Hogyan viselkedik a magyar fogyasztó a jelenlegi gazdasági környezetben? Őrült költekezésbe kezd, hogy felhalmozzon, vagy inkább takarékoskodik? A Reacty Digital két évet felölelő összehasonlító kutatása ezt vizsgálta.
A KSH adatai szerint az átlagos éves infláció 2022-ben 14,5 százalék volt, ezen belül az élelmiszerárak növekedtek leginkább (26 százalékkal) az előző évhez képest.
„A magyar fogyasztók közvetlenül érzékelik ezt a vásárlásaik során, többségük nagyon negatívan éli meg, és emiatt elterjedtté váltak a különböző spórolási szokások olyan társadalmi körökben is, ahol ez korábban kevésbé volt jellemző” – összegzi Szeles Péter, a Reacty Digital ügyvezetője.
A 18-79 éves lakosság háromnegyede nagyobb értékű vásárlás előtt mindig alaposan tájékozódik, különösen igaz ez a diplomásokra és a nyugdíjasokra, míg a 30 év alattiak valamivel kevésbé körültekintőek, ha nagyobb kiadásról van szó. Tízből hatan-hatan próbálják termékek elhagyásával vagy olcsóbb termék választásával visszafogni a kiadásaikat.
Olcsóbb, például sajátmárkás terméket leginkább a gyorsan forgó fogyasztási cikkek (ilyen mondjuk az élelmiszer) esetében választanak, míg a lakosság tizede minden területen a kedvezőbb árakat keresi. Ezek nem feltétlenül új stratégiák, ugyanakkor 2023 júliusában tízből hatan nyilatkoztak úgy, hogy az akciók, a leárazások fontosabbak számukra, mint fél évvel azelőtt.
„A rezsin is próbálnak spórolni a magyarok, bár a rezsiszabály módosítása nem érintette olyan súlyosan a lakosságot, mint ahogyan arra számítottak” – emeli ki a szakértő.
2022 júliusában, amikor még nem módosítottak a szabályozáson, de már előre vetítették ezt, 56 százalék valószínűsítette, hogy változatlan fogyasztás mellett is növekedni fognak a rezsikiadásai. A 2023-as tapasztalatok szerint ez végül 35 százalékot érintett.
Online vásárlásnál is megvannak a spórolási technikák: a vásárlók több mint fele a legkedvezőbb árú átvételi módot választja és/vagy összevonja a rendeléseit, hogy spóroljon a szállítási díjon. Minden második vásárló úgy érzi, hogy online tudatosabban tud választani, hiszen több áruház ajánlatát is össze tudja hasonlítani, 42 százalék pedig igyekszik kevesebbet költeni online (is).
A Reacty Digital kutatása során három fogyasztói csoport rajzolódott ki. A fogyasztók körülbelül fele (1) racionálisan viselkedik ebben a helyzetben, alaposan tájékozódik vásárlás előtt, valamennyire igyekszik spórolni termékek elhagyásával, olcsóbb termék választásával, online vásárláskor a rendelések összevonásával vagy a legolcsóbb szállítási mód kiválasztásával, de nem viszi ezeket túlzásba.
A lakosság bő harmada (2) szorongó fogyasztóvá vált – vagy már eleve az volt – ebben a gazdasági helyzetben, sokkal jobban odafigyel a vásárlásai során, és sokkal negatívabban éli meg az inflációt, az árstopok kivezetését, mint mások.
A harmadik fogyasztói csoport a (3) könnyed költekezők, akiknek az aránya egy év alatt (2022 júliusa és 2023 júliusa között) 23 százalékról 14 százalékra csökkent, azonos mértékben növelve ezzel a racionális és a szorongó csoport méretét is.
„A magyarok mindig is árérzékenyek voltak, így ennek a különböző megnyilvánulásai nem okoztak meglepetést. Amiben valójában tetten érhető ez az elhúzódó válsághelyzet, az a könnyed költekezők arányának csökkenése” – összegzi Szeles Péter.
A dán hátterű Xellia Pharmaceuticals 70,85 millió euró értékű beruházást valósít meg Szigetszentmiklóson, a fejlesztés egy modern, automatizált gyógyszergyártó üzem létrehozását célozza és 91 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.