A külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatására vonatkozó rendeletén karácsonykor módosított a kormány. „A munkaerő-kölcsönző cégek körében, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ) közösen végzett kutatásunk alapján a minősített munkaerő-kölcsönző cégek mintegy fele érzi úgy, hogy a törvénymódosítás elbizonytalanította a munkáltatókat. Egyelőre a munkaerő-kölcsönző cégek többsége is úgy véli, hogy nehezebb a munkaerő-tervezés a jelenlegi szabályozási környezetben” – tájékoztatott Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője, a VOSZ Minősített HR Szolgáltatók Szekciójának elnöke.
A törvényi változások értelmében 35 ezerben maximalizálta a kormány a kiadható vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek számát 2025-ben. Egyúttal jelentősen csökkentették azoknak a harmadik országoknak a listáját, ahonnan behozható külföldi munkaerő. A változások hatására a munkáltatók óvatosabbak lettek a külföldi munkaerő-kölcsönzésben, de az alacsony gazdasági növekedés miatt egyes iparágakban a munkaerő-kereslet egyébként is visszaesett. Az elmúlt 2-3 hónapban a munkáltatók 18 százalékánál nőtt, míg 45 százalékánál csökkent a kereslet a harmadik országbeli munkavállalók iránt, a többi cégnél nem tapasztalható változás a külföldi munkaerő-igény terén – derül ki a kutatásból.
A harmadik országbeli vendégmunkások jellemzően jelenleg is olyan munkakörökben dolgoznak, ahol egyébként is rendkívül nehéz magyar munkavállalót találni. Külföldi munkaerő-igény esetén a törvénymódosítások életbe lépése óta eltelt időszakban a minősített kölcsönzők legnagyobb arányban a Fülöp-szigeteken toboroznak munkavállalókat Magyarországra, de Ukrajnában is jelentős a toborzói tevékenység. Szerbiában a megkérdezett kölcsönző cégek közel fele keres munkavállalókat a magyar munkaerőpiacra.
„Magyarországon jelenleg az ukránokat követően a legnagyobb arányt a vendégmunkások között a Fülöp-szigetekiek képviselik, a nekik évente kiadott vendégmunkás-engedélyek száma nő a legdinamikusabban. Úgy tűnik, ez a tendencia a törvénymódosítás hatására sem változott. Az elmúlt időszak tükrében egyelőre úgy látjuk, a munkaerő-kölcsönző cégek részéről jóval összetettebb munkát és stratégiát igényel jelenleg a külföldi munkaerő behozatala, de a HR szolgáltatók igyekeznek továbbra is naprakészen reagálni a munkaerőpiaci kihívásokra és a változó gazdasági környezetre” – hangsúlyozza Mihályi Magdolna.
A korábbi törvényváltozások alapján a minősített munkaerő-kölcsönző cégeknek évente újra kell minősülniük, hogy megtarthassák minősített státuszukat. Ennek egyik feltétele továbbra is, hogy az éves átlagos statisztikai állományi létszámuk elérje a legalább 1000 főt, melyből 500 főnek magyar munkavállalónak kell lennie. További követelmény, hogy az év közbeni létszámnövekedés legalább 30 százalékát magyar vagy ukrán munkavállalók kell, hogy adják. A megkérdezett HR szolgáltatók 90 százaléka most úgy látja, a nehezített körülmények között is sikerül teljesíteni a feltételeket.
Magyarország sikeresen jelentette be a tisztaipar-megállapodáshoz kapcsolódó beruházásokhoz nyújtható támogatási programját.
A friss rendszerterhelési csúcs több mint 500 MW-tal haladta meg a 2025-ben regisztrált rekordigényt.