Uniós átlagban 2,2 százalékkal, Magyarországon közel 15 százalékkal emelkedtek a mezőgazdasági termelői árak 2024 végén

2025. 03. 14., 17:50

A mezőgazdasági termelői árak átlagos szintje az Európai Unióban átlagosan 2,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit 2024 negyedik negyedévében. A 14,9 százalékos magyarországi áremelkedésnél csak Írországban regisztráltak meredekebb drágulást.

Éves összevetésben átlagosan 2,2 százalékkal emelkedtek a mezőgazdasági termelői árak 2024 negyedik negyedévében az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat. Az unió statisztikai hivatalának összesítése szerint a ráfordítási árak – a mezőgazdaságban felhasznált, nem beruházásokhoz kapcsolódó áruk és szolgáltatások, például az energia, a műtrágya vagy a takarmány ára – ugyanakkor átlagosan 2,7 százalékkal csökkentek 2023 negyedik negyedévéhez képest.

Termelői és ráfordítási árak

A mezőgazdasági termelői árak átlagos szintje 2024 negyedik negyedévében négy kivétellel valamennyi tagállamban meghaladta az egy évvel korábbit. A kivételek Portugália (mínusz 8,1 százalék), Spanyolország (mínusz 5,9 százalék), Görögország (mínusz 2,8 százalék) és Finnország (mínusz 2,4 százalék). A legnagyobb mértékű áremelkedést Írországban (+18,4 százalék), Magyarországon (+14,9 százalék) és Romániában (+11,0 százalék) regisztrálták.

A ráfordítási árak a legtöbb tagállamban csökkentek, itt csak három kivétel akadt, ahol az átlagos árszint a 2023. IV. negyedévi fölött járt: Románia (+2,6 százalék), Magyarország (+1,7 százalék) és Hollandia (+1,4 százalék). A csökkenés mértéke a litvániai 0,2 százaléktól a ciprusi 8,0 százalékig terjedt.

Tej, gabonafélék, műtrágyák, takarmányok

Az EU-ban a tej termelői ára 2024 utolsó negyedévében átlagosan 15,3 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A legnagyobb mértékű drágulást Írországban (+43,7 százalék), Litvániában (+33,2 százalék), Belgiumban (+30,8 százalék) és Svédországban (+30,3 százalék) figyelték meg.

A gabonafélék termelői árai uniós átlagban csak kismértékben változtak (0,3 százalékkal emelkedtek), de a tagállamok között jelentősek a különbségek: az átlag árszint 17 országában csökkent, 10-ben emelkedett, a legnagyobb mértékben Szlovéniában (+20,3 százalék).

A ráfordítási tételek közül 2024 utolsó negyedévében a műtrágyák és talajjavító szerek ára uniós átlagban 6,9 százalék százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban; a takarmányok átlagosan 5,0 százalékkal lettek olcsóbbak. A műtrágyák és talajjavító szerek ára 23 tagállamban csökkent, a legjelentősebb mértékben Szlovákiában (mínusz 20,3 százalék) és Romániában (mínusz 18,8 százalék). A takarmányok 25 tagállamban voltak olcsóbbak, mint 2023 negyedik negyedévében; a legnagyobb árcsökkenést Lettországban (mínusz 12,9 százalék), Cipruson (mínusz 12,6 százalék) és Szlovákiában (mínusz 12,4 százalék) regisztrálták.

Néhány friss magyar adat

Az Agrárközgazdasági Kutatóintézet Piaci Árinformációs Rendszerének (AKI PÁIR) adatai szerint
az étkezési búzával átlagosan 90,2 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek február utolsó hetében; ez az árszint az egy évvel korábbit 39 százalékkal haladta meg; a takarmánybúza 87,8 ezer forint/tonna (+48 százalék) termelői áron forgott ugyanekkor;
a takarmánykukorica 80,6 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát február második hetében, ami az egy évvel korábbit 38 százalékkal múlta felül;
a ketreces tartásból származó étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi ára 64,53 forint/darab volt 2025 első nyolc hetében, ami 20,8 százalékkal múlta felül a 2024. év azonos időszakának átlagárát;
a nyerstej országos termelői átlagára 206,96 forint/kilogramm volt 2025 januárjában, ez 26 százalékkal haladta meg a 2024. januári átlagárat;
a vágócsirke élősúlyos termelői ára 4,2 százalékkal 428,6 forint/kilogrammra emelkedett 2025 első hat hetében az előző év azonos időszakához képest.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 07., 16:05
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS