Rossz idők jönnek a profithajhász élelmiszerár-emelőkre

2025. 03. 17., 12:15

„Az indokolatlan, profithajhász élelmiszerár-emelés letörése” érdekében életbe lépett a 30 alapvető élelmiszerkategóriát érintő árrésplafon, a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság megkezdte az ellenőrzéseket.

A kormány 30 alapvető élelmiszerkategória esetében 10 százalékos „profitplafont” vezet be, az intézkedés azokat a termékeket érinti, amelyekből a nyugdíjasok és a családosok a legtöbbet vásárolnak – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.

A kijelölt termékkategóriák:
– csirkemellfilé,
– csirkecomb,
– csirkefarhát,
– csirkeszárny,
– egész csirke,
– pulykamellfilé,
– UHT tej (1,5 százalékos zsírtartalom),
– UHT tej (2,8 százalékos zsírtartalom),
– ESL tej (1,5 százalékos zsírtartalom),
– ESL tej (2,8 százalékos zsírtartalom),
– étolaj,
– margarin,
– sertészsír,
– vaj,
– finomliszt,
– rétesliszt,
– késői burgonya,
– kristálycukor,
– sertéscomb,
– sertéskaraj,
– sertésoldalas,
– sertéstarja,
– tojás,
– tejföl,
– trappista,
– tehéntúró,
– natúr joghurt,
– gyümölcs joghurt,
– fokhagyma
– párizsi.

„A kijelölt termékkategóriákban az árrés nem emelkedhet az eddig alkalmazott (januári átlag) fölé, ahol pedig 10 százalék feletti az árrés, ott azt az alá kell csökkenteni. Ez a 30 élelmiszerkategóriánál átlagosan több mint 10 százalékos árcsökkenést jelenthet, ami érdemi segítség a magyar lakosság számára. A kormány szigorúan és folyamatosan ellenőrzi a korlátozás betartását és nem fogja tűrni, hogy bárki a szabályozás kijátszásával, a méltánytalanul magas árakból próbáljon profitálni” – hangsúlyozza a minisztérium közleménye. „Ha a kormány azt tapasztalja, hogy a kiskereskedelmi láncok nem tartják magukat a szabályozáshoz, akkor az kiterjesztésre kerül minden élelmiszerkategóriára! Végső esetben a kormány kész a hatósági árak újbóli bevezetésére is.”

Tovább is van…

„A kormány nem tűri, hogy a kereskedelmi szereplők a családok és a nyugdíjasok kárára nyerészkedjenek. (…) A kormány egyértelmű és határozott célja az indokolatlan, profithajhász élelmiszeráremelés letörése, ennek érdekében a kereskedelmi szereplőktől elvárja, hogy tartsák be az árréskorlátozást, a beszállítóktól pedig azt, hogy tartózkodjanak az árak emelésétől.”

Elindultak az ellenőrzések is

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a szakmai irányítása alá tartozó kormányhivatalokkal azonnali ellenőrzésbe kezd az árrésre, a készleten tartásra és a saját márkás termékek arányára vonatkozó előírások betartása érdekében.

Az NKFH kiemelten ellenőrzi az alapvető élelmiszerek, így többek között a tejtermékek és a tojás árképzését, hogy garantálja a verseny tisztaságát és megakadályozza a fogyasztók megkárosítását – olvasható a hivatal közleményében.

Az NKFH és a kormányhivatalok az árrésre vonatkozó jogszabályok megsértése esetén termékkategóriánként 5 millió forint bírságot szabnak ki, míg a saját márkás termékek arányára és a forgalmazott termékek mennyiségére vonatkozó előírások megszegése esetén akár 2 millió forint is kiszabható lesz termékkategóriánként. A bírságolásra naponta többször is lehetőség van, magasabb bírságösszeg meghatározásával egyidejűleg – sorolja a szankciókat az NKFH közleménye.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 17., 11:35
A magyarországi munkavállalók 53 százaléka kapott saját bevallása szerint fizetésemelést 2024-ben. Ez alacsonyabb arány a 2023-asnál (61 százalék), de meghaladja a 2022-est (44 százalék). A megkérdezettek idén optimistábbak: míg tavaly a válaszadók 74 százalék, addig idén már 81 százaléka számít valamilyen formában fizetési csomagjának bővülésére, a cégek viszont idén óvatosabbak, mint előző évben – derül ki a Profession.hu friss felméréséből.
2025-03-17 10:05:00
A munkaviszonnyal összefüggésben több okból is szóba kerülhet a munkavállaló képzése, továbbképzése. Milyen szabályok vonatkoznak a kötelező képzésre? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2025-03-14 15:10:00
A NAV az idén több mint 5,6 millió adózónak készítette el az szja-bevallási tervezetét. Az adóbevalláshoz segítséget kapnak az egyéni vállalkozók, az őstermelők és az áfás magánszemélyek is.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ben hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS