Ez az innováció új kapukat nyithat a kereskedelmi méretű, költséghatékony hidrogéntermelés előtt, ami ráadásul szerves hulladék felhasználásával történik, ezzel megoldást kínál az egyre növekvő tisztaenergia-igényekre és a hulladékgazdálkodás kihívásaira.
A Koreai Energiakutató Intézet (KIER) tudósai áttörést értek el a tiszta hidrogénenergia előállításában. A csapat egy új „Zero-Gap” technológiát fejlesztett és tanúsított, ún. bioelektrokémiai cellákhoz (BEC). Ez a technológia mikroorganizmusok segítségével alakítja át a szerves hulladékot értékes hidrogéngázzá. A folyamat során a mikroorganizmusok lebontják a hulladék szerves anyagait, ezután elektronok és hidrogénionok szabadulnak fel, amelyek végül hidrogént alkotva egyesülnek.
„Ez a technológiai fejlesztés nemcsak a szerves hulladék feldolgozásának környezeti és gazdasági kihívásaira ad választ, hanem jelentős előrelépést jelent a tiszta hidrogénenergia hatékony előállításában” – hangsúlyozta Dr. Jwa Eunjin, a kutatás vezetője.
A hagyományos hidrogéntermelési módszerekkel szemben, amelyek gyakran fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodnak és jelentős szén-dioxid-kibocsátással járnak, a BEC fenntarthatóbb és gazdaságosabb megoldást kínál, ráadásul alacsony hőmérsékleten működik, így kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, összhangban a globális dekarbonizációs célokkal.
A nagyobb méretű rendszerek létrehozása eddig jelentős belső ellenállásba ütköztek, ami csökkentette a hatékonyságot. Ez a probléma akadályozta a BEC-technológia ipari szintű elterjedését. A kutatók „Zero-Gap” technológiája ugyanakkor megoldást kínál: a cellák elektródái és elválasztói közötti távolság minimalizálásával javul az elektronok áramlása, és optimalizálódik a reakció hatékonysága.
„Ez a fejlesztés áthidalja a hagyományos eljárások teljesítményveszteségeit, lehetővé téve a nagyméretű, költséghatékony hidrogéntermelést” – írja a kutatóintézet sajtóközleménye.
Az új technológia különlegessége, hogy a nagyobb rendszerekben is egyenletes teljesítményt biztosít. A hagyományos zero-gap struktúrák méretnövekedéskor gyakran nyomásegyensúlyi problémákba ütköznek, amelyek csökkentik a hatékonyságot. A KIER megoldása viszont ezt a hibát kiküszöböli, így a rendszer mérettől függetlenül hatékony marad.
A Koreai Tesztelő Laboratórium (KTL) által végzett szigorú vizsgálatok megerősítették az új technológia hatékonyságát. Az eredmények szerint a Zero-Gapot alkalmazó cellák 1,2-szer nagyobb hidrogéntermelékenységet és 1,8-szor magasabb elektrontermelést értek el a hagyományos BEC-eljárásokhoz képest. A pilot kísérletek is hasonló teljesítményt mutattak, ami kulcsfontosságú lépés a nagyüzemi alkalmazás felé. A fejlesztés különösen azoknak az országoknak kínálhat megoldást, amelyek fenntartható hulladékgazdálkodási és tisztaenergia-célokat tűztek ki. Már pedig ezek ma már nem környezetvédő hóbortnak, hanem elvárható alapkövetelménynek számítanak.
„Az általunk fejlesztett nagy teljesítményű bioelektrokémiai cellák kereskedelmi forgalmazása jelentős mértékben hozzájárulhat a karbonsemlegesség eléréséhez és a hidrogénalapú társadalom megteremtéséhez” – foglalta össze a lényeget Eunjin.
Címlapkép: KIER
A dán hátterű Xellia Pharmaceuticals 70,85 millió euró értékű beruházást valósít meg Szigetszentmiklóson, a fejlesztés egy modern, automatizált gyógyszergyártó üzem létrehozását célozza és 91 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.
