A felsővezetők jelentős része már álláskereséskor figyelembe veszi a vállalat ESG-hírnevét. Érdekes módon a fiatalabb munkavállalóknak kevésbé fontos a fenntarthatóság, de ennek nyomós okai vannak.
A fenntarthatóság egyre nagyobb szerepet játszik a karrierdöntésekben, különösen a felső vezetők körében - mutatta ki az Economist Impact friss felmérése. A riport szerint a felsővezetők 41 százaléka veszi figyelembe egy vállalat ESG-hírnevét, amikor új munkát keres, több mint 43 százalékuk pedig hajlandó elfogadni a fizetéscsökkenést is egy ESG-szempontokat előtérbe helyező munkáltató kedvéért. A fiatalabb munkavállalók körében ezek az arányok jelentősen alacsonyabbak: esetükben a megélhetési költségek növekedése és a munkahelyi bizonytalanság nagyobb súllyal esik latba a választáskor, mint az, hogy a megpályázott állást adó cég működőse fenntartható-e.
A fenntarthatóság mind a fiatalabb, mind a tapasztaltabb munkavállalók szerint egyre fontosabb szerepet játszik a tehetségek bevonzásában. A következő 3–5 évben a felsővezetők 25 százaléka, a fiatalabb munkavállalóknak pedig a 22 százaléka kezeli prioritásként ezt a szempontot, de a következő 12–18 hónapban ez az arány csak 18, illetve 14 százalék.
Bár a karrierdöntésekben különbségek mutatkoznak, a fenntartható munkahely megteremtéséhez szükséges lépésekben egyetértés mutatható ki. A válaszadók 80 százaléka szerint a legfontosabb teendő az alkalmazottak fenntarthatósággal kapcsolatos oktatása, miközben a munkavállalói jólét előmozdítása a második, a nemek közötti egyenlőség és a munkahelyi sokszínűség ösztönzése pedig a harmadik helyre került.
A fiatalabb munkavállalók nagy érdeklődést mutatnak a fenntarthatósági készségek fejlesztése iránt. Több mint 27 százalékuk szakmai tanúsítványokat és továbbképzéseket szerez, 42 százalékuk belső munkacsoportokban vesz részt, miközben 39 százalékuk önkéntesként kapcsolódik fenntarthatósági kezdeményezésekhez.
A társadalmi fenntarthatóság kérdéseivel kapcsolatban a fiatalabb munkavállalók nagyobb aggodalmat éreznek. Csak 36 százalékuk érzi úgy, hogy a beszállítói láncokban megfelelően védik a munkavállalói jogokat, míg a felsővezetők körében ez az arány 45 százalék. Előbbieknek 56,5 százaléka, utóbbiaknak 51,7 százaléka támogatja a zaklatás és a diszkrimináció elleni szigorúbb szabályozást.
A munkahelyi fenntarthatóság legnagyobb akadályait eltérően ítélik a különböző szinteken dolgozók. A felsővezetők 27 százaléka a kereskedelmi kompromisszumokat tartja a legnagyobb ellenpontnak, míg a fiatalabb munkavállalók 47 százaléka a vezetőség hiányos elkötelezettségét jelöli meg legfőbb akadályként. A két csoport ugyanakkor egyetért abban, hogy a második legnagyobb akadály az átláthatatlan fenntarthatósági stratégia, amit az egyértelmű mutatók és mérőszámok hiánya, valamint az összetett szabályozási környezet követ.
A következő években jelentős átalakulás várható a fenntarthatóság hajtóerőiben - jósolja a riport. A következő 12–18 hónapban a legfontosabb tényező az energiahatékonyság és a termelékenység növelése (50%), valamint a vállalati ESG- és nettó zéró célkitűzések megvalósítása (49%) lesz. 3–5 éves időtávon viszont már a fenntarthatósági innováció előmozdítása (32%) és a márkahírnév (25%) kerülhet előtérbe.
Az Economist Impact felméréséhez összesen 630, kis, közepes, nagy és globális vállalatnál dolgozó munkavállalót kérdeztek meg, Londonban, New Yorkban, Szingapúrban, Sydneyben és Tokióban.
Címlapkép: Freepik
A dán hátterű Xellia Pharmaceuticals 70,85 millió euró értékű beruházást valósít meg Szigetszentmiklóson, a fejlesztés egy modern, automatizált gyógyszergyártó üzem létrehozását célozza és 91 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.
