Globális fordulat zajlott le a működőtőke áramlásban, már nem nyugati, hanem keleti eredetű a legtöbb új technológia és befektetés, és ebből a folyamatból kimaradni történelmi vétek volna – jelentette ki Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója a Kossuth Rádióban.
Húsz évvel ezelőtt még a nyugat-keleti irány volt a meghatározó a globális tőkeáramlásban, de mára ez a trend megfordult, Magyarországnak pedig kiemelten fontos a fogadókészség megőrzése minden irányból – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztosa a közszolgálati csatorna Felfedező a gazdaságról című műsorának február 14-i adásában.
A tőkeáramlásban megfigyelhető trendfordulóval párhuzamosan nagyon súlyos versenyképességi problémák alakultak ki az Európai Unióban, ami a beérkező működőtőke mennyiségének drasztikus visszaesésében is megmutatkozik. Ugyanakkor a kelet-közép-európai térség, és benne Magyarország egyfajta szigetként még ebben a helyzetben is vonzó befektetési célpont tudott maradni– húzta alá Joó István. Rámutatott, hogy tavaly is 10 milliárd eurót meghaladó értékben sikerült megállapodni befektetésekről, és három kontinens 19 országából érkeznek az új projektek, ami „jól illusztrálja a gazdasági semlegességet”.
A járműgyártás és az elektronika területére hagyományosan nagyon sok működőtőke érkezik, és „sok kritikát kapunk, hogy miért csak ezekből az ágazatokból”. Azonban „a helyzet sokkal színesebb, diverzebb, hiszen 18 ágazatból érkeztek befektetések, említhetjük az élelmiszeripart, a vegyipart, az információs és kommunikációs technológiákat, a gyógyszeripart, az orvosi eszközgyártást”. „Az ágazatok szempontjából egy rendkívül színes képről beszélhetünk, és a következő időszakban is arra fogunk törekedni, hogy minél inkább szerteágazó legyen a befektetési kép” – jelentette ki a HIPA vezérigazgatója.
A magyar-amerikai kapcsolatokról elmondta, hogy az utóbbi években „folyamatosan torz Magyarország-képet festettek Washingtonban”, ami alkalmas volt a befektetők elbizonytalanítására. Ugyanakkor „ha megkérdezzük az itt működő amerikai vállalatokat, azt tapasztaljuk, hogy ezek a vállalatok nemhogy zsugorodnának, hanem bővülni szeretnének Magyarországon, és jónak találják az üzleti környezetünket”. Kiemelte: „remélem, hogy az új adminisztráció egy teljesen más irányt fog fölvenni”, és „jó lenne, ha szimbolikus, nagy stratégiai befektetések valósulhatnának meg”, méghozzá „fontos ágazatokban”.
A keleti tőke szerepéről a többi között elmondta: a HIPA fontos célkitűzése, hogy a kínai és dél-koreai cégek a termelés után kutatás-fejlesztési tevékenységet is hozzanak Magyarországra, szoros együttműködésben az egyetemi szférával.
Fontos cél a magyar beszállítói bázis további erősítése is. A HIPA tavalyi, tavalyelőtti és az idei éve is arról fog szólni, hogy az itt lévő nagybefektetőkhöz hogyan tudjuk a magyar tulajdonú vállalatokat is becsatornázni – fogalmazott Joó István. Hozzátette, hogy az üzleti szolgáltató központok (BSC) szektorának bővítése is a fókuszban marad. Ez egy „csendesen növekvő ágazat”, amely nagyságrendileg már a hazai össztermék (GDP) 3 százalékáért felelős, a foglalkoztatotti létszámot pedig öt év alatt megduplázta, 110 ezerre emelte, aminek jelentőségét jól mutatja, hogy az autóiparban közvetlenül foglalkoztatottak száma hasonló nagyságrendű, 150 ezer fő. A létszám azért is fontos, mert a szektor elsősorban a fiatal, nyelveket beszélő, frissen végzett diplomásoknak kínál karrierutat és jó fizetést.
A kedvező tendenciák közé tartozik az is, hogy a BSC-k „egyre komplexebb, érettebb tevékenységeket látnak el itt Magyarországon”. „Ez egy pozitív irány, és úgy látjuk, hogy Közép-Európában kezdünk nagyon komolyan a top kategóriába betörni” – mondta Joó István.
A HIPA 2014. január 1. és 2024. december 31. között 2.200 pozitív beruházási döntésben működött közre, amivel 59,2 milliárd eurónyi beruházáshoz és országszerte csaknem 170 ezer új munkahely megteremtéséhez járult hozzá. A 2024-es évet kiemelkedő eredménnyel zárta az Ügynökség, tevékenysége révén sorban a második éve törte át a tízmilliárd eurós álomhatárt a működőtőke-beáramlás Magyarországon, miközben történelmi csúcsot ért el a támogatott magyar tulajdonosi hátterű cégek száma. A HIPA támogatásával egy év alatt 77 projekt elindításáról döntöttek a Magyarországnak bizalmat szavazó befektetők, ami csaknem 10,3 milliárd euró friss tőkét és 18.500 új munkahelyet jelent a hazai gazdaságnak.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.