Ez az innováció új kapukat nyithat a kereskedelmi méretű, költséghatékony hidrogéntermelés előtt, ami ráadásul szerves hulladék felhasználásával történik, ezzel megoldást kínál az egyre növekvő tisztaenergia-igényekre és a hulladékgazdálkodás kihívásaira.
A Koreai Energiakutató Intézet (KIER) tudósai áttörést értek el a tiszta hidrogénenergia előállításában. A csapat egy új „Zero-Gap” technológiát fejlesztett és tanúsított, ún. bioelektrokémiai cellákhoz (BEC). Ez a technológia mikroorganizmusok segítségével alakítja át a szerves hulladékot értékes hidrogéngázzá. A folyamat során a mikroorganizmusok lebontják a hulladék szerves anyagait, ezután elektronok és hidrogénionok szabadulnak fel, amelyek végül hidrogént alkotva egyesülnek.
„Ez a technológiai fejlesztés nemcsak a szerves hulladék feldolgozásának környezeti és gazdasági kihívásaira ad választ, hanem jelentős előrelépést jelent a tiszta hidrogénenergia hatékony előállításában” – hangsúlyozta Dr. Jwa Eunjin, a kutatás vezetője.
A hagyományos hidrogéntermelési módszerekkel szemben, amelyek gyakran fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodnak és jelentős szén-dioxid-kibocsátással járnak, a BEC fenntarthatóbb és gazdaságosabb megoldást kínál, ráadásul alacsony hőmérsékleten működik, így kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, összhangban a globális dekarbonizációs célokkal.
A nagyobb méretű rendszerek létrehozása eddig jelentős belső ellenállásba ütköztek, ami csökkentette a hatékonyságot. Ez a probléma akadályozta a BEC-technológia ipari szintű elterjedését. A kutatók „Zero-Gap” technológiája ugyanakkor megoldást kínál: a cellák elektródái és elválasztói közötti távolság minimalizálásával javul az elektronok áramlása, és optimalizálódik a reakció hatékonysága.
„Ez a fejlesztés áthidalja a hagyományos eljárások teljesítményveszteségeit, lehetővé téve a nagyméretű, költséghatékony hidrogéntermelést” – írja a kutatóintézet sajtóközleménye.
Az új technológia különlegessége, hogy a nagyobb rendszerekben is egyenletes teljesítményt biztosít. A hagyományos zero-gap struktúrák méretnövekedéskor gyakran nyomásegyensúlyi problémákba ütköznek, amelyek csökkentik a hatékonyságot. A KIER megoldása viszont ezt a hibát kiküszöböli, így a rendszer mérettől függetlenül hatékony marad.
A Koreai Tesztelő Laboratórium (KTL) által végzett szigorú vizsgálatok megerősítették az új technológia hatékonyságát. Az eredmények szerint a Zero-Gapot alkalmazó cellák 1,2-szer nagyobb hidrogéntermelékenységet és 1,8-szor magasabb elektrontermelést értek el a hagyományos BEC-eljárásokhoz képest. A pilot kísérletek is hasonló teljesítményt mutattak, ami kulcsfontosságú lépés a nagyüzemi alkalmazás felé. A fejlesztés különösen azoknak az országoknak kínálhat megoldást, amelyek fenntartható hulladékgazdálkodási és tisztaenergia-célokat tűztek ki. Már pedig ezek ma már nem környezetvédő hóbortnak, hanem elvárható alapkövetelménynek számítanak.
„Az általunk fejlesztett nagy teljesítményű bioelektrokémiai cellák kereskedelmi forgalmazása jelentős mértékben hozzájárulhat a karbonsemlegesség eléréséhez és a hidrogénalapú társadalom megteremtéséhez” – foglalta össze a lényeget Eunjin.
Címlapkép: KIER
A SALT Budapest alapvető filozófiája a hagyományos magyar konyha újragondolása. Tóth Szilárd séf és csapata olyan régi recepteket és technikákat elevenít fel, amelyek évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt jellemezték a magyar vidéki konyhát.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.
