Katonai szolgálatba állhat az önvezető repülőgép, ami többezer kilométert tesz meg

Katonai szolgálatba állhat az önvezető repülőgép, ami többezer kilométert tesz meg
Gábor János  |  2025. 03. 26., 13:10

Pilóta nélkül is képes lesz eljutni 4000 kilométerre lévő célállomására az a repülőgép, amit most hadrendbe állítanak. Az önvezető jármű hidrogén-üzemanyaggal működik.

A hidrogén-elektromos meghajtású repülő rendszereket gyártó ZeroAvia bejelentette, hogy az USA légierejének AFWERX programja keretében elnyert egy ún. Kisvállalati Innovációs Kutatási (SBIR) támogatást. A brit-amerikai cég ennek fejében megvalósíthatósági tanulmányt készít arról, hogy hogyan lehet a Cessna Caravan repülőgép rendszereibe hidrogénmeghajtást és fejlett automatizálási technológiát integrálni. Az AFWERX támogatásai olyan kutatásokat céloznak, amelyek az Egyesült Államok Légierejének legfontosabb kihívásaira keresnek választ.

A cél egy könnyű, de nagy hatótávolságú önvezető repülőgép

A ZeroAvia elemzi, hogyan fejleszthet és szállíthat le egy 3600 kilogramm tömegű, autonóm, hidrogén-elektromos meghajtású repülőgépet, ami aztán katonai célokat szolgálhat. Ez a megoldás azért érdekes honvédelmi szempontból, mert jóval kisebb motorzajt és hőjelet bocsát ki, ezzel jelentősen csökken a felderíthetősége.

A hidrogén üzemanyagcellák ráadásul javítják az elektromos, pilóta nélküli légi járművek hatótávolságát, repülési idejét és fordulási idejét.

A hidrogén, mint repülőgép-üzemanyag további előnye, hogy a tankolás helyszínén előállítható - már amennyiben van elegendő víz és áram, ezzel leegyszerűsíti az üzemanyag-ellátást, ami kiemelten fontos a védelmi alkalmazások szempontjából. Tömegegységre vetítve a hidrogén rendelkezik a legnagyobb energiatartalommal az összes ismert vegyi energiaforrás közül. Ez lehetővé teszi, hogy a hidrogénüzemű autonóm repülőgépek hatótávolsága elérje akár a 4000 kilométert.

A vállalat meglévő technológiájára építenek

A ZeroAvia jelentő tapasztalattal rendelkezik a hidrogén-elektromos repülőgép fejlesztésében, sőt, már rendelkezik is egy kész, 600 kilowattos hajtáslánccal, ami a polgári légügyi hatóságok engedélyére vár. Nem rendelkezik ugyanakkor autonóm repülőrendszerrel is, így a katonai program keretében együttműködésre lép a kaliforniai Reliable Robotics vállalattal, amely elsősorban távolról irányítható repülőgépek területén szerzett tapasztalatokat.

Az amerikai légierő nyílt témájú SBIR programja 2018-ban indult, hogy bővítse a finanszírozott innovációk körét. A ZeroAvia ezzel párhuzamosan kezdte el olyan új repülési képességek létrehozását, amelyek kifejezetten az Egyesült Államok nemzetvédelmét erősítik. A tanulmány az autonóm rendszerek és üzemanyagcellák integrációs lehetőségeit és működési hatásait vizsgálja ebben a témakörben – osztotta meg a vállalat.

„Nagyon fontos jelzés, hogy az Egyesült Államok Légiereje vizsgálja a hidrogénnel működő üzemanyagcellák és az elektromos meghajtás alkalmazását nagy méretű, pilóta nélküli repülőgépeknél – nyilatkozta Val Miftakhov, a ZeroAvia alapítója és vezérigazgatója. Ez a megvalósíthatósági tanulmány mélyebb betekintést enged abba, hogy a hidrogén üzemanyagcella hogyan csökkentheti a repülési műveletek felderíthetőségét és költségeit, miként növelheti az autonóm légi járművek képességeit, és mennyire fogja vissza az üzemanyag-ellátási kockázatokat előretolt hadműveleti területeken.”

A címlapkép illusztráció. Fotó: ZeroAvia

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS