A felsővezetők jelentős része már álláskereséskor figyelembe veszi a vállalat ESG-hírnevét. Érdekes módon a fiatalabb munkavállalóknak kevésbé fontos a fenntarthatóság, de ennek nyomós okai vannak.
A fenntarthatóság egyre nagyobb szerepet játszik a karrierdöntésekben, különösen a felső vezetők körében - mutatta ki az Economist Impact friss felmérése. A riport szerint a felsővezetők 41 százaléka veszi figyelembe egy vállalat ESG-hírnevét, amikor új munkát keres, több mint 43 százalékuk pedig hajlandó elfogadni a fizetéscsökkenést is egy ESG-szempontokat előtérbe helyező munkáltató kedvéért. A fiatalabb munkavállalók körében ezek az arányok jelentősen alacsonyabbak: esetükben a megélhetési költségek növekedése és a munkahelyi bizonytalanság nagyobb súllyal esik latba a választáskor, mint az, hogy a megpályázott állást adó cég működőse fenntartható-e.
A fenntarthatóság mind a fiatalabb, mind a tapasztaltabb munkavállalók szerint egyre fontosabb szerepet játszik a tehetségek bevonzásában. A következő 3–5 évben a felsővezetők 25 százaléka, a fiatalabb munkavállalóknak pedig a 22 százaléka kezeli prioritásként ezt a szempontot, de a következő 12–18 hónapban ez az arány csak 18, illetve 14 százalék.
Bár a karrierdöntésekben különbségek mutatkoznak, a fenntartható munkahely megteremtéséhez szükséges lépésekben egyetértés mutatható ki. A válaszadók 80 százaléka szerint a legfontosabb teendő az alkalmazottak fenntarthatósággal kapcsolatos oktatása, miközben a munkavállalói jólét előmozdítása a második, a nemek közötti egyenlőség és a munkahelyi sokszínűség ösztönzése pedig a harmadik helyre került.
A fiatalabb munkavállalók nagy érdeklődést mutatnak a fenntarthatósági készségek fejlesztése iránt. Több mint 27 százalékuk szakmai tanúsítványokat és továbbképzéseket szerez, 42 százalékuk belső munkacsoportokban vesz részt, miközben 39 százalékuk önkéntesként kapcsolódik fenntarthatósági kezdeményezésekhez.
A társadalmi fenntarthatóság kérdéseivel kapcsolatban a fiatalabb munkavállalók nagyobb aggodalmat éreznek. Csak 36 százalékuk érzi úgy, hogy a beszállítói láncokban megfelelően védik a munkavállalói jogokat, míg a felsővezetők körében ez az arány 45 százalék. Előbbieknek 56,5 százaléka, utóbbiaknak 51,7 százaléka támogatja a zaklatás és a diszkrimináció elleni szigorúbb szabályozást.
A munkahelyi fenntarthatóság legnagyobb akadályait eltérően ítélik a különböző szinteken dolgozók. A felsővezetők 27 százaléka a kereskedelmi kompromisszumokat tartja a legnagyobb ellenpontnak, míg a fiatalabb munkavállalók 47 százaléka a vezetőség hiányos elkötelezettségét jelöli meg legfőbb akadályként. A két csoport ugyanakkor egyetért abban, hogy a második legnagyobb akadály az átláthatatlan fenntarthatósági stratégia, amit az egyértelmű mutatók és mérőszámok hiánya, valamint az összetett szabályozási környezet követ.
A következő években jelentős átalakulás várható a fenntarthatóság hajtóerőiben - jósolja a riport. A következő 12–18 hónapban a legfontosabb tényező az energiahatékonyság és a termelékenység növelése (50%), valamint a vállalati ESG- és nettó zéró célkitűzések megvalósítása (49%) lesz. 3–5 éves időtávon viszont már a fenntarthatósági innováció előmozdítása (32%) és a márkahírnév (25%) kerülhet előtérbe.
Az Economist Impact felméréséhez összesen 630, kis, közepes, nagy és globális vállalatnál dolgozó munkavállalót kérdeztek meg, Londonban, New Yorkban, Szingapúrban, Sydneyben és Tokióban.
Címlapkép: Freepik
Zajlik az 5. blokki nukleáris sziget betonozása, a 6. blokki munkagödör földmennyiségének negyedét kiemelték.
