A legtöbb munkavállalót zavarja, ha nem kap visszajelzést az állásjelentkezésére – derül ki a Profession.hu felméréséből. A jó jelöltélmény és a vállalat pozitív munkaadói hírnevének fenntartása érdekében a cégeknek oda kell figyelniük a cégeknek a visszajelzésekre.
A magyar felnőtt korúak negyede jelenleg aktívan keres munkát akár a meglévő állása mellett is. Az elmúlt két évben állást keresőknek mindössze 5 százaléka mondhatta el magáról, hogy minden elküldött pályázatára kapott visszajelzést a hirdetőtől. Náluk már jelentősen többen vannak azok (18 százalék), akiknek ezzel szemben soha egyetlen jelentkezésére sem reagáltak a munkaadók, ez a jelenség pedig gyakoribb az alacsonyabb végzettségűek esetében. 16 százalék pedig csak akkor kapott választ, ha a pályázatok szűrése számára pozitív eredménnyel zárult és behívták állásinterjúra, negatív eredmény esetén nem.
Nemleges válasz esetén a munkavállalók 55 százalékának elég lenne egy – akár automatikus – értesítés az eredményről, 42 százalékuk viszont szívesen fogadna részletes indoklást is az elutasítás okáról. 44 százalék szívesen fogadna információt arról is, ha elhúzódik a kiválasztási folyamat és mindössze 3 százalék jelezte, hogy nincs szüksége semmilyen értesítésre. Az elmaradó válaszok okát tízből egy munkavállaló – tévesen – az állásportálnak tulajdonítja, amin keresztül a pozícióra jelentkezett, a többi válaszadó a pozíciót hirdető céget jelölte meg.
„Azoknak a cégeknek, akik hatékonyan szeretnének toborozni, fontos, hogy folyamatosan kommunikáljanak a pályázókkal, értesítsék őket a fejleményekről, ez azonban tízből három munkavállalóval ez csak nagyon ritkán vagy soha nem történik meg. A munkavállalók részéről markáns igény mutatkozik erre: a dolgozók 42 százaléka szerint akkor lenne a legfontosabb értesítést kapni – akár csak egy automatikus üzenet formájában – amikor már nincsenek az állás betöltésére esélyesek között. Tízből két munkavállaló már akkor szeretne értesítést kapni, amikor elolvasták a pályázatát, míg közel ennyiüknek elég lenne csak abban az esetben, ha pozitív eredménnyel zárult a jelentkezés” – mondta Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.
A felmérés kitért arra is, hogy a dolgozók mit gondolnak, miért nem kapnak visszajelzést a jelentkezésükre. 56 százalékuk gondolja úgy, hogy azért, mert mást választottak, ugyanennyien valószínűsítik, hogy miután megtörtént a szűrés, már csak a továbbjutó pályázókkal foglalkoznak a toborzók, a lehetőségtől elesőket pedig értesítés nélkül hagyják. 34 százalék gondolja, hogy azért nem kapott választ, mert túl sokan jelentkeztek az adott állásra, 23 százalék pedig úgy hiszi, hogy az az ok, hogy már nem aktuális a hirdetés. 14 százalék a túl magas bérigényét hibáztatja azért, mert nem kapott reakciót, 12 százalék pedig személyes ellenszenvet sejt a háttérben. 11 százalék úgy véli, a nem megfelelő szakmai önéletrajz miatt nem kapott visszajelzést.
A munkavállalók számára tehát fontos, hogy hozzájussanak a megfelelő információkhoz a toborzási folyamat egyes fázisaiban függetlenül annak eredményétől. Az indoklással a cégek segíthetik a jelentkezőket abban, hogy tudatosabban mérlegeljék a jelentkezéseiket és állítsák össze a pályázataikat, ez pedig a munkaadók számára hosszú távon több releváns önéletrajzot eredményezhet. A jelentkezőkkel való rendszeres kommunikációra odafigyelni gyakran erőforrásigényes, viszont annál fontosabb a cégek jó munkáltatói hírnevének fenntartása és javítása érdekében.
A Villány-Siklósi Borút 1994-ben alakult meg európai példák alapján, hogy a dél-Baranyai térség borászait összekapcsolja, a borturizmust szervezetten fejlessze.
Szekunderköri meghibásodás miatt október 11-én és 13-án is csökkenteni kellett a teljesítményt.