Nem csitul a műanyagválság: a kanyarban sincs céljai felé a Coca-Cola

Nem csitul a műanyagválság: a kanyarban sincs céljai felé a Coca-Cola
Gábor János  |  2025. 03. 28., 14:05

A Coca-Cola műanyaghasználata továbbra is jelentős globális problémát jelent - mutat rá egy friss riport, amely szerint csak ennek a vállalatnak a műanyaghulladéka százszor körbeérné a földet.

A világ óceánjait védelmező Oceana karitatív szervezet legújabb jelentése szerint, ha a Coca-Cola nem módosít napjainkban alkalmazott gyakorlatán, akkor 2030-ra már évi 4,1 millió tonnánál is több műanyagot fog felhasználni. Ez közel 40 százalékos növekedést jelentene a 2018-as adatokhoz képest, és 20 százalékkal haladná meg a legutóbbi, 2023-as jelentésben szereplő mennyiséget, ami egymás mellé pakolva több mint százszor körbeérné a Földet.

A riport azt állítja, hogy 2030-ra akár 602 ezer tonna műanyag csomagolás kerülhet a világ vizeibe és óceánjaiba, ha a Coca-Cola nem tér el a jelenlegi gyakorlatától. Ez a műanyagmennyiség több mint 18 millió kék bálna gyomrát tölthetné meg.

Az Oceana szerint már az óriási eredmény lenne, ha a Coca-Cola 2030-ra elérné, hogy a csomagolásainak 26,4 százaléka újrahasznosítható, hiszen ez jelentős növekedést jelentene a 2023-as 10,2 százalékhoz képest. Az újrahasználható műanyag palackokat akár 25-ször, az üvegpalackokat pedig 50-szer is fel lehet használni - fűzik hozzá, megjegyezve, hogy egy darab újrahasználható palack akár 49 eldobhatót is kiválthat.

A Coca-Cola nyíltan lemondott az újrahasznosítási törekvésekről

A vállalat 2024 decemberében bejelentette: elveti azt a célt, hogy az eladásain belül az újrahasználható csomagolás aránya elérje a 25 százalékot. A döntés részeként más elemek is kikerültek a „World Without Waste” programból. Két hónappal később aztán a vállalat azt közölte, hogy ettől függetlenül az újrahasználható csomagolás „fontos a vállalat RGM (Revenue Growth Management) képességei szempontjából”.

A Coca-Cola jelenlegi stratégiája az újrahasznosított műanyag felhasználásának növelésére és az egyszer használatos műanyag palackok visszagyűjtésére fókuszál. A cég elárulta, hogy 2022-ben közel egymilliárd dollárt fordított újrahasznosított műanyag vásárlására. Az Oceana jelentése szerint viszont ez a megoldás nem csökkenti a vállalat műanyaghasználatát.

Vállalati és fogyasztói a felelősség  naná, hogy az utóbbira hárul a műanyaghulladék kezelése

Jó lenne, ha végre nem csak a szép szavak jönnének a piros címkés üdítőcégtől, mert a Science folyóiratban megjelent szakértői tanulmány szerint a Coca-Cola a világ legnagyobb műanyagszennyezője a márkajelzéssel ellátott műanyag hulladékok tekintetében. A műanyaghasználat gyors növekedése és a műanyagok emberi egészségre gyakorolt hatásai miatt a vállalat további kritikákra számíthat.

Egyre több kutatás hozza összefüggésbe a műanyagokat és az azokban található vegyi anyagokat olyan egészségügyi problémákkal, mint a rák, a meddőség, a szívbetegségek, az autizmus és a cukorbetegség.

A Coca-Colának olyan lépéseket kell tennie, amelyek valóban kezelik a műanyagproblémát, például az egyszer használatos csomagolások kiváltásával. A befektetőknek meg kell érteniük, hogy a vállalat műanyaghasználata hozzájárul a környezetszennyezéshez, az ökoszisztéma pusztulásához és a klímaváltozáshoz. A döntéshozóknak meg kell fontolniuk olyan szabályozásokat, amelyek biztosítják, hogy a Coca-Cola műanyagproblémája legalább elinduljon egy elfogadható megoldás felé.

A fogyasztóknak addig is érdemes lenne feltenni maguknak a kérdést: a vásárlásaikkal tényleg érdemes-e jutalmazni olyan vállalatokat (messze nem csak a Coca-Colát), amelyek nem hajlandóak felelősséget vállalni a termékeikért, azok élettartamának legvégéig. Mert ezt jelenleg a vásárlókra hárítják, akiknek vagy van lehetőségük rá a lakóhelyükön, hogy újrahasznosítsák, illetve visszaváltsák a palackokat, vagy nincs. És akkor még szóba sem került, hogy a visszaváltás után vajon mi történik: ledarálva elássák, vagy tényleg visszajuttatják a műanyagot az ellátási láncba, ahol újrafeldolgozásra kerül?

Címlapkép: frimufilms - Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 06., 10:20
A februári időszak farsangi összejöveteleinek elmaradhatatlan és népszerű eseménye a tombolasorsolás. A tombolajáték azonban egyben szerencsejáték is, amelyet a szerencsejátékok szervezésére vonatkozó előírások szerint előzetesen be kell jelenteni a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál.
2026. 02. 06., 17:25
Az országban működő nyolc regionális békéltető testület 2025-ben összesen 11 574 fogyasztói jogvitát zárt le sikeresen, 704-gyel többet, mint az előző évben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által koordinált békéltető testületek ingyenesen vehetők igénybe, és az ország egész területén elérhető vitarendezési fórumok a fogyasztók és a vállalkozások között.
2026-02-05 14:15:00
A fizetések átlátható kommunikációja továbbra sem általános, és az uniós bértranszparencia-elvárásokra való felkészültség is vegyes képet mutat – derül ki a Manpower Magyarország „Fizetési és foglalkoztatási trendek” című, 2026 első félévére vonatkozó felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS