Ezer milliárd forinttal vett fel több hitelt a lakosság tavaly, mint amennyit törlesztett. A lakáshitelekkel nincs gond, de a folyószámlahitelekkel többen megcsúsznak, amióta megugrott az infláció, és elszálltak a rezsiköltségek – írja a Bank360.hu.
Rekordot döntött 2024 végén a háztartások hitelállománya a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint. A bruttó hitelállomány 11 342 milliárd forint fölött tetőzött, tíz százalékkal nőtt egy év alatt. A háztartások összesen 3067 milliárd forintnyi új hitelt vettek fel, miközben ennél pontosan 1000 milliárd forinttal kevesebb tőkét törlesztettek.
A lakáshitelekkel nincs probléma
A piaci alapú lakáshitelek állománya több mint 11 százalékkal bővült, az év végén már 4540 milliárd forint volt. A támogatott lakáshiteleké kétszer ilyen gyors ütemben, 22 százalékkal 1143 milliárd forintra emelkedett. A gyors ütemű növekedés fő oka a tavaly elindított CSOK Plusz konstrukció lehetett, főleg ennek köszönhető, hogy 2024-ben az újonnan folyósított lakáshitelek mintegy negyede támogatott volt - írja a Bank360.hu.
A lakosság nagyon pontosan fizeti a lakáshiteleit. A piaci kamatozású hiteleknél a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya a fél százalékot sem éri el, a támogatott hiteleknél is 1 százalék alatt van. Ennek két oka lehet, az egyik az, hogy az adósságfék szabályok megfelelően szigorúak, a másik pedig az, hogy a változó kamatozású lakáshitelek törlesztőrészlete a kamatstop miatt már több mint három éve nem emelkedik, mélyen a piaci kamatok alatt van – magyarázza Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője.
Aggasztó jelek
A személyi hitelek állománya több mint 13 százalékkal nőtt tavaly, és elérte az 1576,4 milliárd forintot. A jelzálogfedezetet nem igénylő, szabad felhasználású hitelek között több azért a problémás, mint a lakáshiteleknél, a 90 napon túl késedelmes állomány aránya megközelíti a 3,5 százalékot. Úgy tűnik azonban, hogy javulnak a portfóliók, hiszen az első negyedév végén még 4,4 százalékos volt ez az állomány. Gépjárműhitel továbbra is kevés van, a lakosság autóvásárláshoz is inkább személyi hitelt választ. Bár az állomány növekedett tavaly, de még mindig elenyésző, 95 milliárd forint alatt maradt.
A folyószámlahitelek volumene is csaknem 10 százalékkal nőtt tavaly, a bruttó állomány elérte a 415 milliárd forintot. Ennél magasabban csak 2010–2011 körül volt az állomány, akkoriban a háztartások vélhetően a devizahiteleik törlesztése és más nehézségek miatt kerültek a bankszámláikon ilyen tetemes mínuszba. A folyószámlahitelek állománya 2022–2023-ban ugrott meg, ennek az egyik oka a magas infláció és az elszabadult rezsiárak lehettek. A nem teljesítő állomány is egyre magasabb, a lakosság nagyjából 7 százaléka késik legalább 30 napot a törlesztéssel, ami azért aggasztó, mivel ezeket a hiteleket automatikusan törlesztik a számlára érkező jövedelemből, így az egyenlegek, ha a tartozás nem magasabb a havi fizetésnél, nyugdíjnál, automatikusan pluszba kerülnek.
Sokak számlája azonban a jelek szerint tartósan mínuszban van, vagyis a rendszeres jövedelmüknél többet költenek hónapról hónapra a megélhetésre, ami könnyen adósságcsapdához vezethet - hívja fel a figyelmet Herman Bernadett. A folyószámlahitelek minősége 2022 őszén kezdett elszállni, akkor, amikor az átlagfogyasztás fölötti rezsidíjat megugrottak.
A babavárónál jövőre jöhet el az igazság pillanata
A babaváró hitelek volumene 8 százalékkal nőtt tavaly, a bruttó állomány 2327 milliárd forint volt az év végén. Viszonylag kevesen vannak, akik nem törlesztik a kedvezményes kölcsönt, a 90 napon túl késők aránya csak 0,4 százalék, de ez növekedhet, ha tényleg elkezdik behajtani az állami támogatást azokon, akiknek nem született gyerekük, és piaci kamatozásúra váltják át a hiteleiket. Azok a házaspárok, akiknél már lejárt az ötéves türelmi idő, egységesen 2026 közepéig kaptak haladékot a gyermekvállalásra.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.