Nem csitul a műanyagválság: a kanyarban sincs céljai felé a Coca-Cola

Nem csitul a műanyagválság: a kanyarban sincs céljai felé a Coca-Cola
Gábor János  |  2025. 03. 28., 14:05

A Coca-Cola műanyaghasználata továbbra is jelentős globális problémát jelent - mutat rá egy friss riport, amely szerint csak ennek a vállalatnak a műanyaghulladéka százszor körbeérné a földet.

A világ óceánjait védelmező Oceana karitatív szervezet legújabb jelentése szerint, ha a Coca-Cola nem módosít napjainkban alkalmazott gyakorlatán, akkor 2030-ra már évi 4,1 millió tonnánál is több műanyagot fog felhasználni. Ez közel 40 százalékos növekedést jelentene a 2018-as adatokhoz képest, és 20 százalékkal haladná meg a legutóbbi, 2023-as jelentésben szereplő mennyiséget, ami egymás mellé pakolva több mint százszor körbeérné a Földet.

A riport azt állítja, hogy 2030-ra akár 602 ezer tonna műanyag csomagolás kerülhet a világ vizeibe és óceánjaiba, ha a Coca-Cola nem tér el a jelenlegi gyakorlatától. Ez a műanyagmennyiség több mint 18 millió kék bálna gyomrát tölthetné meg.

Az Oceana szerint már az óriási eredmény lenne, ha a Coca-Cola 2030-ra elérné, hogy a csomagolásainak 26,4 százaléka újrahasznosítható, hiszen ez jelentős növekedést jelentene a 2023-as 10,2 százalékhoz képest. Az újrahasználható műanyag palackokat akár 25-ször, az üvegpalackokat pedig 50-szer is fel lehet használni - fűzik hozzá, megjegyezve, hogy egy darab újrahasználható palack akár 49 eldobhatót is kiválthat.

A Coca-Cola nyíltan lemondott az újrahasznosítási törekvésekről

A vállalat 2024 decemberében bejelentette: elveti azt a célt, hogy az eladásain belül az újrahasználható csomagolás aránya elérje a 25 százalékot. A döntés részeként más elemek is kikerültek a „World Without Waste” programból. Két hónappal később aztán a vállalat azt közölte, hogy ettől függetlenül az újrahasználható csomagolás „fontos a vállalat RGM (Revenue Growth Management) képességei szempontjából”.

A Coca-Cola jelenlegi stratégiája az újrahasznosított műanyag felhasználásának növelésére és az egyszer használatos műanyag palackok visszagyűjtésére fókuszál. A cég elárulta, hogy 2022-ben közel egymilliárd dollárt fordított újrahasznosított műanyag vásárlására. Az Oceana jelentése szerint viszont ez a megoldás nem csökkenti a vállalat műanyaghasználatát.

Vállalati és fogyasztói a felelősség  naná, hogy az utóbbira hárul a műanyaghulladék kezelése

Jó lenne, ha végre nem csak a szép szavak jönnének a piros címkés üdítőcégtől, mert a Science folyóiratban megjelent szakértői tanulmány szerint a Coca-Cola a világ legnagyobb műanyagszennyezője a márkajelzéssel ellátott műanyag hulladékok tekintetében. A műanyaghasználat gyors növekedése és a műanyagok emberi egészségre gyakorolt hatásai miatt a vállalat további kritikákra számíthat.

Egyre több kutatás hozza összefüggésbe a műanyagokat és az azokban található vegyi anyagokat olyan egészségügyi problémákkal, mint a rák, a meddőség, a szívbetegségek, az autizmus és a cukorbetegség.

A Coca-Colának olyan lépéseket kell tennie, amelyek valóban kezelik a műanyagproblémát, például az egyszer használatos csomagolások kiváltásával. A befektetőknek meg kell érteniük, hogy a vállalat műanyaghasználata hozzájárul a környezetszennyezéshez, az ökoszisztéma pusztulásához és a klímaváltozáshoz. A döntéshozóknak meg kell fontolniuk olyan szabályozásokat, amelyek biztosítják, hogy a Coca-Cola műanyagproblémája legalább elinduljon egy elfogadható megoldás felé.

A fogyasztóknak addig is érdemes lenne feltenni maguknak a kérdést: a vásárlásaikkal tényleg érdemes-e jutalmazni olyan vállalatokat (messze nem csak a Coca-Colát), amelyek nem hajlandóak felelősséget vállalni a termékeikért, azok élettartamának legvégéig. Mert ezt jelenleg a vásárlókra hárítják, akiknek vagy van lehetőségük rá a lakóhelyükön, hogy újrahasznosítsák, illetve visszaváltsák a palackokat, vagy nincs. És akkor még szóba sem került, hogy a visszaváltás után vajon mi történik: ledarálva elássák, vagy tényleg visszajuttatják a műanyagot az ellátási láncba, ahol újrafeldolgozásra kerül?

Címlapkép: frimufilms - Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS