Az uniós mesterségesintelligencia-rendeletben szereplő első megfelelési témakör az MI-jártasság megteremtése, ami 2025. február 2-től esedékes.
Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendelete egy átfogó szabályozási keret, amely az innováció és a biztonság között kíván egyensúlyt teremteni a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásából adódó kockázatok kezelésével. A rendelet 2024. augusztus 1-jén lépett hatályba, és az egyik első megfelelési témakör, a MI-jártasság megteremtése már 2025. február 2-től esedékes. Az ehhez kapcsolódó kötelezettségeknek minden érintettnek eleget kell tennie: MI-fejlesztőknek, -szolgáltatóknak és üzleti felhasználóknak egyaránt, a MI-rendszerek kockázati besorolásától függetlenül.
A MI-jártasságot a rendelet 4. cikke szabályozza, és ennek keretein belül a fő elvárás az, hogy minden szereplőnek a tőle telhető legnagyobb mértékben biztosítania kell azon ismereteket a munkavállalói, közreműködői számára, melyekkel az érintett személyek az MI-rendszereket felelősen és a jogszabályoknak megfelelően képesek használni, működtetni.
„Ezek az ismeretek kontextustól és üzleti, technológiai környezettől függően változhatnak, és magukba foglalhatják például a MI-rendszerek megértéséhez, fejlesztéséhez, üzemeltetéséhez vagy alkalmazásához szükséges tudást, feladatokat, vagy akár a MI-rendszerek kimenete feletti etikai, biztonsági vagy technikai ellenőrzés módszertanokat” – mutatott rá Dékány Csilla, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogi szakértője.
Hogyan érhető el a szervezeti MI-jártasság?
A PwC tapasztalatai alapján, valamint a piaci szereplők visszajelzéseit figyelembe véve a megfelelő szintű tudás megteremtésének egyik legjobban skálázható és leghatékonyabb eszköze a szervezetek igényeire szabott és minden érintett munkatárs számára biztosított tréning-programok;melyet kiegészíthetnek az egyéb, folyamatos technikai és iparág-specifikus képzések, a felügyeleti szervekkel való aktív kapcsolattartás és szakmai fórumokon való állandó, aktív részvétel, valamint a szervezeti egységek közötti integrált koordináció és folyamatos kommunikáció.
Mi legyen az MI-jártasság tréningben?
Az MI-rendelet olyan jártasságot vár el, amely figyelembe veszi a felhasználók szakmai ismereteit, tapasztalatait, végzettségét és képzettségét, valamint azon körülményeket, amelyek között a MI-rendszereket használják. Illetve tekintettel kell lenni azokra is, akik a későbbiekben a MI-t használni fogják (pl. a cég ügyfelei egy ügyfélszolgálati chatbot esetén), ha pedig egy cég MI-alkalmazást fejleszt, akkor a fejlesztők számára testreszabott képzés szükséges.
„A tréningek tehát tartalmazhatnak általános ismereteket, de a jó programok szervezeti testreszabásához érdemes néhány tényezőt alaposan átgondolni, például a már meglévő és alkalmazott MI-rendszerek karakterisztikáit, azok jelenlegi és elvárt adaptációs szintjét, a szervezet technológiai érettségét, a technológiai és üzleti stratégiák MI-vetületeit, vagy a meglévő belső szerepeket és irányítási rendszert is” – mutatott rá Kereskényi Éva, a PwC Magyarország szakértője.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A Paksi Atomerőmű középtávú karbantartási tervének megfelelően június 6-tól megkezdődik, a 4. blokk 2025. évi karbantartása, amely a fűtőelemek üzemszerű cseréjével összekötött tervszerű karbantartási tevékenységeket foglalja magában – tájékoztatott az Országos Atomenergia Hivatal (OAH).