Egymillió forint fölé emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Budapesten

2025. 02. 13., 09:10

2024-hez képest országszerte 2,4 százalékot drágultak a panellakások, míg a fővárosban a 20 százalékot is elérte az áremelkedés – derül ki a zenga.hu ingatlankereső portál adataiból. Budapesten egy átlagos 50 négyzetméteres lakótelepi lakásért 51,3 millió forintot kérnek el.

A lakótelepi lakások országos átlagos négyzetméterára jelenleg 805 628 forint, ami 2,4 százalékos drágulást jelent a tavalyi év hasonló időszakához képest. Összehasonlításképpen: a téglalakásokat 2025 első hónapjaiban 1,2 millió forintos négyzetméteráron hirdették, azaz a panelok 33 százalékkal olcsóbbak az országos átlagot tekintve.

40–50 milliós panelt keresnek legtöbben

Hasonló arányokról beszélhetünk a fővárosi panellakások esetében is, ám ott az átlagos négyzetméterár átlépte az 1 millió forintot. Mindössze néhány olyan lakótelep maradt, ahol ennél olcsóbban kínálják a lakásokat. „Az árelőny miatt még mindig nagyon sokan keresnek kifejezetten panellakásokat. A legtöbben 50 négyzetméter körüli ingatlant keresnek 40–50 millió forintos összegig. Az adataink szerint egy ekkora, élhető minőségű panellakást Budapesten átlagosan 51,3 millió forintért hirdetnek meg” – mondta Lipták Zsuzsa, a zenga.hu ügyvezetője.

A zenga.hu adatbázisa szerint jelenleg a legolcsóbban a 17. kerületben vásárolható panellakás. Itt átlagosan 878 ezer forintos négyzetméteráron hirdetnek az eladók, és egymillió forintos alatti négyzetméterárral lehet számolni a 9., 19., 20. és 21. kerületekben is. A népszerű és nagy lakótelepeken ugyanakkor igencsak elszálltak az árak. A legdrágább a 11. kerületben található Gazdagrét 1,2 milliós négyzetméterárral, de a káposztásmegyeri lakótelepet is magába foglaló 4. kerületi paneleket is valamivel több mint 1 millió forintos négyzetméteráron hirdetik meg.

Nagy a szórás vidéken

A legjelentősebb panelkínálattal rendelkező vármegyeszékhelyek nagy különbséget mutatnak árak tekintetében. Debrecen és Szeged szinte megközelíti az olcsóbb fővárosi lakótelepi árszintet. Míg a hajdú-bihari vármegyeszékhelyen átlagosan 896 ezer forintos négyzetméterára van a panellakásoknak, addig Szegeden valamivel kevesebb: 845 ezer forintos.

Ezeknél jóval olcsóbbak a panelárak például Miskolcon, ahol az átlagos négyzetméterár 482 ezer forint, Nagykanizsán (548 ezer) és Pécsen is, ahol 702 ezer forintos négyzetméterárral lehet számolni.

„A dráguló panellakások ellenére a kereslet egyáltalán nem csökken, vidéken sem, hiszen a fiataloknak és azon családoknak, amelyeknek számít a szobaszám, a panel lényegesen olcsóbb alternatíva, mint a társasházi tégla, vagy a családi házak. Főleg, mert a lakótelepek jó infrastruktúrával rendelkeznek, beleértve a közlekedést, az oktatást vagy az üzletek számát is” – mondta Lipták Zsuzsa.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 16., 16:20
Júliusra a kereslet visszaesésével párhuzamosan befékezett a használt panellakások drágulása, Kelet-Magyarországon pedig még csökkenésnek is indult az átlagáruk. A Duna House szakértője szerint a 3 százalékos hitel újabb lökést adhat ennek a szegmensnek, különös tekintettel az új finanszírozási konstrukció lakásokat érintő feltételei között szereplő 100 millió forintos értékhatárra és a maximum 1,5 millió forintos négyzetméterárra.
2025-07-15 15:20:00
A már működő beruházási hitel mellett július 15-től elérhető a KKV Technológia Plusz Hitelprogram „B” komponense, a 70 milliárd forint keretösszegű kamatmentes forgóeszközhitel. A program a Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint 4000–4500 vállalkozás számára nyújthat segítséget, különösen a fejlesztendő térségekben.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS