Újrahasznosíthatóak a kimerült bányák – Így termelhető és tárolható bennünk megújuló energia

Újrahasznosíthatóak a kimerült bányák – Így termelhető és tárolható bennünk megújuló energia
Gábor János  |  2025. 02. 25., 15:40

Ahelyett, hogy az idők végezetéig üresen tátonganának és veszélyforrást vagy szennyezést okoznának, az elhagyott bányák tiszta energiatároló és -termelő üzemekké is alakíthatók. Itt a megoldás.

Ausztráliában egy elhagyatott bányából alakítanak ki energiatároló központot, amely több tízezer otthont lát majd el árammal. A Silver City Energy Storage Centre névre keresztelt projekt célja az, hogy megelőzzék az áramkimaradásokat, amelyek az ország Új-Dél-Wales-i villamosenergia-hálózatát sújtják. A megbízhatóság növelése, talán mondani sem kell, nem csak a szigetországban lenne kritikusan fontos – pláne tiszta energiával.

A 638 millió ausztrál dolláros (kb. 155 milliárd forintos) létesítmény kivitelezője a Hydrostor. A kanadai vállalat szerint igazán úttörő kezdeményezésről van szó, hiszen a föld alatti sűrített levegős energiatárolás (CAES) technológiáját alkalmazzák.

A megújuló energiával kapcsolatos projekt során egy Broken Hill közelében fekvő bányát alakítanak át, és az üzem csúcsidőszakokban akár 80 ezer otthon számára fog tartalék áramellátást biztosítani, amire nagy szükség is van, hiszen a térséget legutóbb októberben sújtotta kritikus áramszünet.

A sűrített levegős energiatároló rendszer működése

A CAES összetett folyamat révén rögzíti és szabadítja fel az energiát. Amikor többletáram áll rendelkezésre, egy kompresszor sűríti a levegőt, közben pedig hőt termel. Ezt a hőt egy hőkezelő rendszer eltárolja későbbi felhasználásra. A sűrített levegőt egy vízzel töltött, kifejezetten erre a célra kialakított üregbe juttatják, ahol a levegő kiszorítja a vizet, amely egy függőleges aknán keresztül felszíni tározóba kerül, biztosítva a rendszer egyensúlyát.

Amikor nő az áramigény, a tárolt levegőt felszabadítják, majd az előzőleg eltárolt hővel felmelegítik. A felmelegedett levegő kitágul, és turbinákat hajt meg, amelyek áramot termelnek, majd a rendszer visszatáplálja azt a hálózatba, így a létesítmény egyszerre szolgál energiatárolóként és áramtermelőként.

Ez a nagyszabású, hosszú távú – és a világ számos más pontján is alkalmazható – energiatároló létesítmény hozzájárul az Új-Dél-Wales-i villamosenergia-hálózat stabilitásához, miközben támogatja Ausztrália átállását a megújuló energiaforrásokra.

Gazdasági és munkaerőpiaci hatások

A projekt várhatóan többszáz munkahelyet teremt az építési szakaszban, ami a helyi közszolgálati televízió riportja alapján szó szerint felvillanyozta Broken Hill polgármesterét. Tom Kennedy egy olyan kisvárost vezet, amelynek lélekszáma a bányászat 1960-as években zajló virágzása, majd lassú elhalása óta folyamatosan zsugorodik. Néhány évtizede még 35 ezren éltek itt, de a 2021-es népszámlálás szerint már csak 17 588-an vannak. Kennedy azt reméli, hogy a megújuló energia projekt megfordítja ezt a tendenciát és a térség gazdasága ismét felvirágzik.

Talán túlzottan optimista, de egy ekkora településen valóban optimizmusra ad okot az, hogy a Silver City Energy Storage Centre építése 3–4 évig 250–400 embernek ad majd munkát – viszont magának az energiatároló és -termelő üzemnek a működtetéséhez már 26 ember is elég lesz. Szóval a helyi gazdaságnál biztosan jelentősebb hatással lesz a fenntartható energiaszektorra, főleg, mint követendő példa.

Címlapkép: Hydrostor

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 09. 07., 11:25
Megérkeztek az első webes nyugtaadat-szolgáltatások a NAV-hoz. A szeptember 1-jén indult új rendszerben a papírnyugtás vállalkozások a Pénztárgép Portál egyszerű webes felületén küldhetik be a nyugtaadatokat. A rendszerben az első három napban már 20 ezer vállalkozás 424 ezer nyugta adatát rögzítette 1,5 milliárd forint értékben – tájékoztatott a NAV.
2026. 09. 07., 14:25
Budapest hagyományosan legkeresettebb kerületeiben esett vissza a legnagyobb mértékben a vevői érdeklődés az elmúlt egy évben. A legfrissebb kerületi adatok szerint a XIV. kerület iránti érdeklődés 20 százalékról 15 százalékra esett, a XIII. kerületé 25-ről 21-re, a VI. kerületé 19-ről 15 százalékra. Hasonló mértékben csökkent az érdeklődés a IX., a XI. és a VII. kerület iránt is.
2026. 09. 07., 18:25
Az ismeretek megszerzésének, rendszerezésének fontos része a kutatómunka, különösen a tudományos területeken. A kutatómunkára gyakran jön létre kutatási szerződés. E szerződéstípus legfontosabb jellemzőit dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS