Érdekes vételi ajánlatok röpködnek egyik cégvezetőtől a másik felé, onnan meg vissza. Az összegek köszönőviszonyban sincsenek a szóban forgó vállalatok értékével, de akkor mire megy ki a játék az X és az OpenAI között?
Sajtóértesülések szerint egyre tovább feszülnek az indulatok a Twitter-utód X közösségi platform és a mesterséges intelligencia modelljével nagyot durrantó OpenAI technológiai cég, pontosabban azok első emberei, Elon Musk és Sam Altman között. Akik nem mellesleg egykori üzlettársak, hiszen mindketten ott voltak az OpenAI alapításánál, csak pár évvel később nézeteltéréseik támadtak és Musk otthagyta a projektet, ami így nélküle nőtt nagyra.
Talán éppen ezt nem képes megemészteni, és újonnan szerzett kormányzati befolyása révén igyekszik nyomást gyakorolni az AI-fejlesztő vállalatra. Ennek legutóbbi példája lehet a vételi ajánlat, amire vitriolos választ kapott.
Újabb fejezetéhez érkezett Elon Musk és az OpenAI közötti feszültség: a világ leggazdagabb embere - nem önállóan, hanem egy befektetői konzorciummal közösen - 97,4 milliárd dolláros vételi ajánlatot tett a ChatGPT-t fejlesztő vállalat felvásárlására. A BBC szerint Marc Toberoff, Musk ügyvédje megerősítette, hogy a techcég „minden eszközére” vonatkozó ajánlatot hétfőn valóban eljuttatták az OpenAI igazgatótanácsának.
Elon Musk Tesla-, SpaceX-, továbbá X-tulajdonos és Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója korábban szövetséges volt: 2015-ben közösen alapították a mesterséges intelligenciát fejlesztő vállalatot, ami akkor még non-profit szervezetként tűzte zászlajára az AI-kutatást, hogy az az emberiség javát szolgálja. A kapcsolatuk – hivatalosan meg nem erősített okokból – 2018 táján megromlott, ami Musk távozásához vezetett. Mint ismert, az OpenAI az ezt követő években kezdett el szárnyalni: a GPT-3 nyelvi modell már 2020-ban elérhetővé vált, majd jött a sorsdöntő pillanat, 2023. március 14-e, amikor a gyors világsikert elérő, ma ismert GPT-4 is megjelent.
Elon Musk és partnereinek felvásárlási szándéka finoman szólva sem talált hallgató fülekre Altmannál, aki nem maradt adós a válasszal: az X-en (tehát éppen Musk közösségi média platformján) azt írta: „Köszönjük, de nem. Viszont, ha szeretnéd, mi megvennénk a Twittert 9,74 milliárd dollárért.” Az ajánlat nyilvánvaló fricska, hiszen éppen tizedakkora, mint amennyiért Musk vinné az – ugyancsak jelentősen többet érő – OpenAI-t.
Utóbbi cég ugyebár kulcsszereplője lett az AI-technológia népszerűsítésének, és hatalmas befektetéseket vonz. Altman vezetése alatt át is tért a for-profit modellre, amit Musk élesen bírált, mondván, szembemegy az alapítók küldetésével. Az OpenAI szerint viszont éppen a piaci működés az, ami elengedhetetlen a további fejlesztésekhez.
A Musk vezette konzorcium, amelyben a milliárdos AI-cége, az xAI, valamint a Baron Capital Group és a Valor Management magántőke-társaságok is részt vesznek, komoly tervekkel vágna neki az OpenAI átalakításának. Musk szerint itt az ideje, hogy a vállalat visszatérjen „a nyílt forráskódú, biztonságközpontú kezdeményezéshez, aminek eredetileg is lennie kellett volna”.
A 97,4 milliárd dolláros ajánlat messze elmarad az OpenAI legutóbbi, 2023 októberi finanszírozási körben becsült 157 milliárd dolláros értékétől, de egyes források szerint a cég piaci értéke mára ennél is jóval több, akár több mint 300 milliárd dollár lehet.
Toberoff szerint a konzorcium „kész megfontolni, hogy magasabb ajánlatot is tegyenek”, ami arra utal, hogy Muskék nyitottak a tárgyalásokra. Az ügyvéd szerint a milliárdos egyedülálló helyzete, mint társalapító és meghatározó technológiai szereplő, garancia lehet az OpenAI jövőjére. Altman válasza viszont nem feltétlenül arra utal, hogy az ajánlatot egyáltalán fontolóra venné az OpenAI, szóval az üzengetés jelenleg nem tűnik többnek, csak egy újabb epizódnak Musk és Altman csörtéjében. Pedig ha egy ekkora méretű üzletet nyélbe ütnének, annak világméretű jelentősége lehet.
Címlapkép: Wikipedia
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.