Duna House: többéves rekordot döntött a januári kereslet az ingatlanpiacon

2025. 02. 12., 11:10

Lezárult tranzakciókban és vevői keresletben is kitartott az elmúlt év lendülete a hazai ingatlanpiacon. A Duna House által mért vevői keresletindex szerint kiemelkedően aktívak voltak januárban az érdeklődők a lakáspiacon.

A hónapban mért 98 pont az elmúlt két évnél jóval erősebb évkezdést jelent, ám a 2022-es, élénk januárnál is két ponttal magasabb értéket mutat. A Duna House becslése alapján 9267 tranzakciót hozott az év első hónapja, ami a decemberi eredményekhez mérten ugyan 9 százalékos mérséklődést jelent, azonban 2024 januárjához hasonlítva így is közel 11 százalékkal jobb teljesítményt takar. Az ingatlanközvetítő előrejelzése szerint tranzakciószámokban és árakban is fokozatosan erősödő időszak következik az ingatlanpiacon, amiben az otthonteremtési célú vásárlások mellett nagy szerepet játszanak majd a befektetési céllal kötött adásvételek is. Ahogy az ingatlanpiacon, úgy a jelzáloghitel-piacon is mozgalmas volt az év kezdete, a cégcsoport nemzetközi pénzügyi márkája, a Credipass magyarországi adatai alapján a jelzáloghitel-piacon idén januárban 120 milliárd forint szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitel realizálódott. Ez a teljesítmény a decemberi MNB adathoz képest 3 százalékos volumennövekedést jelent, a 2024-es év azonos időszakában mért MNB adathoz hasonlítva pedig 46 százalékkal jobb teljesítményt mutat. A szakértők prognózisa szerint a jelzáloghitel-piacon is további erősödésre lehet majd számítani az év során.

A kelet-magyarországi téglaépítésűek kivételével országszerte minden területen, minden ingatlantípus tekintetében kisebb-nagyobb mértékű drágulást mutatnak a Duna House értékesítési adatai az előző év azonos időszakában mért adatokhoz képest. Keleten a panellakások áltagos négyzetméterára 606 ezer forintra emelkedett, míg nyugaton enyhébb, de így is kétszámjegyű drágulást mutatnak a tranzakciók mind a panelek, mind a téglaépítésűek tekintetében. A keleti téglalakások és házak a januári értékesítési adatok alapján 7 százalékos enyhülés után, 356 ezer forintos, átlagos négyzetméterárat mutatnak. Irányárváltoztatásra a hirdetési folyamat során 2–2 százalékos arányban hajlottak a tulajdonosok, míg a vevői alku 3–4 százalék volt a vidéki paneleknél. A téglaépítésűek irányárát 3–4 százalékos arányban csökkentették az eladók, az alkunak is nagyobb, 6–7 százalékos teret hagytak.

A fővárosban ezúttal is a panellakások árszintjében jelentkezett nagyobb drágulás: Budán meghaladta az 1 millió forintot, míg a pesti kerületekben 900 ezer forint fölé emelkedett a házgyári lakásokért fizetett összeg négyzetméterenként. A budai paneltulajdonosok a hirdetési folyamat során az irányáron mindössze 2 százalékot változtattak, és az alkunak is csekély, 1 százalékos teret hagytak. A pesti oldalon az eladók csökkentés helyett inkább az irányár emelése mellett döntöttek, míg az alkunak is mindössze 1 százalékban engedtek. A január hónapban tulajdonost cserélt budai téglalakások átlagosan 1,2 millió forint feletti négyzetméteráron keltek el, a pesti belvárosban 1,3 millió forint feletti, míg Pest egyéb területein 819 ezer forint/m2 volt az átlag. A hirdetési áron 14 százalékos mértékben enyhítettek az eladók, míg a vevői alku terén 1–3 százalék volt a mozgástér.

Lecsúsztak a dobogóról a budai kerületek, 2025 januárjában is megőrizte vezető pozícióját a XIII. kerület a Duna House fővárosi kerületek közötti népszerűséget vizsgáló felmérése szerint. Visszatért a második helyre a befektetők körében korábban kifejezetten kedvelt Terézváros, a harmadik helyet megtartotta Zugló.

Nem csak a fővárosi kerületek iránti érdeklődés változott, de formálódnak az ingatlanok minőségével kapcsolatos vevői igények is: két területen Pest vármegyében és Budapesten is előtérbe kerültek a nagyon jó állapotú ingatlanok.

2025. januárban a fővárosban 32 százalék volt a befektetési céllal vásárlók aránya, a vevők 25 százaléka első lakására szerződött. Vidéken a legtöbb adásvétel első lakás vásárlása céljából zárult, míg a vásárlók 26 százaléka nagyobb ingatlanba költözött, a befektetői arány 24 százalék volt. A legerősebb eladói motiváció Budapesten 34 százalékkal a korábbi befektetés értékesítése, míg vidéken továbbra is az örökölt ingatlanok eladása vezette a sort.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 12., 18:20
A Széchenyi Terv Plusz keretében megjelent „KKV Technológia Plusz Hitelprogram” című (GINOP Plusz-1.4.3-24) felhívás „B” hitelcélja esetében a beérkezett hitelkérelmek forrásigénye meghaladta a rendelkezésre álló keretet, támogatási kérelmeket január 15-ig lehet benyújtani – tájékoztatott a kormány a hivatalos pályázati portálon.
2026. 01. 12., 12:10
Ha a munkáltató fizetésképtelenné válik, a munkavállalókat is komoly hátrány érheti, hiszen akár jelentős munkabér-követelésük is felhalmozódhat. Hogyan kaphatják meg az elmaradt munkabért, ha a munkáltató nem rendelkezik a tartozások kifizetéséhez szükséges vagyonnal? Mikor jelent segítséget a Bérgarancia Alap? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

  Rovathírek: HIPA

Minden korábbinál több magas hozzáadott értékű beruházás jellemezte a Magyarországra áramló külföldi működőtőke szerkezetét 2025-ben a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség adatai szerint, amelyek azt is megmutatják, hogy a kormányzati beruházásösztönzés szigorú feltételrendszerének egyre több hazai cég is megfelel.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.
Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS