Ellenajánlat: az X tulajdonosa megvenné az OpenAI-t, az OpenAI-é meg az X-et

Ellenajánlat: az X tulajdonosa megvenné az OpenAI-t, az OpenAI-é meg az X-et
Gábor János  |  2025. 02. 11., 08:35

Érdekes vételi ajánlatok röpködnek egyik cégvezetőtől a másik felé, onnan meg vissza. Az összegek köszönőviszonyban sincsenek a szóban forgó vállalatok értékével, de akkor mire megy ki a játék az X és az OpenAI között?

Sajtóértesülések szerint egyre tovább feszülnek az indulatok a Twitter-utód X közösségi platform és a mesterséges intelligencia modelljével nagyot durrantó OpenAI technológiai cég, pontosabban azok első emberei, Elon Musk és Sam Altman között. Akik nem mellesleg egykori üzlettársak, hiszen mindketten ott voltak az OpenAI alapításánál, csak pár évvel később nézeteltéréseik támadtak és Musk otthagyta a projektet, ami így nélküle nőtt nagyra.

Talán éppen ezt nem képes megemészteni, és újonnan szerzett kormányzati befolyása révén igyekszik nyomást gyakorolni az AI-fejlesztő vállalatra. Ennek legutóbbi példája lehet a vételi ajánlat, amire vitriolos választ kapott.

Újabb fejezetéhez érkezett Elon Musk és az OpenAI közötti feszültség: a világ leggazdagabb embere - nem önállóan, hanem egy befektetői konzorciummal közösen - 97,4 milliárd dolláros vételi ajánlatot tett a ChatGPT-t fejlesztő vállalat felvásárlására. A BBC szerint Marc Toberoff, Musk ügyvédje megerősítette, hogy a techcég „minden eszközére” vonatkozó ajánlatot hétfőn valóban eljuttatták az OpenAI igazgatótanácsának.

Musk és Altman: egykori szövetségesek, új riválisok

Elon Musk Tesla-, SpaceX-, továbbá X-tulajdonos és Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója korábban szövetséges volt: 2015-ben közösen alapították a mesterséges intelligenciát fejlesztő vállalatot, ami akkor még non-profit szervezetként tűzte zászlajára az AI-kutatást, hogy az az emberiség javát szolgálja. A kapcsolatuk – hivatalosan meg nem erősített okokból – 2018 táján megromlott, ami Musk távozásához vezetett. Mint ismert, az OpenAI az ezt követő években kezdett el szárnyalni: a GPT-3 nyelvi modell már 2020-ban elérhetővé vált, majd jött a sorsdöntő pillanat, 2023. március 14-e, amikor a gyors világsikert elérő, ma ismert GPT-4 is megjelent.

Nem eladó az OpenAI, de megvenné az X-et

Elon Musk és partnereinek felvásárlási szándéka finoman szólva sem talált hallgató fülekre Altmannál, aki nem maradt adós a válasszal: az X-en (tehát éppen Musk közösségi média platformján) azt írta: „Köszönjük, de nem. Viszont, ha szeretnéd, mi megvennénk a Twittert 9,74 milliárd dollárért.” Az ajánlat nyilvánvaló fricska, hiszen éppen tizedakkora, mint amennyiért Musk vinné az – ugyancsak jelentősen többet érő – OpenAI-t.

Utóbbi cég ugyebár kulcsszereplője lett az AI-technológia népszerűsítésének, és hatalmas befektetéseket vonz. Altman vezetése alatt át is tért a for-profit modellre, amit Musk élesen bírált, mondván, szembemegy az alapítók küldetésével. Az OpenAI szerint viszont éppen a piaci működés az, ami elengedhetetlen a további fejlesztésekhez.

De elég lesz ennyi pénz?

A Musk vezette konzorcium, amelyben a milliárdos AI-cége, az xAI, valamint a Baron Capital Group és a Valor Management magántőke-társaságok is részt vesznek, komoly tervekkel vágna neki az OpenAI átalakításának. Musk szerint itt az ideje, hogy a vállalat visszatérjen „a nyílt forráskódú, biztonságközpontú kezdeményezéshez, aminek eredetileg is lennie kellett volna”.

A 97,4 milliárd dolláros ajánlat messze elmarad az OpenAI legutóbbi, 2023 októberi finanszírozási körben becsült 157 milliárd dolláros értékétől, de egyes források szerint a cég piaci értéke mára ennél is jóval több, akár több mint 300 milliárd dollár lehet.

Toberoff szerint a konzorcium „kész megfontolni, hogy magasabb ajánlatot is tegyenek”, ami arra utal, hogy Muskék nyitottak a tárgyalásokra. Az ügyvéd szerint a milliárdos egyedülálló helyzete, mint társalapító és meghatározó technológiai szereplő, garancia lehet az OpenAI jövőjére. Altman válasza viszont nem feltétlenül arra utal, hogy az ajánlatot egyáltalán fontolóra venné az OpenAI, szóval az üzengetés jelenleg nem tűnik többnek, csak egy újabb epizódnak Musk és Altman csörtéjében. Pedig ha egy ekkora méretű üzletet nyélbe ütnének, annak világméretű jelentősége lehet.

Címlapkép: Wikipedia

MVM
Rovattámogató ...
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-13 17:20:00
A 2026-os év második negyedéve éles regionális különbségeket és a vásárlói magatartás szembetűnő átalakulását hozta a hazai lakáspiacon. Az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése szerint a piac végleg áttért a vevői tudatosságra, az átgondolt finanszírozásra és a reális árazásra épülő működési modellre.
2026-08-12 18:05:00
2026 júliusában a hazai lakáspiac azon a pályán maradt, amelyet az első félév kirajzolt. A forgalom éves összevetésben lényegében stagnál, a kereslet a nyári szezonnak megfelelően visszafogott, a vevői szerkezet átalakulása viszont töretlenül folytatódik – írják havi összefoglalójukban a Duna House szakértői.
2026-08-12 16:45:00
A kormány az augusztus 12-i helyszínbejárást követően a vízügyi, energetikai és védelmi szakemberek egybehangzó javaslata alapján két döntést hozott, hogy biztosítsa a Paksi Atomerőmű hűtővíz-ellátását a Duna alacsony vízállásánál is. A hosszabb távú intézkedés egy fenékküszöb építése a mederben, de ha gyors beavatkozás szükséges, akkor a megfelelő helyeken elsüllyesztett két bárkával emelik meg ideiglenesen a vízszintet.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS