Villámrajtot vett a munkáshitel, a babaváró iránt csökkent az érdeklődés 2025 elején

2025. 04. 03., 07:45

A januárban induló munkáshitelt két hónap alatt már csaknem 10 ezer fiatal vette fel. Ez azonban nem szívta el a keresletet a személyi kölcsöntől, hiszen ebből is sokkal többet igényeltek, mint egy éve. A lakáshitelezés szárnyalása is folytatódott, míg a vesztes eddig a babaváró lett – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Februárban is tovább nőtt a háztartások hitelállománya. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 11 236,5 milliárd forintos csúcsra ért a lakosság hiteltartozása. Történt ez annak ellenére, hogy a folyószámlahitelek együttes összege több mint 15 milliárd forinttal csökkent, a hónap végén már csak 252,3 milliárdos mínuszban voltak a bankszámlák. Ennek legfőbb oka a 13. havi nyugdíj folyósítása lehetett, ez a plusz bevétel már negyedik éve enyhíti jól látható mértékben az eladósodott nyugdíjas háztartások adósságterheit. A hatása azonban nem tartós, tavaly és tavalyelőtt májusban már ugyanakkora mínuszban voltak a bankszámlák, mint január végén – hívja fel a figyelmet Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője. 

A többi hitel iránt viszont erős volt a kereslet. Személyi kölcsönből 79,3 milliárd forintnyi volt a szerződéses összeg, másfélszer annyi, mint 2024 februárjában. Csaknem 24 ezren igényeltek ebből a kölcsönfajtából, az átlagos hitelösszeg pedig már meghaladta a 3,3 millió forintot. A kamatok szerencsére valamelyest csökkentek: átlagosan 15,72 százalékos kamat és 15,97 százalékos THM szerepelt a szerződésekben. 

A személyi kölcsönök piacát tehát nem érintette az új slágertermék, a munkáshitel megjelenése, amely páratlan sikernek tűnik az első két hónap adatai alapján. A januári 2426 igénylő után februárban további 7401 fiatal tudta felvenni a kamatmentes hitelt, amelyből két hónap alatt csaknem 38 milliárd forintot folyósítottak. Ez azt jelenti, hogy a csaknem 10 ezer igénylő többsége a maximális 4 millió forintot vagy ahhoz közeli összeget vett fel. 

Herman Bernadett szerint az adatok alapján a munkáshitel inkább a babavárónak lehet a konkurenciája, a fiatal házaspárok kedvezményes hitele iránt ugyanis visszaesett a kereslet, hiába lazítottak a feltételein a korábbi tervekhez képest. Az idén már a feleség 35 éves koráig felvehető a maximum 11 millió forintos kamatmentes hitel – tavaly még 30 év volt a korhatár, ami csak speciális esetben lehetett magasabb –, ennek ellenére januárban és februárban is kevesebb szerződést kötöttek, mint 2024 első hónapjaiban. Februárban 1571 házaspár vett fel babaváró hitelt 17,2 milliárd forint értékben, vagyis szinte mindenki a maximális 11 milliót kérte és kapta a bankjától. 

Februárban minden összeállt a lakáshitelezési bumm folytatásához, sokan vásároltak ingatlant a Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) megkapott kamatainak felhasználásával, és a nyugdíjpénztári megtakarításokat is többen lakáscélra fordíthatták. A szerződéses összeg ismét meghaladta a 120 milliárd forintot. Több mint 6100 igénylő volt, az átlagos hitelösszeg még tovább emelkedett, 19,7 millió forintra. A lakáshitelek árazása nem változott érdemben januárhoz képest, az átlagos kamat 6,55, a THM 6,99 százalékos volt.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS