Kiszámolták: a Föld felszíne alatt több billió tonnányi hidrogéngáz rejtőzhet, ami összesen több mint ezer évig fedezhetné az emberiség energiaigényét, megszüntetve a függőségünket a magas karbonkibocsátású fosszilis energiahordozóktól.
Az Amerikai Földtani Szolgálat (USGS) petrolkémia-szakértője által vezetett kutatás arra a következtetésre jutott, hogy mintegy 5,6 billió tonna hidrogén rejlik a kőzetekben és a föld alatti tározókban. Ez a hatalmas mennyiség még részben kiaknázva is jelentősen csökkenthetné az emberiség függését a fosszilis energiahordozóktól, közel 200 éves időtartamra.
A kutatók szerint a földtani hidrogén alacsony szén-dioxid kibocsátású energiaforrásként szolgálhatna – feltéve, hogy gazdaságosan kitermelhetővé válik.
A geológiai hidrogén a Föld természetes geokémiai folyamatai során keletkezik. Eddig csupán néhány helyen azonosítottak jelentősebb tározókat, például Albániában és Malin. Az új kutatás eredményei arra utalnak, hogy ez a néhány, már ismert készlet csak egy része annak, ami világszerte megtalálható lehet a mélyben.
„A vizsgálataink azt mutatják, hogy a Föld alatt rengeteg hidrogén található, igaz, egy része túl mélyen található vagy gazdasági szempontból nem hatékony módon érhető el” – nyilatkozta a Live Science magazinnak Geoffrey Ellis, az USGS petrolkémiai szakértője, egyben a tanulmány vezető szerzője.
A kutatás szerint a bolygó alatt található hidrogén becsült mennyisége közel 5,6 × 106 millió tonna, ami több energiát jelent, mint az összes ismert földgáztartalék összesen. Ha ennek csupán két százaléka lenne gazdaságosan kiaknázható, akkor közel 200 évig elegendő lenne az emberiség szén-dioxidsemleges energiaellátáshoz.
Ez a hidrogénkészlet egyebek mellett a közlekedés, az ipar és az energiaáramlások átalakítására is hasznosítható lenne. Mindez persze komoly kihívásokat tartogat, hiszen a hidrogén kitermelése és tárolása jelentős technológiai fejlesztéseket és infrastrukturális beruházásokat igényel. Bill McGuire, a University College London (UCL) földtudományi professzora arra figyelmeztetett, hogy „a klímaválság kezelése és a szén-dioxid kibocsátás csökkentése olyan ütemű és méretű akciókat követel, amelyekre jelenleg nem vagyunk felkészülve”. A szakértő szerint a hidrogén kitermeléséhez és felhasználásához például nagyszabású globális kezdeményezésre van szükség, amire jelenleg nem látható megfelelő időkeret.
A hidrogén kitermelésére és felhasználására vonatkozó kutatások folytatása elengedhetetlen. Az új tanulmány eredményei arra utalnak, hogy – a hidrogéntermelés lehetőségeinek bővítése mellett – érdemes lehet tovább vizsgálni a földtani hidrogén kérdését, hiszen ez az energiaforrás komoly alternatívát jelenthet a fosszilis energiahordozók kiváltásában.
Bár a kitermelés technológiai és gazdasági korlátai egyelőre jelentősnek mondhatók, a hidrogén, mint alacsony szén-dioxid kibocsátású energiaforrás, kulcsfontosságú szereplője lehet a jövő fenntartható energiatermelésének. Ehhez azonban globális összefogás és határozott energiapolitika kell.
A címlapkép AI-val generált illusztráció. Forrás: Freepik
Budapesten alakítja ki új üzleti szolgáltató központját a Janus Henderson globális alapkezelő vállalat.
Gyorsabban haladnak a tervezettnél a paksi atomerőmű bővítésének munkálatai, így már a december 15-én kezdődő héten el tudják kezdeni a szakemberek az első beton öntését közvetlenül megelőző műszaki feladatok végrehajtását – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter december 9-én Moszkvában.