Egekben az energiaárak az OECD-országokban (is)

2021. 11. 08., 12:15

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban 4,6 százalékra gyorsult a fogyasztói árak éves emelkedése szeptemberben az augusztusi 4,3 százalékról.

Szeptemberben az energiaárak emelkedése 2008 szeptembere óta a legnagyobb, 18,9 százalék volt az augusztusi 18 százalék után, az élelmiszerárak emelkedése pedig 3,5 százalékról 4,5 százalékra ugrott.

Az OECD-tagországokban az élelmiszer- és energiaárak nélkül számolt szeptemberi maginfláció 0,1 százalékponttal, 3,2 százalékra nőtt.

Az OECD honlapjára felkerült adatok szerint a 19 legnagyobb gazdaságú országot és az Európai Uniót tömörítő G20-csoportban, amely a világ gazdasági termelésének csaknem 85 százalékát adja, éves összevetésben 4,6 százalékra gyorsult fogyasztóiár-emelkedés szeptemberben az augusztusi 4,5 százalékot követően.

Az euróövezetben 3,4 százalékos inflációt mértek szeptemberben az augusztusi 3 százalék után. Az élelmiszer- és energiaárak nélkül számolt szeptemberi euróövezeti fogyasztói áremelkedés 1,6 százalékról 1,9 százalékra ugrott.

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat nemrég azt közölte nem végleges adatként, hogy októberben – 2008 júliusa óta a legmagasabb szintű – 4,1 százalék volt az euróövezeti infláció, az élelmiszer- és energiaárak nélkül számolt szeptemberi fogyasztói áremelkedés pedig 2 százalék volt. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 05. 12., 10:40
Enyhe drágulás jellemzi mind az országos, mind a budapesti albérletpiacot a KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint. Áprilisban az előző hónaphoz képest országos átlagban 0,9, a fővárosban 1,3 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak, éves összevetésben országosan 7,6, Budapesten 8,6 százalékos volt a drágulás.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.
Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS