A közel 4 százalékos éves szintű visszaesésért főként a járműgyártás és a villamos berendezések gyártása okolható, az akkumulátorgyártás volumene az egy évvel korábbi közel felére csökkent.
Az ipari export volumene 5,7 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 30 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 3,2 százalékkal mérséklődött, míg a 15 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 29 százalékkal bővült. Az ipar belföldi értékesítése 3,9, a feldolgozóiparé 3,1 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjában mértnél. Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 3,7, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 8,9 százalékkal visszaesett, ugyanakkor a csekély súlyú bányászat kibocsátása 80 százalékkal nőtt.
Feldolgozóipar
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 26 százalékát képviselő járműgyártás volumene 3,0 százalékkal mérséklődött az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A közúti gépjármű gyártása 0,1, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 6,2 százalékkal csökkent.
A feldolgozóipari termelés 11 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása – az alágak közül a legnagyobb mértékben – 15,4 százalékkal nőtt. A két legnagyobb alágazatot tekintve az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 9,2, a számítógép, perifériás egység gyártása 39 százalékkal bővült.
A 8,5 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása – az alágak közül a leginkább – 30 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazatból az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 46, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 19,6 százalékkal visszaesett.
A feldolgozóiparból 13 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 0,6 százalékkal mérséklődött az előző év azonos hónapjához képest. A hazai és a külpiaci eladások kismértékben emelkedtek. A legnagyobb (23 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 0,6 százalékkal nőtt az előző év januárjához viszonyítva. Hat alágazatban bővült még a termelés, 5,0 és 58 százalék közötti mértékben, a legerőteljesebben az igen csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban, a legkevésbé a tejfeldolgozásban. A többi négy alágazatban 0,5 és 25 százalék közötti mértékben csökkent a kibocsátás, a leginkább a növényi, állati olaj gyártásában.
A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 0,9 százalékkal nagyobb, míg a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 9,9 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjához mérten.
Gyorsult a növekedés üteme a 3,8 százalékos feldolgozóipari súlyú fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységben: a kibocsátás 13,6 százalékkal bővült 2024 januárjához viszonyítva, mindkét értékesítési irányban nőttek az eladások.
Folytatva az előző három havi bővülést, az 6,1 százalékos feldolgozóipari súlyt adó vegyi anyag, termék gyártása 11,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a szakágazatok döntő többségében növekedést regisztrált a statisztikai hivatal.
Régiók
Az ipari termelés Észak-Alföldön (6,5 százalékkal), Nyugat-Dunántúlon (5,8 százalékkal) nőtt, Közép-Dunántúlon stagnált. A többi régióban 1,0 és 16,6 százalék közötti volumencsökkenést regisztrált a KSH, a legnagyobb mértékűt Pest régióban.
Rendelésállomány
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 2,6 százalékkal mérséklődött 2024 januárjához mérten. Az új belföldi rendelések 4,4, az új exportrendelések 2,4 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány január végén 13,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. (KSH)
Az ivóvízkincset kímélő és alacsony energiafelhasználású üzemmel bővül Szolnok több mint hét évtizede fejlődő vegyipari ökoszisztémája az elektrolitgyártás vezetői közé tartozó KunlunChem százmillió eurót meghaladó befektetésével.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.