Így maradt el a repülőrajt: közzétette a KSH a részletes januári ipari adatokat

2025. 03. 13., 12:20

A közel 4 százalékos éves szintű visszaesésért főként a járműgyártás és a villamos berendezések gyártása okolható, az akkumulátorgyártás volumene az egy évvel korábbi közel felére csökkent.

Az ipari export volumene 5,7 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 30 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 3,2 százalékkal mérséklődött, míg a 15 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 29 százalékkal bővült. Az ipar belföldi értékesítése 3,9, a feldolgozóiparé 3,1 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjában mértnél. Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 3,7, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 8,9 százalékkal visszaesett, ugyanakkor a csekély súlyú bányászat kibocsátása 80 százalékkal nőtt.

Feldolgozóipar

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 26 százalékát képviselő járműgyártás volumene 3,0 százalékkal mérséklődött az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A közúti gépjármű gyártása 0,1, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 6,2 százalékkal csökkent.
A feldolgozóipari termelés 11 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása – az alágak közül a legnagyobb mértékben – 15,4 százalékkal nőtt. A két legnagyobb alágazatot tekintve az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 9,2, a számítógép, perifériás egység gyártása 39 százalékkal bővült.
A 8,5 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása – az alágak közül a leginkább – 30 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazatból az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 46, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 19,6 százalékkal visszaesett.
A feldolgozóiparból 13 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 0,6 százalékkal mérséklődött az előző év azonos hónapjához képest. A hazai és a külpiaci eladások kismértékben emelkedtek. A legnagyobb (23 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 0,6 százalékkal nőtt az előző év januárjához viszonyítva. Hat alágazatban bővült még a termelés, 5,0 és 58 százalék közötti mértékben, a legerőteljesebben az igen csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban, a legkevésbé a tejfeldolgozásban. A többi négy alágazatban 0,5 és 25 százalék közötti mértékben csökkent a kibocsátás, a leginkább a növényi, állati olaj gyártásában.
A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 0,9 százalékkal nagyobb, míg a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 9,9 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjához mérten.
Gyorsult a növekedés üteme a 3,8 százalékos feldolgozóipari súlyú fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységben: a kibocsátás 13,6 százalékkal bővült 2024 januárjához viszonyítva, mindkét értékesítési irányban nőttek az eladások.
Folytatva az előző három havi bővülést, az 6,1 százalékos feldolgozóipari súlyt adó vegyi anyag, termék gyártása 11,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a szakágazatok döntő többségében növekedést regisztrált a statisztikai hivatal.

Régiók

Az ipari termelés Észak-Alföldön (6,5 százalékkal), Nyugat-Dunántúlon (5,8 százalékkal) nőtt, Közép-Dunántúlon stagnált. A többi régióban 1,0 és 16,6 százalék közötti volumencsökkenést regisztrált a KSH, a legnagyobb mértékűt Pest régióban.

Rendelésállomány

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 2,6 százalékkal mérséklődött 2024 januárjához mérten. Az új belföldi rendelések 4,4, az új exportrendelések 2,4 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány január végén 13,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS