Hatsávossá bővül az M1-es Győrig, 2026-ban indul az M100-as autópálya építése is

Hatsávossá bővül az M1-es Győrig, 2026-ban indul az M100-as autópálya építése is
2025. 02. 07., 06:45

2025 augusztusában megkezdődik az M1-es autópálya hatsávosra bővítése Budapest és Győr között – jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter.

A teljes, 78 kilométeres szakasz 2029 elejéig készülhet el. Elsőként a Budapest és Bicske közötti 24 kilométeres szakasz készül el, amely rendkívül összetett, hiszen Budapest agglomerációját, elővárosi közlekedését is érinti – mondta el a Lázár az Építési és Közlekedési Minisztérium február 6-i plenáris ülésén Esztergomban.

Megépül az M1-est Esztergommal összekötő M100-as autópálya bekötését lehetővé tevő csomópont, és a kormány előzetes versenytárgyalásra bocsátja a 35 kilométeres szakasz a megépítését is. A beruházás költségét 500 milliárd forintra becsülik. A tervek szerint az M100-as kétsávos, leállósáv nélküli autóút lesz. A kivitelezést három szakaszra bontják: az első az M1-estől Zsámbékig tart, a második innen Kesztölcig, a harmadik tovább Esztergomig. A középső szakaszon három alagútra és számos völgy áthidalására lesz szükség. A három szakaszra együtt és külön-külön is lehet pályázni.

A miniszter szerint jók az esélyei annak, hogy az M100-as építése két szakaszon már 2026 tavaszán elkezdődhet. A nyomvonal mentén 650 telek megvásárlásáról van szó, ebből 250 telket az állam már megvásárolt. Erre a kormány rendelkezik forrásokkal és a minisztériumnak is van pénze. Az idén 1,5–2 milliárd forintot költenek Zsámbék és a többi település térségében telekvásárlásra, így a közbeszerzések megjelenésére rendezettek lesznek a tulajdonviszonyok.

Az M100-as autópálya Esztergomtól északnyugatra egy új Duna-híd megépítésének szükségességét is magával hozza, a most működő komp vonalában. A közúti és vasúti híd helyének kijelölésére előzetes tanulmányterv készül. (MTI)

Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-21 17:10:00
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami 6 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál. A munkavállalók kétharmada azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 62 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder március elején végzett munkaerőpiaci kutatásából.
2025-03-21 14:15:00
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS