejlesztettek ki egy új típusú mezőgazdasági érzékelőt, amely biológiailag lebomlik. A szenzor olyan anyagokból áll, amelyek a lebomlás után növényi tápanyagokká alakulnak, így trágyaként segítik a termények növekedését.

„Jelenleg a világ elektronikai eszközeinek körülbelül 80 százaléka kerül közvetlenül a hulladéklerakókba, ha elérték az élettartamuk végét. Ez súlyos környezeti és közegészségügyi problémákat okoz a bennük található mérgező anyagok miatt, úgyhogy sürgősen fenntarthatóbbá kell tennünk a digitális mezőgazdaságot is” – érvelt a kutatás mellett Jeff Kettle professzor, a Glasgowi Egyetem kutatója.

Az új szenzor a növények egészségét monitorozza, miközben hagyományos elektronikai eszközökkel kombinálva működik. A kutatók szerint ez a moduláris megoldás csökkenti az elektronikai hulladék mennyiségét és javítja a már meglévő rendszerek újrafelhasználhatóságát.

Így készült a lebomló szenzor

A digitális mezőgazdaság egy olyan technológiai megközelítés, amely hálózatba kapcsolt szenzorokkal követi nyomon a növények környezetét és növekedését. Az eddig használt szenzorok többsége azonban nem újrahasznosítható anyagokból készült. A skót kutatók ACS Applied Electronic Materials folyóiratban megjelent tanulmánya erre a problémára kínál megoldást azzal, hogy bemutatja, hogyan ötvözték a biológiailag lebomló tapaszt egy gyufásdoboz méretű, újrafelhasználható elektronikai modullal.

A szenzor előállítása szitanyomással történik, amely egy olcsó és alacsony energiaigényű gyártási folyamat. A vezető rétegek grafén-szén tintával kerülnek rá egy biológiailag lebomló polimer hordozóra, amire pedig egy molibdén-diszulfidból készült érzékelőréteg épül. Az így készült eszközök teljes mértékben lebomlanak és növényi tápanyagokká alakulnak.

A szenzorok a pH- és hőmérsékletváltozásokat figyelik, amelyeket például növénybetegségek idéznek elő. Az adatokat egy elektronikai modul gyűjti össze és vezeték nélküli kapcsolaton keresztül továbbítja a számítógépre. A kutatók szerint ez a megoldás segíthet a gazdáknak pontosabb képet kapni a termőföld állapotáról.

Bizonyítottan működik

A laboratóriumi tesztek szerint a szenzor két héten keresztül stabilan üzemeltek a 3 és 8 közötti pH-tartományban. A tudósok azt is igazolták, hogy az eszköz képesek kimutatni az etefont, egy gyakran használt növényvédő szert, amely káros lehet az emberekre és a vadvilágra. A kutatás szerint a szenzor az élettartama végén elsődleges és másodlagos növényi tápanyagokká bomlik, ezzel támogatja a későbbi növekedést.

„Szeretnénk tovább bővíteni a biológiailag lebomló szenzorok képességeit, hogy más fontos tényezőket is észlelni tudjanak a növények növekedése és a talaj egészsége szempontjából. Ide tartozhat például a PFAs-vegyületek (vagyis örök vegyi anyagok) kimutatása, amelyek komoly környezeti hatással bírnak” - magyarázta Kettle professzor.

A címlapképen a tudósok által kifejlesztett, komposztálható szenzor látható, amely drótokkal csatlakozik egy újrahasznosítható elektronikai eszközhöz. Fotó: Glasgow-i Egyetem

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-05-16 16:25:00
Heteken belül elindul a BYD európai üzleti és kutatás-fejlesztési központja Budapesten, és a kínai társaság már az idén több száz magasan képzett munkatárs felvételét tervezi – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
2025-05-15 18:25:00
Az új jogszabály a 2021/2167-es uniós irányelvet ülteti át a magyar jogba, és ezzel átfogó rendszert hoz létre a nemteljesítő hitelek átruházására, kezelésére és kiszolgálására. A legfontosabb tudnivalókat a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértői foglalták össze.

  Rovathírek: HIPA

Heteken belül elindul a BYD európai üzleti és kutatás-fejlesztési központja Budapesten, és a kínai társaság már az idén több száz magasan képzett munkatárs felvételét tervezi – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.
Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS