Itt találod az összes cikket a „élelmiszerár” témában!
A fogyasztók 62 százaléka arra számít, hogy kiadásai leginkább az élelmiszerek miatt fognak növekedni.
Hogyan viselkedik a magyar fogyasztó a jelenlegi gazdasági környezetben? Őrült költekezésbe kezd, hogy felhalmozzon, vagy inkább takarékoskodik? A Reacty Digital két évet felölelő összehasonlító kutatása ezt vizsgálta.
Újabb funkciót kapott a Gazdasági Versenyhivatal által működtetett online Árfigyelő. A vásárlók beállíthatják a kedvenc boltjaikat az oldalon, ezt vizuálisan a térképes szűrővel is megtehetik.
Elenyésző azoknak a középkorúaknak a száma, akik nem tapasztaltak jelentős drágulást az élelmiszereknél – derül ki a K&H második negyedéves biztos jövő felméréséből.
„Az inflációt is le fogjuk törni, a kormány gyors inflációcsökkenéssel számol” – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.
A magyar fiatalok negyede úgy érzi, hogy több mint 40 százalékkal nőttek az árak az elmúlt egy évben, 22 százalékuk szerint pedig 25-39 százalékos volt az éves infláció februárban.
Jól látható a több évtizedes csúcsra gyorsuló infláció, ezen belül a több mint 40 százalékos élelmiszer-drágulás a kártyás költéseken is – derül ki a K&H összefoglalójából. Tavaly decemberben a pénzintézet lakossági bankkártyás ügyfelei összesen 32,3 milliárd forintot költöttek élelmiszerre, szemben az egy évvel korábbi 22,2 milliárd forinttal.
A Gazdasági Versenyhivatal hatósági eljárásban vizsgálja az élelmiszer-kiskereskedelmi piaci szektort, valamint piaci jelzéseket értékel annak ellenőrzésére, hogy közrejátszhat-e versenyjogsértés vagy versenytorzulás az élelmiszerárak kiugró emelkedésében.
Tavaly decemberben csökkentek az élelmiszerek világpiaci árai havi és éves összevetésben.
A Világbank áprilisi jelentése számottevő élelmiszer-áremelkedést jelez előre erre az évre. A K&H szakértője szerint ennek a fő oka elsősorban az energiaárak emelkedése és a fenntarthatósági célkitűzésekkel járó többletköltségek, nem az ukrajnai konfliktus. Ez utóbbi főként a gabonakészletek kiesése miatt jelent majd gondot, de a hatása jövőre lesz érzékelhető.
Az Ukrajna elleni orosz háború okozta sokk következtében idén meredeken emelkednek a globális energia- és élelmiszerárak – derül ki a Világbank negyedévente ismertetésre kerülő, árupiaci kilátásokról szóló jelentése.
Elemzők szerint 2022 a folytatódó drágulások éve lesz Szlovákiában. Az élelmiszerek már eddig is a legnagyobb mértékben drágultak a régiónkban, január 1-től pedig az energiaárak is nőttek a családok számára.
A szerb kormány kedden a 2021. november 15-ei árszinten rögzítette a kristálycukor, a T-400-as liszt, a napraforgóolaj, a sertéscomb és a 2,8 százalék zsírtartalmú pasztőrözött tej árát.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban 4,6 százalékra gyorsult a fogyasztói árak éves emelkedése szeptemberben az augusztusi 4,3 százalékról.
Elsősorban a cukor, a búza és a növényi olajok drágulása miatt, két hónap csökkenés után augusztusban jelentősen nőttek az élelmiszerárak a világon az előző hónaphoz képest.
Agrártámogatásokra az idén mintegy 400 millió eurót fordít a szerb állam, többet mint valaha.
Elemzi a román Versenytanács, hogy áll-e kartellezés az elmúlt egy év élelmiszer-drágulásai mögött. Az idei elemzés a koronavírus-világjárvány miatt más lesz, mint az eddigiek.
Idén márciusban 2014 júniusa óta a legmagasabb szintre emelkedtek a világpiaci élelmiszerárak, már a tízedik egymást követő hónapban jegyeztek fel növekedést az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete számításai szerint.
Az euróövezetben 0,3 százalékos inflációt jegyeztek júniusban a májusi 0,1 százalékossal szemben, az Európai Unióban pedig 0,8 százalékot, az egy hónappal korábban regisztrált 0,6 százalékhoz képest.
Törvénybe iktatva állandósították azt a szabályt, amely idén május elejétől a koronavírus veszélyhelyzet múlt heti végéig védte az élelmiszerbeszállítókat a nagyobb kereskedőknek történő eladásoknál. Ez alapján a kereskedők továbbra sem csökkenthetik egyoldalúan a beszerzési árat.
Nem egészen három hét alatt a szerbiai háztartások kétmilliárd dinárt költöttek élelemre a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben.
Egyelőre nem kíván élni a román kormány bizonyos termékek árának korlátozásával. Adrian Oros mezőgazdasági miniszter szerint ez negatív hatással lenne a fogyasztókra és a termelőkre is szükségállapot idején.
Ugyan tovább csökkent Romániában októberben az éves infláció, októberben a fogyasztói árak 3,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. A csökkenő irány amúgy megfelel az elemzői várakozásoknak.
A karácsony előtti időszakban több élelmiszer ára is megugorhat Szlovákiában. Ennek egyik oka a gyengébb termés, de az is, hogy a hétvégekért és az ünnepnapokért a munkáltatók nagyobb bérpótlékot kötelesek fizetni.
Augusztusban már a harmadik egymást követő hónapban csökkentek a világpiaci élelmiszerárak, főleg a cukor, a búza és a kukorica árának mérséklődése miatt.
A burgonya és a citrusfélék drágultak leginkább az év első hét hónapjában Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból. Júliusban 4,12 százalék volt a tavalyi hetedik hónaphoz mérten az infláció.
Az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő, amelynek célja, hogy alapvető információkat bocsássanak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az élelmiszer-ellátási lánc egyes szakaszaiban miként határozzák meg az agrár-élelmiszeripari termékek árait.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.