Egymillió forint fölé emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Budapesten

2025. 02. 13., 09:10

2024-hez képest országszerte 2,4 százalékot drágultak a panellakások, míg a fővárosban a 20 százalékot is elérte az áremelkedés – derül ki a zenga.hu ingatlankereső portál adataiból. Budapesten egy átlagos 50 négyzetméteres lakótelepi lakásért 51,3 millió forintot kérnek el.

A lakótelepi lakások országos átlagos négyzetméterára jelenleg 805 628 forint, ami 2,4 százalékos drágulást jelent a tavalyi év hasonló időszakához képest. Összehasonlításképpen: a téglalakásokat 2025 első hónapjaiban 1,2 millió forintos négyzetméteráron hirdették, azaz a panelok 33 százalékkal olcsóbbak az országos átlagot tekintve.

40–50 milliós panelt keresnek legtöbben

Hasonló arányokról beszélhetünk a fővárosi panellakások esetében is, ám ott az átlagos négyzetméterár átlépte az 1 millió forintot. Mindössze néhány olyan lakótelep maradt, ahol ennél olcsóbban kínálják a lakásokat. „Az árelőny miatt még mindig nagyon sokan keresnek kifejezetten panellakásokat. A legtöbben 50 négyzetméter körüli ingatlant keresnek 40–50 millió forintos összegig. Az adataink szerint egy ekkora, élhető minőségű panellakást Budapesten átlagosan 51,3 millió forintért hirdetnek meg” – mondta Lipták Zsuzsa, a zenga.hu ügyvezetője.

A zenga.hu adatbázisa szerint jelenleg a legolcsóbban a 17. kerületben vásárolható panellakás. Itt átlagosan 878 ezer forintos négyzetméteráron hirdetnek az eladók, és egymillió forintos alatti négyzetméterárral lehet számolni a 9., 19., 20. és 21. kerületekben is. A népszerű és nagy lakótelepeken ugyanakkor igencsak elszálltak az árak. A legdrágább a 11. kerületben található Gazdagrét 1,2 milliós négyzetméterárral, de a káposztásmegyeri lakótelepet is magába foglaló 4. kerületi paneleket is valamivel több mint 1 millió forintos négyzetméteráron hirdetik meg.

Nagy a szórás vidéken

A legjelentősebb panelkínálattal rendelkező vármegyeszékhelyek nagy különbséget mutatnak árak tekintetében. Debrecen és Szeged szinte megközelíti az olcsóbb fővárosi lakótelepi árszintet. Míg a hajdú-bihari vármegyeszékhelyen átlagosan 896 ezer forintos négyzetméterára van a panellakásoknak, addig Szegeden valamivel kevesebb: 845 ezer forintos.

Ezeknél jóval olcsóbbak a panelárak például Miskolcon, ahol az átlagos négyzetméterár 482 ezer forint, Nagykanizsán (548 ezer) és Pécsen is, ahol 702 ezer forintos négyzetméterárral lehet számolni.

„A dráguló panellakások ellenére a kereslet egyáltalán nem csökken, vidéken sem, hiszen a fiataloknak és azon családoknak, amelyeknek számít a szobaszám, a panel lényegesen olcsóbb alternatíva, mint a társasházi tégla, vagy a családi házak. Főleg, mert a lakótelepek jó infrastruktúrával rendelkeznek, beleértve a közlekedést, az oktatást vagy az üzletek számát is” – mondta Lipták Zsuzsa.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-21 17:10:00
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami 6 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál. A munkavállalók kétharmada azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 62 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder március elején végzett munkaerőpiaci kutatásából.
2025-03-21 14:15:00
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS