Így maradt el a repülőrajt: közzétette a KSH a részletes januári ipari adatokat

2025. 03. 13., 12:20

A közel 4 százalékos éves szintű visszaesésért főként a járműgyártás és a villamos berendezések gyártása okolható, az akkumulátorgyártás volumene az egy évvel korábbi közel felére csökkent.

Az ipari export volumene 5,7 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 30 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 3,2 százalékkal mérséklődött, míg a 15 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 29 százalékkal bővült. Az ipar belföldi értékesítése 3,9, a feldolgozóiparé 3,1 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjában mértnél. Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 3,7, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 8,9 százalékkal visszaesett, ugyanakkor a csekély súlyú bányászat kibocsátása 80 százalékkal nőtt.

Feldolgozóipar

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 26 százalékát képviselő járműgyártás volumene 3,0 százalékkal mérséklődött az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A közúti gépjármű gyártása 0,1, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 6,2 százalékkal csökkent.
A feldolgozóipari termelés 11 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása – az alágak közül a legnagyobb mértékben – 15,4 százalékkal nőtt. A két legnagyobb alágazatot tekintve az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 9,2, a számítógép, perifériás egység gyártása 39 százalékkal bővült.
A 8,5 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása – az alágak közül a leginkább – 30 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazatból az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 46, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 19,6 százalékkal visszaesett.
A feldolgozóiparból 13 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 0,6 százalékkal mérséklődött az előző év azonos hónapjához képest. A hazai és a külpiaci eladások kismértékben emelkedtek. A legnagyobb (23 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 0,6 százalékkal nőtt az előző év januárjához viszonyítva. Hat alágazatban bővült még a termelés, 5,0 és 58 százalék közötti mértékben, a legerőteljesebben az igen csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban, a legkevésbé a tejfeldolgozásban. A többi négy alágazatban 0,5 és 25 százalék közötti mértékben csökkent a kibocsátás, a leginkább a növényi, állati olaj gyártásában.
A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 0,9 százalékkal nagyobb, míg a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 9,9 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjához mérten.
Gyorsult a növekedés üteme a 3,8 százalékos feldolgozóipari súlyú fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységben: a kibocsátás 13,6 százalékkal bővült 2024 januárjához viszonyítva, mindkét értékesítési irányban nőttek az eladások.
Folytatva az előző három havi bővülést, az 6,1 százalékos feldolgozóipari súlyt adó vegyi anyag, termék gyártása 11,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a szakágazatok döntő többségében növekedést regisztrált a statisztikai hivatal.

Régiók

Az ipari termelés Észak-Alföldön (6,5 százalékkal), Nyugat-Dunántúlon (5,8 százalékkal) nőtt, Közép-Dunántúlon stagnált. A többi régióban 1,0 és 16,6 százalék közötti volumencsökkenést regisztrált a KSH, a legnagyobb mértékűt Pest régióban.

Rendelésállomány

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 2,6 százalékkal mérséklődött 2024 januárjához mérten. Az új belföldi rendelések 4,4, az új exportrendelések 2,4 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány január végén 13,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-21 14:15:00
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.
2025-03-20 15:20:00
Meghaladta a 10 milliárd forintot a sikeresen pályázók számára átutalt támogatások összege a gazdasági társaságok járműflottáinak zöldítését ösztönző kiíráson. Több mint 2300 cég kapott eddig átlagosan 3,8 millió forintot mintegy 2600 tisztán elektromos személyautó, kisteherautó vagy kisbusz megvásárlásához – tájékoztatott az Energiaügyi Minisztérium.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS