Országosan közel három éve nem volt annyira szűk az alku tere a lakáspiacon, mint a téli hónapokban – derül ki az OTP Ingatlanpont adataiból. A meghirdetett árhoz képest december és február között átlagosan 5,5 százalékot sikerült alkudni a vevőknek, a legkisebb tér a panellakások esetében volt erre, ott minimális volt a különbség az utolsó hirdetési ár és a vételár között. Ugyanakkor főleg a kisebb településeken a családi házak között még most is ki lehet fogni alkalmi vételeket. Aki viszont az alkupozíció szélesedésére vár, annak idén valószínűleg csalódnia kell.
December és február között országos átlagban 5,5 százalékot sikerült alkudni a vevőknek a lakóingatlanok áraiból, ezzel tovább szűkült ennek tere az előző három hónap 6,5 százalékos adata után – derül ki az OTP Ingatlanpont friss összesítéséből. „Az alku szűkülése nem új jelenség, a csúcs két évvel ezelőtt volt, azóta nagyjából folyamatosan közelednek a hirdetések árai és a végső vételárak. Ebben a 2023-as keresletcsökkenés hozott rövid döccenőt, az alkulehetőségek alakulása ugyanis szoros, de fordított kapcsolatban áll a forgalom változásával” – emelte ki Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
A legnagyobb mozgástér a családi házak árában van, azon a piacon átlagosan még mindig 7,4 százalékot lehetett alkudni az elmúlt hónapokban, bár ez is alacsonyabb a 2024-ben tapasztalt 8 százalék feletti értékeknél. A nem panel lakásoknál 3,2 százalékos, a panellakásoknál pedig 2,4 százalékos volt a mozgástér, előbbi esetében különösen figyelemre méltó a csökkenés a szeptember és november között mért 4,5 százalékhoz képest.
Még szembetűnőbb az alku eltűnése a budapesti panellakások piacáról, ahol 1 százalékos eltérést mértek mindössze az OTP Ingatlanpont szakemberei a végső kínálati ár és a vételár között, vagyis szinte teljesen megszűnt az alku. Ilyenre az elmúlt szűk öt évben egyszer sem volt példa, amióta a statisztika készül. Eddig a tavaly nyári 1,6 százalékos alku volt a legalacsonyabb a budapesti panelpiacon, viszont 2023 őszén még majdnem 5 százalékot lehetett lefaragni az árakból. Ennek oka, hogy a kereslethez képest szűk a fővárosi panelek kínálata, miközben az elmúlt évek energetikai korszerűsítései után a vásárlók keresik ezeket. A fővárosban a nem panel lakások alkuja 2,1 százalék volt átlagosan, viszont a családi házak esetében 5,7 százalékkal alacsonyabb volt a vételár, mint a kínálati ár, ez ráadásul növekedés az előző évi adatokhoz képest. Hasonlóak a piaci viszonyok a megyei jogú városokban is, ahol a panelek áraiból átlagosan 2,8 százalékot tudtak alkudni a vevők, míg a nem panel lakások és a házak esetében ez 4,3–4,4 százalék volt, az utóbbi arány viszont Budapesttel ellentétben itt látványosan szűkül. Az egyéb városokban kisebb a panellakások kínálata, ami a 3 százalékos rekordalacsony alkupotenciálban is megmutatkozik, és az egyéb lakásoknál mért 4,2 százalékos arány is nagy csökkenés. Viszont ott egy családi ház árából még mindig átlagosan 6,8 százalékot lehetett alkudni a téli hónapokban. A községekben pedig, ahol a családi házak szinte a teljes piacot lefedik, átlagosan 8,8 százalékos volt az alku esetükben.
Az alkuk általános szűkülése mellett persze továbbra is vannak kirívó esetek országosan, egy Heves vármegyei községben például december közepén néhány nap alatt kelt el egy 1960-ban épült 58 négyzetméteres, jó állapotú családi ház, melynek eladása sürgős lehetett, hiszen a 7,9 millió forintos irányár mellett végül 4 millióért talált új gazdára. Szintén Hevesben van az a hasonló adottságú családi ház, melynél már majdnem négy hónapra volt szükség az eladáshoz, a 12 milliós irányár helyett pedig az eladónak be kellett érnie 6,2 millió forinttal. Arányaiban a legnagyobb budapesti alku egy több mint 100 éves, 38 négyzetméteres felújítandó családi házra esett, ahol 41,9 millió forint helyett végül 35 millió (mínusz 16,5 százalék) volt a vételár. A budapesti panelpiac pörgését mutatja, hogy a fővárosban mindössze 5,3 százalékos volt a legnagyobb alku ebben a szegmensben az elmúlt három hónapban. Ha nominálisan nézzük, akkor egy újszerű észak-magyarországi családi ház volt a csúcstartó, melynek árából 22,5 millió forintot engedett az eladó, így 72,5 millióért kelt el bő egy hónapnyi hirdetés után.
Továbbra is vannak olyan ingatlanok, melyeknél egymásra licitálnak az érdeklődők, így végül magasabb áron kelnek el, mint amennyiért meghirdetik őket. A téli hónapokban ezen a téren, arányaiban egy Pest vármegyei felújítandó családi ház vitte a prímet, mely végül 7,5 millió forintot ért az új tulajdonosnak a 6,5 milliós irányár után (+15,4 százalék). De Budapesten a budai oldalon volt olyan 2003-ban épült lakás is, melyért végül több mint 8 millió forinttal adtak többet, mint a 73,6 milliós irányár.
„Azt látjuk, hogy folytatódott a kereslet növekedése a lakáspiacon, ez várhatóan kitart még az idei évben, így akár a jelenlegi szintről is tovább szűkülhet az alku tere, újabb és újabb negatív rekordokat láthatunk ebből a szempontból” – prognosztizálta Valkó Dávid. Ugyanakkor az is várható, hogy a kereslethez képest egyelőre szűk kínálat miatt egyre több esetben alakulhat ki akár komoly verseny is, aminek során egymásra licitálhatnak a vevők.
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
A francia Framatome fogja szállítani a paksi reaktor irányítástechnikai rendszerét – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.