A Jobtain felmérései alapján 2025-ben a munkáltatók 88 százaléka 10 százalék alatti béremeléssel számol, míg a dolgozók 86 százaléka legalább 11 százalékos növekedést szeretne. Sőt, a megkérdezett munkavállalók mintegy fele 20 százalék feletti bérnövekedést vár el. A gazdasági környezet azonban nem kedvez a magasabb béremelésnek, ennek okai az emelkedő munkanélküliség, a vállalati jövedelmezőség csökkenése és a gyengébb gazdasági teljesítmény. „A következő év egyik legfontosabb kérdése, hogy megismétlődhet-e az a tendencia, miszerint a vállalatok kezdeti alacsonyabb béremelési tervei végül a munkavállalók magasabb bérigényeihez igazodtak” – hangsúlyozza Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.
A Jobtain 2025 márciusában végzett felmérést partnerei körében többek között arra a kérdésre vonatkozóan, hogy leginkább mi határozza meg a bérpolitikájukat. Kutatásuk alapján a cégek egyharmada teljesítményalapú bérstratégiát követ és nem jelent számukra kihívást az objektív mérőszámok kidolgozása. A vállalatok 45 százaléka csak kisebb módosításokat tervez a bérstruktúrában, viszont 36 százalék egyáltalán nem módosítaná azt. Ez utóbbi arány azért érdekes, mert egyébként az EU bértranszparencia irányelveinek való megfelelés meglehetősen komoly feltételeket támaszt a vállalatokkal szemben, amelyek közül az azonos munkáért egyenlő bér elve csak egy a sok közül. Igaz, hogy ezzel kapcsolatban a megkérdezettek 75 százaléka úgy nyilatkozott, már most megfelelnek az egyenlő bérezés alapelvének. Viszont a számos további, bértranszparenciával kapcsolatos elvárásoknak való megfelelés miatt bizonyos, hogy sok cégnek kell a bérpolitikáját átalakítani. A tehetségek megtartása, illetve a dolgozói elégedettség növelése a cégek harmadának jelent hatalmas kihívást .
„Megkérdeztük a munkavállalókat is a bérek kapcsán. Több mint ötven százalékuk fizetése 300 000 forint alatt van jelenleg, harmaduk 3 – 500 000 forint között keres, és mindössze 6 százalékuk fizetése esik a 700 000 – 1 000 000 forintos kategóriába. A dolgozók több mint fele nem kapott tavaly béremelést, egyötödük 5 százalék alattit. Viszont a munkavállalók háromnegyede nyilatkozta azt, hogy a megélhetési költségei nőttek. A bérigénynél a betanított munkások is 500 000 forint feletti fizetést jelöltek meg, a szellemi munkakörben ez közel 700 000 forint. Az egyéb juttatások kategóriájában a pénzbeli és természetbeni juttatás egyaránt fontos a betanított munkások közel felének” – részletezi az eredményeket Mihályi Magdolna.
A kutatásból kiderült: a munkavállalók béremelési igényeinek legmeghatározóbb oka az elmúlt időszakban tapasztalható áremelkedés. Amennyiben az árak csökkennének, a fizetésekben sem várnának akkora emelést a dolgozók. Ennek ellenére a Jobtain felmérése szerint a cégek legkevésbé az inflációt veszik alapul a bérfejlesztésnél, inkább figyelik a versenytársakat. Ugyanakkor 32 százalék nyilatkozott úgy, hogy az infláció jelenti a legnagyobb kihívást a bérpolitika kialakításában.
Egy vállalat bérpolitikájára számos gazdasági, társadalmi és munkaerőpiaci tényező van hatással. A munkaerő-megtartás és motiváció, az infláció negatív hatásainak kiküszöbölése, a tehetségek bevonzása, a toborzás, a társadalmi egyenlőség biztosítása, a vállalati teljesítmény a gazdaság egésze számára is jelentős tényező.A munkaerőpiacon jelenleg tapasztalható szakemberhiány arra kényszeríti a cégeket, hogy valóban versenyképes béreket ajánljanak. A piaci munkaerő-kereslet és -kínálat nagymértékben befolyásolja a bérpolitikát. Hiány esetén magasabb béreket kell ajánlani a tehetségek bevonzására. Azonban sokszor nemcsak a versenyképességet veszik figyelembe a vállalatok bérpolitikájuk kialakításánál, hanem a munkahelyi környezetet, a fenntartható működést és a közösségi projektekhez való hozzájárulást is. A munkavállalók igényei és elvárásai is hatással lehetnek a bérpolitikára.
„Napjainkban egyre nagyobb szerepet kap a bértranszparencia. A cégek egyre inkább nyíltan kommunikálják a bérezési struktúrájukat, a fizetési skálákat, és igyekeznek biztosítani, hogy a munkavállalók tisztában legyenek a bérek alakulásával a különböző pozíciókban. A globalizáció hatására a cégek egyre inkább globális munkaerőt alkalmaznak és ennek megfelelően alakítják a bérpolitikát. Figyelembe veszik a különböző földrajzi helyek közötti bérkülönbségeket és a helyi piacon versenyképes kompenzációs csomagot kínálnak” – emeli ki a Jobtain szakértője.
A bérbenchmarking alapvetően azért fontos, mert lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy megértsék, hol helyezkedik el a bérezésük iparági és piaci szinten, hogyan alakíthatják a bérpolitikájukat úgy, hogy az versenyképes, motiváló és fenntartható legyen. A bérbenchmarking során a vállalat összehasonlítja a bérszintjét a konkurenciával, így lehetősége nyílik a versenyképes szint megismerésére. A folyamat során a belső egyenlőtlenségek kezelése is megvalósulhat, hiszen összevethetővé válik az azonos munkakörben dolgozók bére. Az eredmény mindenki számára előnyös: csökkennek a bérkülönbségek, kialakítható egy egyenlő és igazságos bérezési politika, amely megfelel a szabályozásoknak. Továbbá áttekinthetők a bérrel kapcsolatos kiadások és sor kerülhet azok optimalizálására. „A jó bérpolitika nem csupán pénzügyi kérdés. Hozzájárul a vállalati kultúra építéséhez, növeli a munkavállalók elégedettségét, elköteleződését. Segít dinamikusan alkalmazkodni a változó környezethez és hozzájárul a vállalati versenyképességhez” – összegez Mihályi Magdolna.
Átadták a jászfényszarui ipari parkban a precíziós motoralkatrészeket gyártó Zhejiang Shuanghuan Driveline magyarországi leányvállalata, az Evoring üzemét.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.