A belföldi összesítő jelentés és az áfabevallás sorainak változása 2025-től

2025. 02. 13., 11:20

A 2024 végén elfogadott őszi adócsomag jelentős változásokat hoz a 2025-ös évre; ezek egyike az áfabevallás belföldi összesítő jelentésére vonatkozik (M lap), és változtak az áfabevallás A lapjainak kitöltésére vonatkozó szabályok is – hívja fel a figyelmet a PwC Magyarország.

A 2025. január 1-jétől hatályba lépett rendelkezések szerint a belföldi összesítő jelentéseken az adóalanyok kötelesek mind az adóalap, mind az adó összegét forintra pontosan megadni. Az új szabályozás az eddigi ezres alapú kerekítést váltotta fel. Továbbá a belföldi összesítő jelentés mellett az áfabevallás A07 és A08-as lapjain az adóalapot szintén forintban kell feltüntetni amellett, hogy a mennyiséget az eddig megszokott kg helyett kg/m3-ben kell megadni. A januári áfabevallás lesz az első, amelyben ezt változást már alkalmazni szükséges, ennek beadási határideje 2025. február 20.

Azon gazdasági társaságoknak, amelyek automatizált eszközöket alkalmaznak az M lapok kitöltésére, célszerű felvenniük a kapcsolatot fejlesztőikkel az átállás gördülékeny lefolytatása érdekében. Akik eddig viszont nem rendelkeztek automatizált megoldással az M lap kitöltésére, érdemes annak beszerzéséről gondoskodni a manuális hibák kiszűrése céljából.

Az új szabályozás egyik célja az adóhatóság részére az ellenőrzések megkönnyítése, hiszen a forint alapú jelentés bevezetése az M lapokon egyszerűsíti az összehasonlítást a NAV Online Számla rendszer és az áfabevallások adatai között. Ezentúl további cél egy pontosabb adatszolgáltatási gyakorlat bevezetése, mely az eÁFA rendszerre való felkészülést segíti elő.

A változás eredményeképpen javasolt lehet ezen összehasonlításokat a társaságoknál házon belül, akár az áfabevallás-készítés folyamataként bevezetni.

Változtatások a 2565-ös áfabevallásban

Az egyik fontos változtatás az A lap 31. sorát érinti, ahol a korábbi évekhez hasonlóan most is az Áfa tv. 153/C. §-a szerinti fizetendő adót növelő tranzakciók nettó és áfa összegét kell feltüntetni, azonban a 2025. januári időszaktól kezdődően az áfa bevallás főlapján egy részletező cella is helyet kapott, amelyben kifejezetten a számlakorrekcióval érintett adó összegét szükséges megadni a 31. sorban jelentett áfa összegéből. Egy hasonló részletező cellát kaptak a 64-66. és 68. sorok is, melyekben a fordított adózás alá eső ügyletek után levont adó összegét kell jelenteni az adott sorokban feltüntetett áfa összegéből.

Az áfabevallás kiegészítésre került a 102. és 103. sorokkal, melyekben az Áfa tv. 142. § (1) bekezdésének k) pontja szerinti fordított adózás keretében lebonyolított gáz beszerzése után felszámított adó és annak alapja, illetve értékesítése esetén az adó alapja tüntetendő fel.

A nyomtatványon már a bevallást benyújtó meghatalmazott/képviselő személy nevét és adóazonosító számát – és ha a cég rendelkezik vámazonosító számmal, akkor az adószám mellett már azt is – fel kell tüntetni.

PwC Magyarország

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-21 19:10:00
Az Agroinform.hu legfrissebb felmérése szerint a legtöbben továbbra is elsősorban rekreációs tevékenységként tekintenek a kiskert gondozására, azonban a zöldség- és gyümölcsárak újbóli emelkedése miatt a hobbikertészek 70 százaléka számára anyagilag is fontos szerepe van a saját célra történő termelésnek.
2025-03-21 17:10:00
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami 6 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál. A munkavállalók kétharmada azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 62 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder március elején végzett munkaerőpiaci kutatásából.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS