Szallas.hu: Eger, Budapest és Gyula a legkeresettebb úti cél az ünnepi hétvégén

2025. 03. 13., 22:40

Eger, Budapest, Gyula, Hévíz és Siófok a legkeresettebb belföldi úti célok az ünnepi hétvégén – tájékoztatott saját adatai alapján a Szallas.hu.

A foglalási statisztikák szerint a tíz legnépszerűbb hazai úti cél között szerepel még Szeged, Zalakaros, Egerszalók, Miskolc és Hajdúszoboszló is. A legtöbb vendégéjszakát az észak-alföldi, a balatoni és a dél-alföldi régiókban töltik az emberek. A foglalások 58 százaléka 70 ezer forint alatti, harmada 70–170 ezer forint közötti, míg 9 százaléka meghaladja a 170 ezer forintot. A belföldi utazásokhoz sokan használtak SZÉP-kártyát: márciusban eddig az online fizetések összértékének 27 százalékát fizették ezzel.

A szállástípusok közül továbbra is a hotelek a legkeresettebbek, tízből négy vendég ezt választja. A foglalások negyede apartmanokba, ötöde vendégházakba szól, míg a vendégek 11 százaléka panziót, 4 százaléka pedig egyéb szálláshelyet választ. A foglalások csaknem fele wellness-szálláshelyekre érkezett.

A Szallas.hu március elején, a belföldi üdülési szokásokról készített (1012, 18 év feletti felnőtt megkérdezésén alapuló) online felmérése szerint a többség legalább két alkalommal tervez belföldi üdülést idén – mondta el Kelemen Lili, a Szallas.hu sajtószóvivője. Az adatok szerint a legbiztosabb utazási időszak továbbra is a nyári főszezon: július és augusztus, amelyet május és április követ. A válaszadók ötöde az idén többször tervez belföldi utazást, mint tavaly, míg kétharmaduk nagyjából ugyanannyi utazással számol, mint az előző évben. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-21 14:15:00
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.
2025-03-20 15:20:00
Meghaladta a 10 milliárd forintot a sikeresen pályázók számára átutalt támogatások összege a gazdasági társaságok járműflottáinak zöldítését ösztönző kiíráson. Több mint 2300 cég kapott eddig átlagosan 3,8 millió forintot mintegy 2600 tisztán elektromos személyautó, kisteherautó vagy kisbusz megvásárlásához – tájékoztatott az Energiaügyi Minisztérium.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS