Duna House: többéves rekordot döntött a januári kereslet az ingatlanpiacon

2025. 02. 12., 11:10

Lezárult tranzakciókban és vevői keresletben is kitartott az elmúlt év lendülete a hazai ingatlanpiacon. A Duna House által mért vevői keresletindex szerint kiemelkedően aktívak voltak januárban az érdeklődők a lakáspiacon.

A hónapban mért 98 pont az elmúlt két évnél jóval erősebb évkezdést jelent, ám a 2022-es, élénk januárnál is két ponttal magasabb értéket mutat. A Duna House becslése alapján 9267 tranzakciót hozott az év első hónapja, ami a decemberi eredményekhez mérten ugyan 9 százalékos mérséklődést jelent, azonban 2024 januárjához hasonlítva így is közel 11 százalékkal jobb teljesítményt takar. Az ingatlanközvetítő előrejelzése szerint tranzakciószámokban és árakban is fokozatosan erősödő időszak következik az ingatlanpiacon, amiben az otthonteremtési célú vásárlások mellett nagy szerepet játszanak majd a befektetési céllal kötött adásvételek is. Ahogy az ingatlanpiacon, úgy a jelzáloghitel-piacon is mozgalmas volt az év kezdete, a cégcsoport nemzetközi pénzügyi márkája, a Credipass magyarországi adatai alapján a jelzáloghitel-piacon idén januárban 120 milliárd forint szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitel realizálódott. Ez a teljesítmény a decemberi MNB adathoz képest 3 százalékos volumennövekedést jelent, a 2024-es év azonos időszakában mért MNB adathoz hasonlítva pedig 46 százalékkal jobb teljesítményt mutat. A szakértők prognózisa szerint a jelzáloghitel-piacon is további erősödésre lehet majd számítani az év során.

A kelet-magyarországi téglaépítésűek kivételével országszerte minden területen, minden ingatlantípus tekintetében kisebb-nagyobb mértékű drágulást mutatnak a Duna House értékesítési adatai az előző év azonos időszakában mért adatokhoz képest. Keleten a panellakások áltagos négyzetméterára 606 ezer forintra emelkedett, míg nyugaton enyhébb, de így is kétszámjegyű drágulást mutatnak a tranzakciók mind a panelek, mind a téglaépítésűek tekintetében. A keleti téglalakások és házak a januári értékesítési adatok alapján 7 százalékos enyhülés után, 356 ezer forintos, átlagos négyzetméterárat mutatnak. Irányárváltoztatásra a hirdetési folyamat során 2–2 százalékos arányban hajlottak a tulajdonosok, míg a vevői alku 3–4 százalék volt a vidéki paneleknél. A téglaépítésűek irányárát 3–4 százalékos arányban csökkentették az eladók, az alkunak is nagyobb, 6–7 százalékos teret hagytak.

A fővárosban ezúttal is a panellakások árszintjében jelentkezett nagyobb drágulás: Budán meghaladta az 1 millió forintot, míg a pesti kerületekben 900 ezer forint fölé emelkedett a házgyári lakásokért fizetett összeg négyzetméterenként. A budai paneltulajdonosok a hirdetési folyamat során az irányáron mindössze 2 százalékot változtattak, és az alkunak is csekély, 1 százalékos teret hagytak. A pesti oldalon az eladók csökkentés helyett inkább az irányár emelése mellett döntöttek, míg az alkunak is mindössze 1 százalékban engedtek. A január hónapban tulajdonost cserélt budai téglalakások átlagosan 1,2 millió forint feletti négyzetméteráron keltek el, a pesti belvárosban 1,3 millió forint feletti, míg Pest egyéb területein 819 ezer forint/m2 volt az átlag. A hirdetési áron 14 százalékos mértékben enyhítettek az eladók, míg a vevői alku terén 1–3 százalék volt a mozgástér.

Lecsúsztak a dobogóról a budai kerületek, 2025 januárjában is megőrizte vezető pozícióját a XIII. kerület a Duna House fővárosi kerületek közötti népszerűséget vizsgáló felmérése szerint. Visszatért a második helyre a befektetők körében korábban kifejezetten kedvelt Terézváros, a harmadik helyet megtartotta Zugló.

Nem csak a fővárosi kerületek iránti érdeklődés változott, de formálódnak az ingatlanok minőségével kapcsolatos vevői igények is: két területen Pest vármegyében és Budapesten is előtérbe kerültek a nagyon jó állapotú ingatlanok.

2025. januárban a fővárosban 32 százalék volt a befektetési céllal vásárlók aránya, a vevők 25 százaléka első lakására szerződött. Vidéken a legtöbb adásvétel első lakás vásárlása céljából zárult, míg a vásárlók 26 százaléka nagyobb ingatlanba költözött, a befektetői arány 24 százalék volt. A legerősebb eladói motiváció Budapesten 34 százalékkal a korábbi befektetés értékesítése, míg vidéken továbbra is az örökölt ingatlanok eladása vezette a sort.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-21 17:10:00
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami 6 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál. A munkavállalók kétharmada azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 62 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder március elején végzett munkaerőpiaci kutatásából.
2025-03-21 14:15:00
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS