Nem csitul a műanyagválság: a kanyarban sincs céljai felé a Coca-Cola

Nem csitul a műanyagválság: a kanyarban sincs céljai felé a Coca-Cola
Gábor János  |  2025. 03. 28., 14:05

A Coca-Cola műanyaghasználata továbbra is jelentős globális problémát jelent - mutat rá egy friss riport, amely szerint csak ennek a vállalatnak a műanyaghulladéka százszor körbeérné a földet.

A világ óceánjait védelmező Oceana karitatív szervezet legújabb jelentése szerint, ha a Coca-Cola nem módosít napjainkban alkalmazott gyakorlatán, akkor 2030-ra már évi 4,1 millió tonnánál is több műanyagot fog felhasználni. Ez közel 40 százalékos növekedést jelentene a 2018-as adatokhoz képest, és 20 százalékkal haladná meg a legutóbbi, 2023-as jelentésben szereplő mennyiséget, ami egymás mellé pakolva több mint százszor körbeérné a Földet.

A riport azt állítja, hogy 2030-ra akár 602 ezer tonna műanyag csomagolás kerülhet a világ vizeibe és óceánjaiba, ha a Coca-Cola nem tér el a jelenlegi gyakorlatától. Ez a műanyagmennyiség több mint 18 millió kék bálna gyomrát tölthetné meg.

Az Oceana szerint már az óriási eredmény lenne, ha a Coca-Cola 2030-ra elérné, hogy a csomagolásainak 26,4 százaléka újrahasznosítható, hiszen ez jelentős növekedést jelentene a 2023-as 10,2 százalékhoz képest. Az újrahasználható műanyag palackokat akár 25-ször, az üvegpalackokat pedig 50-szer is fel lehet használni - fűzik hozzá, megjegyezve, hogy egy darab újrahasználható palack akár 49 eldobhatót is kiválthat.

A Coca-Cola nyíltan lemondott az újrahasznosítási törekvésekről

A vállalat 2024 decemberében bejelentette: elveti azt a célt, hogy az eladásain belül az újrahasználható csomagolás aránya elérje a 25 százalékot. A döntés részeként más elemek is kikerültek a „World Without Waste” programból. Két hónappal később aztán a vállalat azt közölte, hogy ettől függetlenül az újrahasználható csomagolás „fontos a vállalat RGM (Revenue Growth Management) képességei szempontjából”.

A Coca-Cola jelenlegi stratégiája az újrahasznosított műanyag felhasználásának növelésére és az egyszer használatos műanyag palackok visszagyűjtésére fókuszál. A cég elárulta, hogy 2022-ben közel egymilliárd dollárt fordított újrahasznosított műanyag vásárlására. Az Oceana jelentése szerint viszont ez a megoldás nem csökkenti a vállalat műanyaghasználatát.

Vállalati és fogyasztói a felelősség  naná, hogy az utóbbira hárul a műanyaghulladék kezelése

Jó lenne, ha végre nem csak a szép szavak jönnének a piros címkés üdítőcégtől, mert a Science folyóiratban megjelent szakértői tanulmány szerint a Coca-Cola a világ legnagyobb műanyagszennyezője a márkajelzéssel ellátott műanyag hulladékok tekintetében. A műanyaghasználat gyors növekedése és a műanyagok emberi egészségre gyakorolt hatásai miatt a vállalat további kritikákra számíthat.

Egyre több kutatás hozza összefüggésbe a műanyagokat és az azokban található vegyi anyagokat olyan egészségügyi problémákkal, mint a rák, a meddőség, a szívbetegségek, az autizmus és a cukorbetegség.

A Coca-Colának olyan lépéseket kell tennie, amelyek valóban kezelik a műanyagproblémát, például az egyszer használatos csomagolások kiváltásával. A befektetőknek meg kell érteniük, hogy a vállalat műanyaghasználata hozzájárul a környezetszennyezéshez, az ökoszisztéma pusztulásához és a klímaváltozáshoz. A döntéshozóknak meg kell fontolniuk olyan szabályozásokat, amelyek biztosítják, hogy a Coca-Cola műanyagproblémája legalább elinduljon egy elfogadható megoldás felé.

A fogyasztóknak addig is érdemes lenne feltenni maguknak a kérdést: a vásárlásaikkal tényleg érdemes-e jutalmazni olyan vállalatokat (messze nem csak a Coca-Colát), amelyek nem hajlandóak felelősséget vállalni a termékeikért, azok élettartamának legvégéig. Mert ezt jelenleg a vásárlókra hárítják, akiknek vagy van lehetőségük rá a lakóhelyükön, hogy újrahasznosítsák, illetve visszaváltsák a palackokat, vagy nincs. És akkor még szóba sem került, hogy a visszaváltás után vajon mi történik: ledarálva elássák, vagy tényleg visszajuttatják a műanyagot az ellátási láncba, ahol újrafeldolgozásra kerül?

Címlapkép: frimufilms - Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-05-16 16:25:00
Heteken belül elindul a BYD európai üzleti és kutatás-fejlesztési központja Budapesten, és a kínai társaság már az idén több száz magasan képzett munkatárs felvételét tervezi – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
2025-05-15 18:25:00
Az új jogszabály a 2021/2167-es uniós irányelvet ülteti át a magyar jogba, és ezzel átfogó rendszert hoz létre a nemteljesítő hitelek átruházására, kezelésére és kiszolgálására. A legfontosabb tudnivalókat a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértői foglalták össze.

  Rovathírek: HIPA

Heteken belül elindul a BYD európai üzleti és kutatás-fejlesztési központja Budapesten, és a kínai társaság már az idén több száz magasan képzett munkatárs felvételét tervezi – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.
Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS