A munkakeresők vágynak a visszajelzésre, de ez gyakran elmarad

2024. 09. 23., 21:23

A legtöbb munkavállalót zavarja, ha nem kap visszajelzést az állásjelentkezésére – derül ki a Profession.hu felméréséből. A jó jelöltélmény és a vállalat pozitív munkaadói hírnevének fenntartása érdekében a cégeknek oda kell figyelniük a cégeknek a visszajelzésekre.

A magyar felnőtt korúak negyede jelenleg aktívan keres munkát akár a meglévő állása mellett is. Az elmúlt két évben állást keresőknek mindössze 5 százaléka mondhatta el magáról, hogy minden elküldött pályázatára kapott visszajelzést a hirdetőtől. Náluk már jelentősen többen vannak azok (18 százalék), akiknek ezzel szemben soha egyetlen jelentkezésére sem reagáltak a munkaadók, ez a jelenség pedig gyakoribb az alacsonyabb végzettségűek esetében. 16 százalék pedig csak akkor kapott választ, ha a pályázatok szűrése számára pozitív eredménnyel zárult és behívták állásinterjúra, negatív eredmény esetén nem.

Igényeljük a visszacsatolást

Nemleges válasz esetén a munkavállalók 55 százalékának elég lenne egy – akár automatikus – értesítés az eredményről, 42 százalékuk viszont szívesen fogadna részletes indoklást is az elutasítás okáról. 44 százalék szívesen fogadna információt arról is, ha elhúzódik a kiválasztási folyamat és mindössze 3 százalék jelezte, hogy nincs szüksége semmilyen értesítésre. Az elmaradó válaszok okát tízből egy munkavállaló – tévesen – az állásportálnak tulajdonítja, amin keresztül a pozícióra jelentkezett, a többi válaszadó a pozíciót hirdető céget jelölte meg.

„Azoknak a cégeknek, akik hatékonyan szeretnének toborozni, fontos, hogy folyamatosan kommunikáljanak a pályázókkal, értesítsék őket a fejleményekről, ez azonban tízből három munkavállalóval ez csak nagyon ritkán vagy soha nem történik meg. A munkavállalók részéről markáns igény mutatkozik erre: a dolgozók 42 százaléka szerint akkor lenne a legfontosabb értesítést kapni – akár csak egy automatikus üzenet formájában – amikor már nincsenek az állás betöltésére esélyesek között. Tízből két munkavállaló már akkor szeretne értesítést kapni, amikor elolvasták a pályázatát, míg közel ennyiüknek elég lenne csak abban az esetben, ha pozitív eredménnyel zárult a jelentkezés” – mondta Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.

Miért nincs válasz?

A felmérés kitért arra is, hogy a dolgozók mit gondolnak, miért nem kapnak visszajelzést a jelentkezésükre. 56 százalékuk gondolja úgy, hogy azért, mert mást választottak, ugyanennyien valószínűsítik, hogy miután megtörtént a szűrés, már csak a továbbjutó pályázókkal foglalkoznak a toborzók, a lehetőségtől elesőket pedig értesítés nélkül hagyják. 34 százalék gondolja, hogy azért nem kapott választ, mert túl sokan jelentkeztek az adott állásra, 23 százalék pedig úgy hiszi, hogy az az ok, hogy már nem aktuális a hirdetés. 14 százalék a túl magas bérigényét hibáztatja azért, mert nem kapott reakciót, 12 százalék pedig személyes ellenszenvet sejt a háttérben. 11 százalék úgy véli, a nem megfelelő szakmai önéletrajz miatt nem kapott visszajelzést.

A munkavállalók számára tehát fontos, hogy hozzájussanak a megfelelő információkhoz a toborzási folyamat egyes fázisaiban függetlenül annak eredményétől. Az indoklással a cégek segíthetik a jelentkezőket abban, hogy tudatosabban mérlegeljék a jelentkezéseiket és állítsák össze a pályázataikat, ez pedig a munkaadók számára hosszú távon több releváns önéletrajzot eredményezhet. A jelentkezőkkel való rendszeres kommunikációra odafigyelni gyakran erőforrásigényes, viszont annál fontosabb a cégek jó munkáltatói hírnevének fenntartása és javítása érdekében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 16., 16:20
Júliusra a kereslet visszaesésével párhuzamosan befékezett a használt panellakások drágulása, Kelet-Magyarországon pedig még csökkenésnek is indult az átlagáruk. A Duna House szakértője szerint a 3 százalékos hitel újabb lökést adhat ennek a szegmensnek, különös tekintettel az új finanszírozási konstrukció lakásokat érintő feltételei között szereplő 100 millió forintos értékhatárra és a maximum 1,5 millió forintos négyzetméterárra.
2025-07-15 15:20:00
A már működő beruházási hitel mellett július 15-től elérhető a KKV Technológia Plusz Hitelprogram „B” komponense, a 70 milliárd forint keretösszegű kamatmentes forgóeszközhitel. A program a Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint 4000–4500 vállalkozás számára nyújthat segítséget, különösen a fejlesztendő térségekben.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS