A belföldi összesítő jelentés és az áfabevallás sorainak változása 2025-től

2025. 02. 13., 11:20

A 2024 végén elfogadott őszi adócsomag jelentős változásokat hoz a 2025-ös évre; ezek egyike az áfabevallás belföldi összesítő jelentésére vonatkozik (M lap), és változtak az áfabevallás A lapjainak kitöltésére vonatkozó szabályok is – hívja fel a figyelmet a PwC Magyarország.

A 2025. január 1-jétől hatályba lépett rendelkezések szerint a belföldi összesítő jelentéseken az adóalanyok kötelesek mind az adóalap, mind az adó összegét forintra pontosan megadni. Az új szabályozás az eddigi ezres alapú kerekítést váltotta fel. Továbbá a belföldi összesítő jelentés mellett az áfabevallás A07 és A08-as lapjain az adóalapot szintén forintban kell feltüntetni amellett, hogy a mennyiséget az eddig megszokott kg helyett kg/m3-ben kell megadni. A januári áfabevallás lesz az első, amelyben ezt változást már alkalmazni szükséges, ennek beadási határideje 2025. február 20.

Azon gazdasági társaságoknak, amelyek automatizált eszközöket alkalmaznak az M lapok kitöltésére, célszerű felvenniük a kapcsolatot fejlesztőikkel az átállás gördülékeny lefolytatása érdekében. Akik eddig viszont nem rendelkeztek automatizált megoldással az M lap kitöltésére, érdemes annak beszerzéséről gondoskodni a manuális hibák kiszűrése céljából.

Az új szabályozás egyik célja az adóhatóság részére az ellenőrzések megkönnyítése, hiszen a forint alapú jelentés bevezetése az M lapokon egyszerűsíti az összehasonlítást a NAV Online Számla rendszer és az áfabevallások adatai között. Ezentúl további cél egy pontosabb adatszolgáltatási gyakorlat bevezetése, mely az eÁFA rendszerre való felkészülést segíti elő.

A változás eredményeképpen javasolt lehet ezen összehasonlításokat a társaságoknál házon belül, akár az áfabevallás-készítés folyamataként bevezetni.

Változtatások a 2565-ös áfabevallásban

Az egyik fontos változtatás az A lap 31. sorát érinti, ahol a korábbi évekhez hasonlóan most is az Áfa tv. 153/C. §-a szerinti fizetendő adót növelő tranzakciók nettó és áfa összegét kell feltüntetni, azonban a 2025. januári időszaktól kezdődően az áfa bevallás főlapján egy részletező cella is helyet kapott, amelyben kifejezetten a számlakorrekcióval érintett adó összegét szükséges megadni a 31. sorban jelentett áfa összegéből. Egy hasonló részletező cellát kaptak a 64-66. és 68. sorok is, melyekben a fordított adózás alá eső ügyletek után levont adó összegét kell jelenteni az adott sorokban feltüntetett áfa összegéből.

Az áfabevallás kiegészítésre került a 102. és 103. sorokkal, melyekben az Áfa tv. 142. § (1) bekezdésének k) pontja szerinti fordított adózás keretében lebonyolított gáz beszerzése után felszámított adó és annak alapja, illetve értékesítése esetén az adó alapja tüntetendő fel.

A nyomtatványon már a bevallást benyújtó meghatalmazott/képviselő személy nevét és adóazonosító számát – és ha a cég rendelkezik vámazonosító számmal, akkor az adószám mellett már azt is – fel kell tüntetni.

PwC Magyarország

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS