Kötelezhet-e munkahelyi képzésre a munkáltató?

2025. 03. 17., 10:05

A munkaviszonnyal összefüggésben több okból is szóba kerülhet a munkavállaló képzése, továbbképzése. Milyen szabályok vonatkoznak a kötelező képzésre? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

Képzés a munkaviszonnyal összefüggésben

A munkaviszony kapcsán a munkavállaló képzése többféle oldalról és célból is szóba kerülhet. A Munka Törvénykönyve előírja a munkáltató számára, hogy a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítsa. Ebbe a körbe tartozik egyrészt az olyan ismeretek átadása a munkavállaló részére, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a munkáját elvégezhesse. Az ilyen ismeretek egy része tágabb értelemben tekinthető a munkavállaló képzésének is. Például a munkaviszony kezdetén az új munkavállaló beilleszkedésének elsősegítése érdekében a munkáltató működéséről, feladatok megfelelő ellátásáról adott képzés vagy az új munkavállaló betanítása. Ebbe a körbe tartozhat a munkavállalónak kötelezően nyújtandó balesetvédelmi, munkavédelmi, tűzvédelmi képzés is.

Amikor munkaviszonnyal kapcsolatos képzésről beszélünk, akkor leggyakrabban olyan képzésre gondolunk, amelyek a munkakör betöltéséhez szükségesek. Ilyen az is, amikor a képzés arra irányul, hogy a munkavégzés hatékonysága érdekében a munkavállaló új ismeretekre, kompetenciákra tegyen szert.

Kötelező képzés

A munkáltatónak joga van arra, hogy kötelezővé tegye a munkavállalónak egy képzés, továbbképzés elvégzését. E jogosultság a munkáltató utasítási jogából fakad. A kötelezővé tett képzés sokféleképpen megvalósulthat. Például lehet a munkáltatónál megtartott oktatás, online tanfolyam vagy akár iskolarendszerű képzés is. Amennyiben a munkáltató a képzés elvégzését kötelezővé teszi, akkor természetesen annak költségeit is köteles viselni.

Ha a munkáltató valamely képzésre kötelezte a dolgozót, akkor a munkavállaló a képzésen való részvételt főszabály szerint nem tagadhatja meg. Amennyiben a részvételt jogosulatlanul megtagadja, akkor a munkáltatói utasítás megszegésének következményeivel kell számolnia. Ez akár a munkaviszonyának megszüntetéséhez is vezethet. Ugyanez lehet a következménye annak is, ha a munkavállalónak nem sikerül elvégeznie a kötelezően előírt képzést.

Amennyiben a képzést kötelezően előírta a munkáltató, akkor a részvétel munkaidőnek számít és a képzésre munkaidőben kerülhet sor. Ebben az esetben természetesen a képzésen töltött időre is munkabér jár a dolgozónak. Mivel a kötelezően előírt képzésen való részvétel munkaidő, ezért a képzés idejére is alkalmazni kell a munkaidőre vonatkozó szabályokat. Így a munkaidő beosztására, a rendes és rendkívüli munkaidőre, illetve a pihenőnapra, pihenőidőre vonatkozó előírásokat is.

Mikor tagadható meg a részvétel a kötelező képzésen?

A kötelezően előírt képzésen való részvételt a munkavállaló akkor tagadhatja meg, ha az erre vonatkozó munkáltatói utasítás a Munka Törvénykönyvének előírásába ütközik. Ilyen eset lehet, ha a képzésen való részvétel kötelezővé tétele a jóhiszeműség és tisztesség elvét sérti és a munkavállalóra aránytalanul sérelmes. Például, ha a munkavállalót hosszú időre külföldre kívánja küldeni a munkáltató és ez a munkavállaló számára korára, családi körülményeire nézve aránytalan sérelmet jelent.
Az, hogy egy adott munkakör betöltését jogszabály köti képesítéshez, nem jelenti automatikusan, hogy a munkáltató kötelezte a munkavállalót a képzésre. Hasonló a helyzet, ha a munkaköri leírásban szerepel ugyan, hogy a munkakör betöltéséhez milyen képesítés szükséges, de a munkáltató nem ad konkrét utasítást a szükséges képzés elvégzésére, ha azzal a munkavállaló nem rendelkezik.

Megállapodáson alapuló és önkéntes tanulmányok

A munkavállaló úgy is részt vehet képzésen, továbbképzésen, hogy erre nem kötelezte a munkáltató, hanem erről a munkáltatóval megállapodnak. A megállapodás történhet
tanulmányi szerződés formájában, vagy
– más, tanulmányi szerződésnek nem minősülő megegyezéssel.

Tanulmányi szerződésről akkor beszélhetünk, ha a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt. Ekkor a munkavállaló pedig vállalja, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn keresztül (de legfeljebb 5 évig) munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg.

Ha a munkavállaló a munkáltatóval való megállapodás alapján vesz részt képzésben, továbbképzésben, akkor a részvételhez szükséges időre mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. A bírói gyakorlat szerint díjazás erre az időre akkor jár, ha a felek erről megállapodtak.

A munkavállaló a munkáltatótól függetlenül is folytathat tanulmányokat. Akár a munkaviszonnyal összefüggő ismeretek megszerzése érdekében, akár a munkaviszonytól teljesen függetlenül.

Amennyiben a munkavállalót a tanulmányok folytatására nem a munkáltató kötelezte, és nem is kötött megállapodást a munkáltatóval ezzel kapcsolatban, akkor főszabály szerint a munkavállalónak saját magának kell időt találnia a tanulmányok folytatására. Ebben az esetben a képzés ideje rendszerint nem minősül munkaidőnek. A munkavégzési kötelezettsége alól sem mentesül a munkavállaló. A képzést munkaidőn kívül például pihenőidejében, pihenőnapján, szabadsága alatt tudja folytatni.

Egyes munkavállalói csoportok vagy szakmák tekintetében a jogszabályok kivételeket is tartalmazhatnak.
– A kormánytisztviselő számára például az előzetesen bejelentett tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt tanulmányi munkaidő kedvezményként biztosítani kell.
– A Munka Törvénykönyve kivételként ismeri az általános iskolai tanulmányok folytatását. Függetlenül attól, hogy a munkavállaló önkéntesen vagy munkáltatói kötelezés alapján végez általános iskolai tanulmányokat, a tanulmányok folytatásához szükséges időre mindenképpen mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ezen időre távolléti díjra is jogosult.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 23., 15:05
Az elmúlt évekhez képest felélénkült a kereslet az új építésű ingatlanok iránt, ez is az oka annak, hogy idén rendkívüli mértékben drágultak a lakóparki ingatlanok. A zenga.hu adatai szerint Budapesten átlagosan 1,9 millió forintért hirdetik az új építésű ingatlanok négyzetméterét, ám az exkluzív budai ingatlanok esetében ennek többszörösét kérik el.
2025-04-24 08:10:00
A mezőgazdasági termékek előállításának folyamatos fenntartása és az élelmezésbiztonság érdekében az állam az öntözési, a rizstermelési és a halgazdasági vízhasználat vízszolgáltatási díját az idei évben is átvállalja a termelőktől – jelentette be az Agrárminisztérium.

  Rovathírek: HIPA

Megjelent az egyik legfontosabb hazai gazdaságfejlesztési eszköz, az egyedi kormánydöntéssel nyújtható támogatások módosított feltételrendszere, amely ismét számos könnyítéssel segíti a vállalkozásokat, és minden korábbinál több lehetőséget biztosít a hagyományos magyar újító szellemnek és az ötletből értéket teremtő kutatás-fejlesztési tevékenység kibontakozásának – hívja fel a figyelmet a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.
Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.